Budapest Régiségei 32. (1998)

NAGY LAJOS EMLÉKEZETE, 1897-1997 : KONFERENCIA ÉS KIÁLLÍTÁS - V. Kocztur Éva: Rítusra vonatkozó megfigyelések a solymári koracsászárkori temetőben 83-86

tott sírok rítusa, mint más temetők esetében 16 , ^em helyben égetést, sem padkás sírt, sem komolyabb, urnasírt védő épít­ményt nem találtunk (kivéve a ládába helyezett S. 31. és S. 125. sír). Ugyanakkor néhány érdekes megfigyelést tettünk a sírok elrendezésére, az ételáldozatra és a túlvilági hitre vonat­kozóan. Ezeknek részletes összehasonlító vizsgálata külön ta­nulmányt kíván. Itt csak röviden felsoroljuk ezeket. Léleklyuk: a hamvakat tartalmazó urna fenekén található. Mind ez ideig erre a jelenségre, szórványos előfordulása mi­att, nem figyeltek fel. Korábbi feltárásokból csupán l-l edény került be a múzeumok gyűjteményeibe 17 . Újkori rongálásnak vélték - Bonis É. szíves szóbeli tájékoztatása szerint. Soly­máron viszont csaknem valamennyi, hamvakat rejtő edény al­ja lyukas vagy hiányzik. Tehát a véletlen, vagy az utólagos rongálás kizárt. Nyilvánvaló emberi figyelmetlenség miatt került az S. 34., valamint az S. 93. sír urnájába az állatcsont, illetve ételmelléklet, és a másik edénybe a halott földi marad­ványa. Az S. 125/1. sír tálkájába is bizonnyal ételt helyeztek, és csak a kis szürke pohár szolgált a test és lélek befogadásá­ra (a pohár alján léleklyuk). Ismert szokás volt ez a bajorországi temetőkben is 18 , mely abból a hitből eredt, hogy a lélek bizonyos okból egy ideig a halál után is a test mellett időzik. Részt vesz saját halotti to­rán, fogadja az áldozati ételeket-italokat. Ezt a jelenetet a sír­kövekről jól ismerjük. Hogy a lélek a lefedés, eltemetés után eltávozhasson a test mellől, lyukat ütöttek számára az urnán. Dáciában, a romulai temető hamvasztott sírjai között is talál­tak léleklyukas urnákat, amelyek ugyanakkor másodlagos át­égést is mutattak - hasonlóan a solymári urnák többségéhez (pl. S. 89.). Ennek magyarázata az edények rituális megtisztí­tásának általános szokásában keresendő 19 : mielőtt a hamvakat beléjük helyezték, „tisztára" égették az edényeket - azért olyan összevissza égett egy-egy edény, mert nem egyenlete­sen érte a tisztító tűz a falát-alját. Az edények valószínűleg szájjal lefelé fordítva állhattak a tűzben, hogy belül tisztulja­nak meg. Kőpakolás: jelképes továbbélése lehet urnák esetében a hamvakat tartalmazó edény szájára vagy ezzel együtt, cso­portban álló edényekre helyezett kövek jelenléte. Sok szétdúlt sír körül feküdtek nagyobb kövek, amelyek ezt a célt szolgál­hatták. Csontvázas síroknál: a lábfejre - pl. S. 20. és S. 61. - vagy a váz mellé helyeztek követ, pl. S. 145., és csaknem vala­mennyi gyermeksírban megtalálhatók. Az S. 22. kerek kőra­kás-jelképes sír is erre utaló jelenség lehet, egy távolban el­hunyt hozzátartozó emlékére készíthették. 20 Agyaggyűrü-mágia: az urnát nagyméretű edények oldal­töredékeivel körbekerítették, mágikus kört vontak a halott kö­ré, melyből kilépni nem tudott. (A sírok és temetők körbeke­rítése a későbbi korokban is ezt a célt szolgálja.) A cannstatti temetőből hasonlókat ismertet Nierhaus 21 . Solymáron ilyent tártunk fel az 5., 38., 79., 83. sírnál. Halotti tor: nyomát észleltük a 122-es, terhes asszony sír­jánál. A csontváz mellkasa felett vastag faszénréteget bontot­tunk ki. A mellkas csontjai megpörkölődtek. Ez csak úgy le­hetséges, hogy nyitott sír mellett tartott tor parazsát a halottra dobálták. Ételáldozat: utólagos sírba helyezésére következtettünk az 5., 6., 10., 36., 61., 78. és a 125. sír esetében. Talán ezt a cselekvést ábrázolják a sírkövek jelenetei, amit felfoghatunk úgy is, mint: „A halotti lakoma áldozati jelenetté történő le­egyszerűsítése". 22 A sírok tájolása: egy-egy temetőn belül egységesnek mondható. A Solymáron megfigyelt DK-Eny, illetve K-Ny-i tájolással csak a Rumi úti temető egy sírja, a Kertész utcai te­mető két sírja és a Győr-homokgödri temető néhány sírja mu­tat azonosságot. 23 Végezetül egy érdekes megfigyelésünkről szeretnék be­számolni. Ez az ún. „magányos szög" kérdése. Temetőnk hamvasztott sírjaiban gyakran találtunk egy vagy több, „érte­lem nélküli" helyzetben lévő szöget. Általában átégett, de nem minden esetben. Vagy az urnában található, a hamvak között, vagy a hamvakat tartalmazó urna mellett. Részletesen a következők szerint: S. 5/16.-3. edényben, hamvak között (férfisír) - égett S. 5/17.-12. edényben, hamvak között (nő?) - égett S. 13/3.-1. urnában (férfisír) a hamvak között - nem égett S. 17/3. dúlt sír - nem égett S. 27/8. dúlt sír - nem égett S. 28/2. az edény oldalához tapadva - nem égett S. 41/6. az edényen kívül - égett S. 79/5. a hamvak közt (nő?) - égett, kis kő is volt a hamvak között S. 83/5. az edényen kívül (nő) - nem égett S. 89/10. a hamvak közt 3 db - égett S. 90/4a. az edényen kívül - nem égett S. 93/5b. - a korsó egyik oldalán (nő?) - égett, a többi szög és pánt a korsó másik oldalán helyezkedett el S. 100/3. jelképes sír - nem égett S. 133/3. a korsó oldalánál (nő?) - nem égett S. 147/10. a sír körül találták (férfi?) - nem égett Különösen feltűnő volt a 28., 83. és a 133. sír esetében a szög helyzete, - mint amikor egy szál virágot dobunk a ko­porsóra. Ismételten, mint e feldolgozásban oly sokszor már, Nierhaus publikációjára kell hivatkoznom. A cannstatti teme­tő valamennyi leletfajtájának részletes vizsgálatát elvégezvén kitér erre az esetre is. Felhívja a figyelmet a szög síron belüli mágikus hatására, különösen szegény sírok esetében, ha csak 1-2 példány található a mellékletek között, és helyzete nem utal a ravatalozással kapcsolatos szerepére. 24 A solymári, „egyedi" példányok mind jól elkülöníthetők még abban az esetben is, ha a sírban máshol is találtunk szö­get (mint pl. az 5. sírban, az edények alatt is volt 3 db, vagy a fentiekben idézett 93-as sírban). Azt, hogy szegény vagy gazdag sír melléklete-e inkább, nem tudjuk eldönteni, mert kifejezetten gazdag sír Solymáron az 5., 83., 89., 90., 93. és a 147. A 17. és 27. szétdúlt, a 100. jelképes, ha a szegények közé számítjuk is, a 14 sírból 6 te­kinthető szegényebbnek solymári viszonylatban. A cannstatti temetőhöz viszonyítva különbség az is, hogy nem minden esetben égették meg a szöget. Dominál a nem égett 9:6 arányban. Az a néhány sír, melynél „nem" meghatározásra is mód nyílt, nem bizonyítja, hogy férfi vagy nő kapott-e gyakrabban ilyen mágikus tárgyat útravalóul. 84

Next

/
Oldalképek
Tartalom