Budapest Régiségei 32. (1998)
TANULMÁNYOK - Zádor Judit: Pincekutatás az Országház utcában : adalékok Buda középkori topográfiájához a pincekutatás tükrében 341-352
A második helyiség közepén pincelejárat került elő. A középkori lépcsősorból csak két darab - feltehetően az eredeti helyéről kimozdított - mészkő lépcsőfok maradt meg. Az újkorban átalakított lejárat az egykori mélypincébe vezethetett, az eredeti középkori bejáratból csak a félköríves mészkő záródás látható (6. kép). A második helyiségtől nyugatra nyíló - harmadik - pincetér az előzőnél jóval keskenyebb, a két helyiségnek csak az északi falsíkja van egy vonalban. A harmadik pincehelyiségből nyílik nyugati irányban az a négyszögletes alaprajzú kis pincetér, amelynek az oldalfalai jóval vastagabbak, mint az eddig ismertetett helyiségeké. Ha visszatérünk kiindulási helyünkhöz, az udvarról nyíló lejárathoz, ott félszinten, az első helyiségtől nyugatra, kis téglalap alaprajzú teret találunk. A helyiség keleti falában - ami az első helyiség nyugati falával egyezik - az első helyiség északi falának kelet-nyugati falcsonkja és a második helyiség téglaboltozatának lenyomata látható. A nyugati fal északnyugati sarkán pedig 40 cm vastagságban visszabontott középkori falmaradvány került elő (7-8. kép). A pince leírása után a következő megállapításokat tehetjük az épületről: Az 1687-es Haüy-Rabatta-felmérésen szereplő 45 lábas telek nagysága és fekvése megegyezik az Országház utca 16os számú, késő középkori épület mai méreteivel. Ugyanakkor nem jelölték a felmérésen a keresztutcát - a mai Dárda utcát -, mivel a történeti és régészeti kutatások bebizonyították, hogy a Várnegyed első telekosztásánál, úgy tűnik, csak a hosszanti utcák léteztek. 15 Ha a pincerendszer alaprajzát összehasonlítjuk az épület földszintjének alaprajzával, rögtön feltűnik, hogy a telek keleti részén lévő két pincerész - az egyes és a kettes pincehelyiség - válaszfala pontosan a kapualj közepe alá esik. Tehát a telek mai beépítési rendje minden bizonnyal egy későbbi átépítés eredménye. Az eredeti telekbeépítésre kizárólag - a jelen kutatások alapján - a pincehelyiségeknek az egymáshoz való viszonyításával következtethetünk. Ennek alapján feltételezzük, hogy az Országház utca 16. sz. telken, az ott álló sarokház alatt húzódó pincerendszer alaprajzi vizsgálatának eredményeként, három középkori lakóház állhatott. Feltételezésünk szerint a telken - a pincekutatás alapján az egyes épületek a következők szerint helyezkedtek el: Az I. sz. ház: az első pincehelyiség egésze és a lépcsőlejáró melletti, félszinten lévő kis helyiség déli háromnegyed része. Az I. számú épület a telek déli részén állhatott. Oldalkapus, kocsibehajtós (a Dárda utca helyén), az Országház utcára merőlegesen álló ház lehetett. A sziklára alapozott épület földszintjének északi és déli főfala az első pincehelyiség északi és déli falával egyezhetett meg. A pince délkeleti sarkán a kutat feltehetően a ház első építési periódusában használták. Ekkor a pince lefedése - a Fortuna u. 18., Országház u. 20. analógiája alapján - konzolokra támaszkodó sík mennyezet lehetett. A kúthoz feljáró vezethetett, amelynek a helyiség keleti zárófalában sejthetjük a nyomát. Az I. sz. épület túlnyúlhatott az első pincehelyiségen, nyugati zárófala a lépcső melletti kis helyiség nyugati falában lehetett. A n. sz. ház: a második pincehelyiség egésze, a 3. helyiség keleti (kétharmad) része és a lépcső melletti kis helyiség északi negyede. Az első helyiségtől északra lévő második helyiség északi oldalának textúrája megegyezik az első helyiség északi és déli falával. A második helyiség déli falának szerkezete és anyaga viszont teljesen eltér az eddig ismertetett többi falazattól. A téglapillérekre támaszkodó négy széles ív feltehetően teherelhárító funkciót töltött be. Elképzelhető, hogy a már meglévő első helyiség északi falához ilyen módon építették hozzá a második helyiséget. Tehát a II. sz. ház később épülhetett, mint az első. A ház nyugati zárófalának eredeti helyét nem ismerjük. A második és a harmadik helyiség közti fal pedig túl vékony a tartófal funkciójának ellátására. A második helyiség sarkában lévő boltozatmódosítás azt bizonyítja, hogy az épület több átalakításon is keresztülment. A lejárat melletti kis helyiség nyugati lezárásában előkerült visszabontott falsarok és a keleti oldalon lévő - az első helyiségtől teljesen eltérő szerkezetű - falmaradvány azt feltételezi, hogy a második háznak talán itt lehetett a lépcsőlejárója. A kérdés megoldásához csak alapos falkutatás segítségével kerülhetünk közelebb. Eddigi megfigyeléseink szerint a XV-XVI. században az északi és a déli telekrészt egyesítették és a házakat átépítették. Ekkor szüntették meg a déli oldalon a kocsibehajtót és alakították ki a mai Dárda utcát. Az első és a második ház egyesítésével, a pincék meghagyásával létrehozták a földszinten a klasszikus vári alaprajzi elrendezést: a széles, középkapus, két oldalán egy-egy helyiségsoros típust. Ekkor törték át az I. és a II. sz. pincehelyiségek közti falat és alakították ki a két helyiség között ma is látható kőkeretes átjárót. A III. sz. pincerész déli fala már az új épület alaprajzi elrendezését követi, mivel a föld feletti része az újonnan kialakított udvari szárny déli homlokzati fala lett. A harmadik helyiségből nyílik a toronyszerűén megerősített vastag falú, négyszögletes alaprajzú kis helyiség. Ehhez kelet-nyugati irányú újkori pincerész kapcsolódik, amelyhez derékszögben, a Dárda utcára merőlegesen széles pinceszárny csatlakozik. A Hl. sz. ház. Az észak-déli irányú pince a telek nyugati lezárása. Az 1957-es kutatás eredményeként a pince keleti falában középkori falmaradványok kerültek elő. Ugyanakkor a nyugati oldalon kizárólag vegyes rakású barokk fal mutatkozott. A pince Dárda utcára merőleges állásából arra következtethetünk, hogy ezen a telekrészen egy utcára merőleges, tipikus középkori, oldalkapus épület állhatott. A ház feltehetően a XV-XVI. században - a Dárda utca megnyitásakor - épülhetett, majd később, a telek egyesítéskor kapcsolják az Országház utcai szárnyhoz. Az 1743-as Matthey-térképen még kivehető a bejárat helye. 16 Úgy tűnik, hogy az épületünkkel szemben lévő Országház utca 14. sz. ház hátsó részén, az épület alatt húzódó, a Dárda utcára merőleges pinceszárny szintén egy korábbi telekosztás része lehetett. Ennek nyomát a pincében egy utólag szabálytalanul bevágott ajtó mutatja. Az eddig ismertetett telkek 1687-es felmérési adatait összehasonlítottuk az ott álló épületek pincealaprajzával. 343