Budapest Régiségei 32. (1998)
TANULMÁNYOK - Zádor Judit: Pincekutatás az Országház utcában : adalékok Buda középkori topográfiájához a pincekutatás tükrében 341-352
A kutatások szerint a Haüy-Rabatta-felméréssel megegyező telekméretek és beépítés. Az Országház utca 20. sz. épület mai telekmérete megegyezik a Haüy-Rabatta-felméréssel, és pincealaprajza követi az eredeti középkori beépítési rendet. (I. rajz) Az Országház utca 16. jelenlegi teleknagysága megegyezik a Haüy-Rabatta-felméréssel, de a pincehelyiségek alaprajzi elemzése eredményeként kiderült, hogy az itt álló késő középkori sarokház helyén elképzelhető, hogy három korábban épült lakóház állt. (II. rajz) Az Úri utca 4. és 6. sz. épületek alatti pincék alaprajzi elrendezése komoly hasonlóságot mutat az előbb említett pincerendszerrel. (IV. rajz) Vizsgálataink során eddig olyan példákat elemeztünk, ahol a jelenlegi telek nagysága megegyezik a késő középkori állapotot tükröző Haüy-Rabatta-felmérésen mért adatokkal. A következő példáinkban szeretnénk megfigyelni azt a helyzetet, amikor a jelenlegi telekméretek nem egyeznek meg a XVII. század végén mért adatokkal. A Haüy-Rabatta-felméréssel nem egyező telekméretek és beépítés. AZ ORSZÁGHÁZ UTCA 5. sz. épület helyén a Haüy-Rabatta-felmérés alapján két lakóház állt. Az 1696-os Zaiger über die Vöstungban szintén két épületről olvashatunk. Az északi épületről azt írja: „Ház a Sütő utcában, homlokzata 5 öl 3/4 láb, hátoldala 4 öl 3 láb, és mindkét oldala 20 öl egyenlő hosszú. Van még valami régi fala és beomlott pincéje. Jelenleg Reütter főkomisszárius és feleségéé." A déli épületről pedig a következőt olvashatjuk: „Ház a Sütő utcában, a szomszédos kis utcába nyúlik be, homlokzata 4 öl 4 láb, hátoldala 4 öl 3 láb, és mindkét oldala 20 öl egyforma hosszú. Még jó falai, pincéje van." Tulajdonosként az Összeírás ismét Reütter főkomisszáriust és feleségét jelölte meg. A sarokház udvarán, az északi és a déli oldalon egy-egy lejáró nyílik két középkori pincébe. Feltehetően a visszafoglalás után azonos tulajdonossal rendelkező, két középkori épületnek külön-külön pincéje lehetett, amelyeket a telekegyesítéskor - a barokk újjáépítésnél - márgába vájt folyosóval kötöttek össze (I. rajz). Az Országház utca 5.-nél is érdekesebb következtetést vonhatunk le a telekosztás és a pincealaprajz összehasonlításából a Dísz tér 14-15. sz. épületek vizsgálatánál. DISZ TER 14-15. A mai telekosztás eltér a Haüy-Rabatta-felméréstől. A jelenlegi két épület helyén a középkorban három lakóház állt. A Dísz tér 14. helyén két középkori telek szerepel: az északi oldalon egy 33 lábnyi (10,43 m), a déli részen pedig a Dísz tér 15. északi felével alkot egy 57 lábas (18,02 m) homlokzati méretű lakóházat. A 42 lábas (13,28 m) harmadik telek a Dísz tér 15. déli részén volt. (V. rajz) Az 1696-ban készült újabb összeírás a Dísz tér 14. és 15. sz. házak helyén 4 épületet említ. A Dísz tér 14. déli oldalán álló épületről a következőket olvashatjuk: „Homlokzati mérete 3 öl 2 láb, hátoldala 4 öl, és mind a két oldala 9 és fél öl egyenlő hosszú. Vannak még boltozatai és pincéje." Az északi ház „homlokzata 5 öl, hátoldala 4 öl 3 láb, jobb oldala 19 öl 3 láb, a bal 20 öl Kevés régi fala van, hogy pincéje van-e, azt nem lehet látni." Mind a két épület tulajdonosaként Faber Simon komáromi kereskedőt említik. A Dísz tér 15. déli oldalán álló lakóházról a Zaigerből megtudhatjuk, hogy részben jók a falai, boltozatai, és van egy pincéje. Az épület méretei: homlokzata 7 öl 2 láb, hátoldala 4 öl 3 láb, mind két oldala 19 öl egyforma hosszú. A Dísz tér 15. északi felén álló épület teljesen elpusztult romhalmaz. Mind a két lakóháznak Weigl Fülöp fakereskedő a tulajdonosa. A barokk Buda kiépítésekor az 1696-os felmérési rendet vették alapul, és az akkori közös tulajdonú telkek egyesítésével létrehozták a ma is használt ház- és telekosztásrendszert. A középkori telekhatárokat kizárólag a pincetérben lehet megfigyelni. Itt a Haüy-Rabatta-felmérésen jelölt telek-, illetve pincehatárokat az újjáépítéskor elbontották, és az így kialakított pincetereket széles, nagy teherelhárító ívekkel erősítették meg. Összefoglalásul megállapítható, hogy a vári pincerendszer kutatása - a jelen tanulmányban közölt részeredmények alapján is - igen fontos információkat ad annak megállapítására, hogy a budai Várnegyed jelenlegi telekosztása, beépítése hol és miképp felel meg az vagy tér el az eredeti középkori rendszertől. JEGYZETEK 1. SEITL301. 2. WEIDINGEN-HORLER 29-31. 3. NAGY E. 307-308. 4. CZAGÁNY114. 5. LÓCSY199. 6. GEREVICH 192. 7. GEREVICH 196. 8. LÓCSY 198. 9. LÓCSY 198. 10. LÓCSY 205. 11. LÓCSY 205. 12. B. HORVÁTH 7-8. 13. BERTALANNÉ 306. 14. Ezúton szeretnék köszönetet mondani Albert Tamás mûemlékes tervező kollégának, aki hasznos tanácsaival sokat segített a ház építészettörténeti problémáinak megoldásában. 15. LÓCSY 205. 16. B. HORVÁTH 12. 344