Budapest Régiségei 32. (1998)

NAGY LAJOS EMLÉKEZETE, 1897-1997 : KONFERENCIA ÉS KIÁLLÍTÁS - Zsidi Paula: Az aquincumi tőzoltók kollégiuma és a tűzoltószékház 91-97

innen előkerült tojásfüzér és növényi mintás stukkópárkány töredéke is a helyiség díszes kiképzésére utal (4. kép). A területről jelentős mennyiségű leletanyag került elő, el­sősorban az épület többszöri pusztulását követő planírozási rétegekből. Az eredeti publikáció nem közöl metszetrajzokat, csupán a szövegrész utalásaiból következtethetünk arra, hogy az ásató a nagy tűzvész rétegénél talán két korábbi réteget is megfigyelt. 15 Sajnos igazán tanulságos, valamennyi összefüg­gésre fényt derítő metszetekhez a fent vázolt körülmények következtében nekünk sem sikerült hozzájutnunk. Bizonyos kiegészítéseket, pontosításokat azonban tehetünk a Nagy La­jos által megrajzolt építéstörténeti képhez. 16 Nagyon valószí­nű, hogy a II. század első felénél, a kollégiumi székház feltételezett megépülésének időszakánál korábban is állt itt egy épület, amelynek kiszedett agyagfalai nyomát és elplaní­rozott agyagos rétegeit a XIII. és a XIV. sz. helyiségek alatt megfigyelhettük. A kőépület két korábbi periódusát is tűzvész pusztította. Erre utalnak azok a hamus, paticsos pusztulási rétegek, amelyek egybevágóan több metszetben is megfigyelhetők voltak (5. kép). A XIII. és a XIV. sz. helyisé­gek terrazzópadlói felett, valamint a kapubejáró második égé­si-pusztulási rétege felett nem volt tapasztalható semmilyen tűzvésznyom, azonban az épületet a keleti oldalon is újjáépí­tették. Ekkor alakíthatták ki az udvar keleti részének megerő­sített, ún. kettős falát, miután az udvar korábbi zárófalát a déli szakaszon elbontották. Ez egyúttal az épület helyiségei­nek funkcióit is megváltoztathatta kissé: a korábbi őrtorony a VI. sz. helyiségtől a VIII. sz. helyiségbe kerülhetett. Ez indo­kolhatja a helyiség nyugati oldalán lévő falmegerősítést, va­lamint a keleti oldalon lévő aszimmetrikus, nem a helyiség tengelyében elhelyezkedő pillérsor kialakítását. Ezen a pon­ton figyelembe kell vennünk azt is, hogy a polgárváros szint­emelkedése a II. század első felétől a 111. század végéig csak­nem másfél méternyi volt, ami feltételezi, hogy a város „szemmel tartásához" a korábbinál magasabb tornyot kellett építeni. Figyelemre méltó még az V. sz. helyiség funkciója, amelyet a modern kutatás ugyan nem érintett, azonban a helyiség elhelyezkedése és a benne talált kis Minerva-büszt arra utalhat, hogy az épület a Minerva-kultusz célját szolgál­hatta a II. század végén, illetve a III. század elején. 17 Az előkerült leletanyag a viszonylag kis felület ellenére igen gazdag volt. 18 Ha a most feltárt területet az 1931. évben feltárt terület 20%-ának vesszük, akkor kiszámítható, hogy az akkor előkerült leletanyag mennyisége elérhette a 10 000-es nagyságrendet. A kor módszere alapján azonban a leletanyag­nak csak egy kis töredékét, az ún. vezérleleteket, a korjelző, illetve művészi értékkel bíró tárgyakat leltározták és publikál­ták. 19 Az 1984. évi feltárás anyagközlő publikációjának kézi­rata csaknem elkészült. A várhatóan közeli megjelenésig most csak a leletanyag összességének néhány jellegzetes vonását ismertetjük. Egyetlen érem került elő, amely Gallienus ezüst­érme, s a 258-268 közötti időszakból származik. 20 Már a korábbi feltárás is igen szép terra sigillata anyaggal szolgált. Az új kutatás is az I. század végétől a II—Hl. század forduló­jáig terjedő időszakból származó díszedénytöredéket hozott felszínre. Az importedények mellett viszonylag sok aquincu­mi gyártású, és gyakran kerámiaműhelyhez köthető edénytö­redék is előkerült az új ásatás során. 21 A házikerámia jellegze­tes tároló-, konyhai- és tálalóedény-típusai mind előfordul­nak: hombárok, főzőedények, dörzstálak 22 , fazekak fedővel, korsók, poharak, tányérok, csészék stb. Gyakoriak azok a jel­legzetes kerámia használati tárgyak, amelyek akár a kollégiu­mi székház mindennapjaival, akár pedig a kollégium tevé­kenységével is (temetkezési egylet) összefüggésbe hozhatók. Például az épségben előkerült agyagpersely a kollégiumi díj­beszedéssel, illetve a bírságokkal lehet kapcsolatos. Figye­lemre méltó továbbá az ún. füstölőtálak, valamint az egy- és többlángú mécsesek nagy száma, amelyek telepanyagban ál­talában csak ritkán fordulnak elő ilyen mennyiségben. Ez a jelenség is valószínűleg a kollégiumnak a temetkezésekkel kapcsolatos tevékenységével állt összefüggésben. A kerámia­edények mellett viszonylag kevés üveglelettel gazdagodtunk. A csont és a fém használati tárgyak közül kiemelkedik egy fényesre csiszolt ezüsttükör töredéke. Végül néhány csonttű és -orsó árulkodik a kollégiumi székházban folyt mindenna­pokról. A tárgyi emlékanyag mellett jelentős számú állatcsont került elő, amelyek hitelt érdemlően tanúskodnak a székház­ban rendszeresen tartott lakomákról. 23 Az új feltárás kevés közvetlen adatot hozott a kollégium működésére, tevékenységére vonatkozólag. Az elsősorban a székház építéstörténetével kapcsolatos új eredmények kiegé­szítik a Nagy Lajos 24 , majd a Szilágyi János 25 által az aquin­cumi tűzoltóságról és annak épületéről korábban felvázolt ké­pet. A collegium fabrum et centonariorum tevékenységéről az első aquincumi feliratok az I. század végéről származnak, többségében a polgárvárostól nyugatra fekvő korai temető­ből. 26 Sőt a kollégium - a kutatások alapján - már ebben az időben kőfaragóműhelyt is működtetett. 27 Az egyesület ekkor még a katonavárossal együtt látta el a polgárváros tűzvédel­mét. 28 De a feliratok alapján a kollégium első, a II. század vé­géig tartó szakaszát elsősorban a temetkezési segélyezés jel­lemezte. A legio II Adiutrix leszerelt veteránjainak, bessus, dalmata, kilikiai származású polgároknak a sírkövein találko­zunk a kollégium nevével. 29 Nagy Lajos azonban csak az 150-160 utáni időszakra helyezi a székház felépítését, miután a korábban közös egyesület (collegium fabrum et centonario­rum) kettévált, s a polgárvárosban megkezdte működését az egyesület (collegium centonariorum). 30 Azonban a városnak már a municipium rang elnyerése idején (Hadrianus uralko­dása idején, 124 körül) is rendelkeznie kellett olyan szerve­zett testülettel, amely a város tűzvédelméről gondoskodott. 31 A II—III. század fordulójától kezdődően az egyesületről szóló feliratos emlékek között jóval kevesebb sírkő fordul elő, s egyre több adat szól a collegiumnak mint tűzoltóegylet­nek a tevékenységéről, szervezetéről. Név szerint ismerünk tisztségviselőket (praefectus, magister, vexillarius stb.) 32 , hírt kapunk gyakorlatozásról, valamint fogadalmi felajánlásokról (például szökőkút építtetése). 33 Több oltárkövet állíttatnak a kollégium tagjai, amelyek között a municipium, majd colonia önkormányzati tisztségviselői is szerepelnek. 34 Jupiter, Sedatus, Liber Pater tisztelete jól illeszkedik a testület jelle­géhez, a halottkultusz ápolásához, a kézművesek egyesületé­hez. A kollégiumok tevékenységének ez a fellendülése, külö­nösen a birodalom katonaság lakta határvidékein, Septimius Severus politikájának volt köszönhető. 35 Ez az időszak jelent­heti a polgárvárosi székház következő jelentős építési perió­dusát, amely helyet adott egyedülálló zenei emlékünknek, az 92

Next

/
Oldalképek
Tartalom