Budapest Régiségei 32. (1998)

NAGY LAJOS EMLÉKEZETE, 1897-1997 : KONFERENCIA ÉS KIÁLLÍTÁS - Zsidi Paula: Az aquincumi tőzoltók kollégiuma és a tűzoltószékház 91-97

ZSIDIPAULA AZ AQUINCUMI TŰZOLTÓK KOLLÉGIUMA ÉS A TŰZOLTÓSZÉKHÁZ Több mint 50 évvel az aquincumi orgona előkerülését követően került sor újabb ásatásra az aquincumi tűzoltók egyesületének (collegium centonariorum) székházában. Bár az új kutatás nem mutathat fel az 1931. évi feltáráshoz hasonló szenzációs eredményt - ti. egy hordozható víziorgonát -, azonban mégis új adatokkal egészíti ki Nagy Lajos kutatásait.

1 Az aquincumi polgári városrész déli kapujának előterében, a városba dél felől bevezető főútvonal keleti oldalán egykor emelkedő épület helyén (1. kép) az első leletmentést 1930-ban végezte Nagy Lajos.

2 Az ekkor előkerült csatorna és néhány, összefüggés nélküli falmaradvány még nem utalt arra, hogy a város észak-déli főútvonalának keleti oldalán sorakozó nagyméretű középületek egyikére sikerült rátalálni. Az egykori épület helyén épülő modern áramelosztó (Elektromos Centrale) feltáró munkálatait, az előző év tapasztalatai alapján, 1931-ben folytatta Nagy Lajos, aki már elő is írta az építkezéshez kapcsolódó régészeti feltárásokat.

3 A rövid idő alatt, viszonylag nagy felületen végzett feltárómunka sajnos csak az új épület által érintett területre szorítkozhatott, s nem tűzhette ki célul az antik épület teljes alaprajzának kutatását. Jelenlegi ismereteink alapján azonban így is az ókori székháznak mintegy 65—70%-át sikerült feltárnia. Ami a vertikális feltártságot (azaz a perióduskutatást) illeti, a modern épület alapozása miatt 4,9 m-re kellett a jelenlegi felszíntől mélyíteni, ami egyúttal a teljes kultúrréteg kitermelését, megsemmisítését is jelentette. A feltárás módszerei, a ránk maradt dokumentumok és a publikáció

4 alapján, a kor követelményeihez mérten pontosak és hitelt érdemlőek voltak. A szenzációs lelettel szolgáló feltárás felkeltette a kutatás érdeklődését az addig kissé elhanyagolt déli városrész iránt (2. kép). Az 1941-1946 közötti időszakban több környező köz- és magánépületre derült fény

5

, az 1975-1979 között folytatott és a Szentendrei út korszerűsítésével kapcsolatos leletmentések pedig tisztázták a székház déli lezárását jelentő városfal és a kapu pontos helyét is

6

. Azonban az előkerült épületek kapcsolatát a tűzoltószékházzal, valamint a székház pontos kiterjedését még ekkor sem sikerült megállapítani. Erre csak az Elektromos Centrale 1984-ben megkezdődött felújítása adott lehetőséget

7

. Mint 1931-ben, most is csak az építkezés által igénybe vett területen dolgozhattunk. Ez a modern épület belső és keleti udvarát, valamint a déli és a keleti kerítés menti kisebb felületeket jelentette. Az ásatás eredményességét az is nagymértékben befolyásolta, hogy a modern épület rendeltetésszerű használatához számtalan kábel és vezeték volt szükséges, amelyek sokszor a kultúrrétegek aljáig megsemmisítették a történeti rétegeket. A fent elmondottakból adódó lehetőségek elsősorban az épület déli és keleti lezárásának megállapításához segítettek hozzá. Az új feltárás elsősorban a Nagy Lajos általt feltárt épület alaprajzát egészítette ki több ponton (3. kép). Előkerült a Nagy Lajos által IV. számmal jelölt udvar bejárata, amelynek keleti oldalán valószínűleg kapusfülke volt. A bejárat keleti oldalához csatlakozott egy kelet-nyugati irányban húzódó helyiségsor, melynek két, terrazzopadlóval ellátott helyiségével (XIII. és XIV.) bővíthettük az alaprajzot. A helyiségsor keleti folytatásában záródik le feltételezhetően a X. sz. helyiség. Emellé egy újabb, ugyancsak terrazzopadlóval burkolt, észak-déli irányú, hosszan elnyújtott téglalap alakú helyiség csatlakozott. Ezt a helyiséget jelöljük a továbbiakban XII. számmal

8

. A X. és a XII. sz. helyiségek keleti oldalához csatlakozott újként a XV. sz. helyiség, amelynek lezárását (mint ahogy valószínűleg a Nagy Lajos által XI. sz.-ként jelölt helyiségét is) egy észak-déli irányú csatorna jelentette. Ez a csatorna szennyvízelvezető csatorna volt, mint azt szerkezete és a korábban, északabbra megtalált részlete is igazolja

9

. A csatorna egyébként pontosan illeszkedik a feltételezett korai insularendszer telekosztásába

10

. A csatornától keletre lévő épület egykori különállóságát az is igazolni látszik, hogy a rétegviszonyok szerint a tűzvész, amely többször is pusztított a kollégiumi székház területén, a csatorna nyugati oldalán, a szomszédos épületet csak kis sávban érte. A kis csatornaszint adataiból egyértelművé vált, hogy az a városfalat annak belső oldalán kísérő nagy gyűjtőcsatornába ömlött. A modern kutatások a városfal tűzoltószékházzal szomszédos szakaszával kapcsolatban is új, ha nem is meglepő eredményt hoztak. A városkapu kör alaprajzú tornyának előkerülése

11 igazolta Nagy Lajost, aki Hilarus fazekasmester kapumodelljét a polgárvárosi déli kapuzat makettjének tartotta.

12 Ez a legkésőbb a II. század végéről származó, díszkapuzatot mintázó modell is utal arra, hogy a kollégium székháza a város egyik legelőkelőbb pontján, a városfalon belüli első középületként állt. Az épület díszes jellegét már az 1930-1931. évi feltárások során előkerült néhány épületfaragvány is mutatja.

13 Ezen felül több belsőépítészeti megoldás (pillérek, pódium a X. sz. helyiségben), valamint belső díszítés vall az egykori pompáról. Az eddig egyedüliként ismert terrazzopadlós helyiség (X. sz.) mellett a keleti helyiségsor további három terrazzopadlós helyisége (XII-XIV. sz.) vált ismertté. Mindeddig csupán egyetlen falfestményes helyiségről tudtunk (VI. sz.), amelyből az orgona is származott.'

4 Az új feltárásokból sem származik olyan falfestmény, amelyet eredeti helyén, a falon találtak, azonban az épület megújításainak planírozási rétegeiből szép számmal kerültek elő töredékek. Ezek legnagyobb többsége a XIII. és a XIV sz. helyiségekből való. Ez felveti annak a lehetőségét, hogy e helyiségek valamelyike (vagy esetleg mindegyike) festett falú volt. Az előkerült falfestménytöredékek egy része olyan mintázatú, amellyel a VI. sz. helyiségben nem találkozhattunk: zöld növényi, piros geometrikus és talán figurális festésre utaló rózsaszínű, árnyalt darabok. Az 91