Budapest Régiségei 32. (1998)

TANULMÁNYOK - Végh András: Előzetes jelentés a budai Szentpétermártír külváros területén 1991-1995 között folytatott régészeti kutatásokról 329-340

A középkori pincehelyiség a telek belsejében, az utcára merőlegesen tájolva helyezkedett el. Feltehetően nem magában állt, hanem további helyiségek csatlakoztak hozzá a földszinten egészen az utcáig. Ezeket az esetleg csak fából épült helyiségeket azonban nyomtalanul elpusztította a későbbi pincebővítmény. A pince és a fölötte emelkedő kőépület funkciója nyilvánvalóan a biztonságos tárolás volt. Hasonló funkciójú építményt tárt fel H. Gyürky Katalin a Fő utca 16. sz. alatt.

9 Rengeteg példát szolgátattak a hasonló jellegű építkezésre Miklós Zsuzsa váci feltárásai is.

10 Sajnos nem sikerült pontosabban meghatározni a pince korát. A pince külső lábazati szintjéhez középkori kövezet maradványai csatlakoznak, ennek pontosabb keltezését azonban nem segítették leletek. A kövezet alatt kb. 20 cm-rel kavicsos járószintet lehetett mindenütt kibontani, amely annak a humuszos betöltődésnek a tetején feküdt, amely a korábbi római falmaradványokat fedte be. Ez a legelső járószint a leletek tanúsága szerint a Xin. század második feléből származott. A korai szinten csupán néhány sütőkemencét, illetve tüzelőhelyet tárhattunk fel a telek hátsó részén, amely azonban igazolta, hogy a telek ekkor már lakott volt. Ennek a korszaknak az épületnyomait feltehetően a későbbi pincék semmisítették meg. Kerámialeletekben igen gazdag anyagot tárhattunk fel a telek hátsó részén, két tárolóveremben, valamint egy földbe vájt „kis pincében". Ez utóbbi objektum egy kisebb kőépület belsejében nyílt: földlépcsők vezettek le egy alacsony, apró kis üregbe, amelynek funkciója talán hűtőtárolás volt. Mindhárom vermet a bennük talált pénzek tanúsága szerint a Zsigmond-korban szüntették meg. A mai Gyorskocsi utca szélén megfigyelhettük a középkori utca egymás fölött sűrűn elhelyezkedő szintjeit is. így igazolhattuk, hogy az utca a XIII. század második felétől kezdve ugyanitt vezetett. Újra megújított felszíneit egészen a mai burkolatig tárhattuk fel. A törökkorban az építményeket jelentősen átalakították. A középkori pince padlóját a törökkor elején mintegy 60 cm-rel megemelték, majd később az épület leégett, aminek jele egy faszenes, kormos réteg volt a padlón. Feltehetően ezután készítették el az új pincét az utcai oldalon. A korábbi pince ajtaját vagy ekkor, vagy valamivel később befalazták, a pincét pedig megszüntették és feltöltötték. A törökkori pince hosszúkás téglalap alakú volt. Falai vegyes, tört kőből készültek, főleg márgából, nyugati falnak a középkori pince falát használták fel. Bejárata a ház északi oldalán nyílt a ház falához épített pincegádorral. A pincegádor fala már ráépült egy törökkori szemétgödörre, bizonyítván a pince törökkori voltát. A pince padlószintjén, a helyiség közepén nagyméretű, a közeli római kori romokból származó kváderköveket helyeztek el, síkfödém mennyezetet alátámasztó faoszlopok számára. A ház földfelszín feletti felépítményére lehetőségünk nyílott a ház pusztulási rétegeiből következtetni. A pince padlóját ugyanis vastag, elszenesedett gerendákat és deszkákat is tartalmazó égésréteg borította, efölött vörösre égett, paticsos, hamus omladék helyezkedett el, a ház pusztulásának rétegei. Az omladék tanúsága szerint a törökkori pince fölötti falak fából készültek, amelyeket sárral tapasztottak be, az épületet zsindely, nád vagy zsúp fedte. Különös figyelmet érdemelt az eredeti, földszinti helyéről a pincébe zuhant két kályha. Omladékaik kisebb halmokként emelkedtek ki a pince padlóján fekvő pusztulási betöltésből. Számos kályhaszemet és tapasztástöredéket sikerült feltárnunk, amelyek lehetővé teszik az eredeti kályhák rekonstrukcióját." A két kályhaomladék egyben azt is jelzi, hogy a földszint két fűtött helyiségre oszlott. Az omladék további leletei is figyelmet érdemelnek. A kerámiai anyag nagy része az ún. délszláv típusokhoz tartozott, ugyanakkor kínai porcelán-töredékek is előkerültek. A pusztulás egy 1676-os I. Lipót-dénár tanúsága szerint az 1684-es vagy az 1686-os ostrom során következett be. A pince 1686 után rövid ideig még használatban volt, de a XVin. század során végleg feltöltötték, és csak D-i falát használták fel a szomszédos újkori pince építésekor. Ekkor a korábbi építmények az udvar alá kerültek, a telekosztás tehát az újkorban a korábbihoz képest eltolódott. Ez a szerencsés körülmény őrizte meg számunkra a telek középkori és törökkori építményeit. MEDVE UTCA 8-14. Két hónapos leletmentést végeztünk 1994 telén (január-február) a CIB bank készülő székházának telkén, már a megkezdett építkezés mellett, rendkívül rossz körülmények között.

12 A nagy kiterjedésű építési terület a középkori városrész rendkívül fontos helyén feküdt, szemben az egykori plébániatemplommal. Teljes kutatása nagymértékben gazdagította volna ismereteinket Szentpétermártir központjáról, ilyen körülmények között azonban csak korlátozott megfigyeléseket végezhettünk. A Medve utca 8-10. számú telkek szolgáltak a legérdekesebb objektumokkal. A telkeket már az újkorban osztották ketté, az 1695-ös házösszeírásban még egy telekként szerepeltek." A telkek belsejében egy háromosztatú kőépület vastag falai kerültek elő. A ház a Medve utcával párhuzamosan helyezkedett el, az egykori közös telek teljes szélességében. Falai tört mészkőből készültek, a mélyre ásott alapozás szintjén 1 méter vastagok voltak. Ebből következőleg az épület feltehetően emeletes lehetett. Pince nem készült a házhoz. Bejárata valószínűleg az utca felé nyílott, bár ezt nem találtuk meg, mivel itt újkori átépítés bontotta meg a falakat, a többi, eredeti középkori falon azonban nem találtunk ajtónyílásra. Az épület egy részét egészen napjainkig, a modern ház lebontásáig használták. Sajnos nem állapíthattuk meg ezen jelentős kőház funkcióját, és nem tudtuk megválaszolni azt az alapvető kérdést, hogy az eredeti telken belül hol emelkedhetett. Vajon rövidebb oldalával a templom előtti térre nézett-e, és így a középkori telkek elrendezése teljesen eltért az újkori telekosztástól? Vagy, az újkori telket azonosnak véve a középkorival, a telek hátsó részén állt ez a jelentős épület? Választ a feltárások nem adtak, mivel az utcai részen régészeti megfigyelés nélkül rombolták szét a rétegeket és az objektumokat. Történeti megfontolásokból következtethetünk csupán arra, hogy a telek feltehetően a középkori telekkel azonos. Az 1695-ben készült házösszeírás ugyanis még a szomszédos Medve u. 2-4. és 6. számú telkeken is megemlékezik régi falakról, sőt pincéről.

14 Tehát a plébániatemplom bejárata előtt közvetlenül eszerint nem volt szabad térség. 330