Budapest Régiségei 32. (1998)

NAGY LAJOS EMLÉKEZETE, 1897-1997 : KONFERENCIA ÉS KIÁLLÍTÁS - V. Kocztur Éva: Rítusra vonatkozó megfigyelések a solymári koracsászárkori temetőben 83-86

A fentieken túl nem kívántunk foglalkozni e kérdéssel, de az élet mindig hoz érdekes adatokat egy régészeti probléma megoldására vagy alaposabb megismerésére. Ez történt most is. Salamon Ágnes hagyatékának a Nemzeti Múzeum Adattárába történt feldolgozásakor cédulaanyagában kutatástörténeti érdekességnek számító adatot találtam (sic!): „provinciális - vasszög jelentősége" - s a következő adatokat olvashatjuk: az 1876-os ArchÉrt-ben Ponori T. Emil rövid cikket ír „Vasszegek a római sírokból" címmel. A rövid cikk a Budapesti Philológiai Társaság 1876. március 8-i ülésén elhangzottakat ismerteti, s az előző évben, Rómer által felvetett kérdést taglalja. Beszél arról, hogy e téma jól ismert a déli német társaságok előtt, és a regensburgi és hanaui leletek ennek újabb bizonyítékai (1872-es feltárások). Utal arra, hogy a pátkai tumulusokban a földön elszórva 3-3 szeget figyeltek meg. Tokodon viszont hamvasztott sírok urnáiban leltek nagy fejű szegeket. Idézi ugyanitt azokat az auktorhelyeket, ahol a sírba helyezett szeg jelenlétéséről olvashatunk (Pliniusnál, Horatiusnál vagy Petroniusnál). Ezen írásokból megtudhatjuk, hogy a szög a fogva tartás 1. SZŐNYI1974. 30. 2. BÍRÓ 240. 3. SZŐNYI 1977. 9. 4. BABES 27. j. 5. BABES 28. j.: Plinius Nat. Hist. VII. 15.: „Hominem priusquam genito dente cremari nos gentium non est." 6. B. HEUKEMES: Römische Keramik aus Heidelberg. Bonn, 1964. 99-100.: nemcsak a női hamvasztott sírokban találhatók csecsemővázak. 7. Szombathely, Hámán K. úti: 69 sírból 5 cstv.=7 % Szombathely, Rumi úti: 34 sírból 4 cstv.=12 % Szombathely, Kertész u.: 19 sírból 3 cstv.=15 % Győr-Homokgödör: 108 sírból 26 cstv.=25 % Győr, Kálvária u.: bár pontosan nem ismerjük a sírok számát, az arány egyenlő a kétféle sír-típus között. Solymár-Dinnyehegy: 135 sírból 42 cstv.=30 % Százhalombatta: 213 sírból 33 cstv.=15 % 8. Lásdl.j. 9. Kékesd 42 sírjából egy csontvázas; Vasas, Keszthely-Újmajor, Cserszegtomaj sírjai között egy sincsen. 10. SOPRONI 279-280. 11. MÓCSY 189.: Az őslakosság vezető rétege mindenben felvette a római élet külsőségeit. 12. NIERHAUS 16.; TOPÁL 98.: Matrica temetője tágabb időhatárt ölel fel. Népessége különböző eredetű. Mindezek miatt nem alkalmas összehasonlító vizsgálódásra a solymári temetőhöz. 13. NIERHAUS 14. 14. SZŐNYI 1976. 6. 15. Köves felületek: a 16., 18., 100., 130. és 54. sír (a dombok aljában) jelenti ezt a területet. A térképen - Studia 21. Abb.4. a „St"-vel jelölt terület is ide tartozik, de mindezek összefüggést nem mutattak. A kövek nem égettek, a föld sem, ill. nem tudható, hogy a dózer milyen vastagságban, és mit gyalult el a jele volt. (Itt az idézet a bevert szögről beszél, de a sírokban talált szerte heverő szögek módosulást jelenthetnek e szokásban.) Lívius idézett helye viszont már arra utal, hogy a szög engesztelő áldozatként is felfogható. Mely istennek? A Sors istenének, kinek attribútumai a szög és kalapács és egy etruszk tükör ábrázolásán látható.

25 Talán ezt az áldozatot helyezték a halott mellé a II. századi hamvasztott sírok esetében is, nem pedig a „fogva tartást" szándékoztak elérni ezzel a melléklettel. A kőpakolás, mágikus gyűrű a sír körül inkább szolgálta ezt a célt - a halott fogva tartását. Mindezek a jelentéktelennek látszó megfigyelések számtalan, megválaszolásra váró kérdést vetnek fel. Ezek mellett nem szabad elsiklania a régész szemének, hiszen ezekből következtethetünk leginkább a hajdani életvitelre, szokásokra. A fenti, megoldást nyújtó tapasztalás figyelmeztető jelként szolgálhat arra, hogy a mai kutatóknak érdemes alaposabban megismerni hajdanvolt elődeink munkáit, akik életük során szinte valamennyi, minket is foglalkoztató kérdést feltették már. Csupán a hazai ismeretanyag - feltárások hiányában - nem adott lehetőséget pontosabb válaszadásokra. domb aljában, ahol ez a felület elhelyezkedett. Vsz. több volt az elhordás 20-30 cm-nél. így nem rekonstruálható az eredeti állapota, helyzete, ezeknek a köves részeknek. Hogy nem véletlenül odakerült kövekről lehet szó, bizonyítja, hogy viszonylag egy helyen találtuk, és a temető ezen feltárt részén nem fordult elő máshol hasonló. 16. NIERHAUS 117. - részletesen ismerteti és összefoglalja a hamvasztott sírok típusait. - BURGER 269-270. a pannóniai típusokat foglalja össze. 17. Székesfehérvár, István király Múzeum: Ltsz.: 280.: alávágott peremű tál, alján kerek lyuk (Etyek) Ltsz.: 414.: urna, alján kettős lyuk (Alsószentiván, l.halom) Ltsz.: 11773.: ép, függőleges falú tál, alja hiányzik Ltsz.: 61.80.1.: gömbölyű vállú tál, kerek lyuk az alján (Lovasberény-Alsótelek) Ltsz.: 59.62.1.: szürke, finoman iszapolt a. edény, kerek lyukkal (Mány-Kálvária domb) Veszprém, Bakonyi Múzeum: Ltsz.: 55.212.28.: háromfülű, festett urna, alján fúrt lyuk (Szilasbalhás) Pécs, JPM, „Régi városi ltk.": Ltsz.: 757.: szűk szájú, festett urna, alján kerek lyuk. 1939-ben a belváros területén találták. Juhász László gyűjteményéből került a múzeumba. Győr, Xantus János Múzeum: Ltsz.: 53.147.65.: seprős díszű, háromszög peremű urna, mesterséges lyukkal. Ltsz.: 53.226.2.: ugyanilyen urna, vállán fúrt lyuk. A nyuli plébános hagyatékából került a múzeumba. Ltsz.: 53.147.66.: Ugyanilyen urna, vállán kerek lyukat ütöttek - benne vannak a hamvak. (A homokgödri temetőből.) Ltsz.: 53.147.67.: seprős díszű, kátrányos peremű hombár - hasán van a lyuk. (A homokgödri temetőből) Ltsz.: 53.239.1.: arcos korsó, alja hiányzik - hamvasztott sírból. (A homokgödri temetőből) Ltsz.: 53.211.1.: faltenbecher, oldalán fúrt lyuk (Koroncóról). V.o. Köln 16. sír urnájának is az oldalán van fúrt lyuk - FREMERSDORF 27. A fentiekhez megjegyezzük, hogy a szentendrei 118-as sír 1. edényének az alján szintén lyuk van, hamvakat tartalmazott. MARÓTI-TOPÁL 125. - A leírás nem említi, az ásató szíves szóbeli közlése. JEGYZETEK 85