Budapest Régiségei 32. (1998)

NAGY LAJOS EMLÉKEZETE, 1897-1997 : KONFERENCIA ÉS KIÁLLÍTÁS - Zsidi Paula: 100 éve született Nagy Lajos 21-26

helyére, a katonaváros építéstörténetére vonatkozó következ­tetéseit, feltételezéseit több ponton igazolták az újabb kutatá­sok. A polgárváros északi kapuját a Krempl-malom helyére feltételezte, s 1980-ban ott elő is került. A feltételezett déli kaput Hilarus intercisai kapumodelljéhez hasonlította, s a 70­es évek végén a kapu egyik kör alaprajzú tornyának alapfalát - amely a modellhez hasonló felépítményre utal - felszínre hozta egy feltárás. A polgárváros helyének kiválasztását an­nak földrajzi helyzetével magyarázta, felismerve előnyös stratégiai fekvését. A 70-es, 80-as évek kutatásai a polgárvá­ros kőből épült városfala alatti rétegben egy olyan fa-föld konstrukciós védműrendszer elemeire bukkantak, amelyek egyértelművé teszik, hogy a területen lévő első objektum te­lepítésénél éppen a stratégiai szempontok játszhatták a fősze­repet. Sorolhatnánk még a példákat, melyek száma a kutatás előrehaladtával egyre gyarapodik. Nagy Lajos emelte ókori régészetünket a nemzetközi kutatásba, munkásságával felhívta a határokon túli szakmai körök figyelmét a magyar provinciális római régészeti kuta­tásokra. (4. 5. kép)S ezt nemcsak annak köszönhette, hogy nevéhez fűződik a páratlan zenei emlék, az egyedülálló hangszerlelet, az aquincumi orgona felfedezése. A korán nemzetközi hírű tudóssá vált Nagy Lajosnak több publiká­ciója, cikke jelent meg külföldi folyóiratokban, levelezett Európa számos országának több neves kutatójával, rendsze­resen érkeztek hozzá felkérések külföldi konferenciákon tartandó előadásokra. A Budapest Régiségei című folyóirat is az ő főszerkesztősége idején került a nemzetközi figyelem körébe. A fentebb - korántsem teljeskörűen - vázolt tudományos életmű illusztrálására állítottuk össze emlékkiállításunkat, amelyen a régészeti leleteket szokatlan, különös csoportosí­tásban tártuk a látogatók elé. A kiállítási tárgyak nem krono­lógiai vagy topográfiai rendben, vagy akár egy téma köré cso­portosítva kerültek egymás mellé, hanem olyan tárgyak talál­tak ismét egymásra, melyek közös vonása, hogy elválasztha­tatlanok Nagy Lajos nevétől. Vagy azért, mert az ő ásatómun­kája nyomán kerültek felszínre, vagy pedig azért, mert Nagy Lajos feldolgozómunkája nyomán foglalták el valódi helyü­ket, nyerték el igazi értelmüket a kutatás számára. Ezért ke­Auf der Fassade des Aquincum Museums bewahren mehrere Gedenktafel die Gesichtzüge jener Forscher und Wissen­schaftler, die mit ihrer Tätigkeit, die Erforschung von Aquincum und dadurch der ganzen ungarischen Archäologie unvergänglich beitrugen. Unter den, in Stein oder Bronze einge­meisselten bejahrten Gesichtern ragt ein junges Gesicht - von Lajos Nagy - hervor. Sein Leben umfasst kaum ein halbes Jahrhundert. Vor seinem Tod war er - neben anderen - ordentlich­er und öffentlicher Professor der Universität Péter Pázmány, Mitglied der Ungarischen Akademie der Wissenschaften und Generaldirektor der Museen der Haupt- und Residenzstadt Budapest. Er konnte auf eine ungebro-chene wissenschaftliche und amtliche Lebensbahn zurückblicken, das er seinem gut rülhetett egymás mellé az aquincumi ácsmester felszerelése és a tömött növénydíszítés, a „girlandománia" egyik szép pél­dája, a hajógyári kratér; a kölni kereskedők 72 dénárért állít­tatott feliratos kőtáblája, vagy az ún. Aranyárok menti temető sírkertjét díszítő, egy aquincumi kőfaragó nyers, provinciális, de a természet pontos megfigyelésén alapuló bikaszobra és a késő római iparművészet kiemelkedő alkotásaként is értékel­hető aranyozott, féldrágakövekkel díszített sisak. A tablókon kiállított ásatási fényképek, melyeken gyakran jelenik meg maga a régész is (1. 2. 3. kép) mára már múze­umtörténeti érdekességekké váltak. Az ásatások dokumentu­mai, a kedves leletek mellett a publikációk sorát is egybe­gyűjtve láthattuk. Mégis ez a tekintélyes mennyiségű anyag csak jelzésszerű, csak ízelítőt adhatott a gazdag életműből. A halálakor megjelent nekrológok beszámoltak Nagy La­jos életútjáról, a kortársak vele kapcsolatos emlékeiről. Ha­gyatékát lapozva a BTM Adattárában, számos dokumentum hozza közelebb hozzánk, akik nem ismerhettük őt személye­sen. Lapozhatjuk pontos feljegyzéseit, sokszor művészi igé­nyű rajzait Európa nagy múzeumaiból származó műtárgyak­ról, melyeket elmélyültség, pontos adatfelvétel jellemez. A tudós mellett az emberről is tanúskodnak ezek a dokumentu­mok. Őrizzük néhány kortársáról összejövetelek alkalmával készült ceruzarajzát. Szívesen tett eleget a felkéréseknek, le­gyen az előadás az ókereszténységről a Római Magyar Aka­démián, vagy akár egy szívélyes felkérés a III. Kerületi Tár­saskör borgazdai tisztére. Fél évszázada Oroszlán Zoltán így búcsúzott a korán el­hunyt tudóstól: „Nagy Lajosról nem fog elfeledkezni soha­sem a magyar tudomány. Ez a generáció, mely látta őt életé­ben, mely vele együtt dolgozhatott, barátai közé számíthatta magát, megőrzi őt emlékezetében." A tapasztalat bizonyossá­gával állíthatom, hogy Nagy Lajos emléke ma is elevenen él közöttünk. Közöttünk, akik személyesen nem ismerhettük őt. Nincs nap, hogy a nevét ne említenénk az Aquincumi Múze­um falai között, ma is példaképként tiszteljük és csodáljuk, munkánk során számtalanszor fordulunk hozzá. Nagy Lajosnak a munkásságával sikerült elérnie azt, amelyre oly sokan vágynak: az öröklétet. Ma is közöttünk van, és nem is akárhogyan. Alkotó módon. fundierten beruflichen Ansehen danken konnte. Neben seiner Tätigkeit als Museumsleiter und Wissenschaftsorganisator ver­gass er aber niemals die Ausübung der Wissenschaft selbst. Als Erinnerung an dem ehemaligen Generaldirktor des Historischen Museums der Stadt Budapest und an den einstigen Kollegen feierten die Mitglieder des Museums und die Mitarbeiter von Aquincum das 100. Jahresfest seines Geburtes mit einer Ausstellung und einer wissenschaftlichen Tagung. Das ausgestellte Material, sowie das Programm der Tagung berührte zahlreiche wissenschaftliche Fragen, die sich eng zur Tätigkeit und Arbeit des Lajos Nagy knüpften. Deshalb erwähnen wir in dieser Erinnerung nur einige Elemente, die sein Lebenswerk bis heute bestimmen. ZSIDI PAULA LAJOS NAGY- VOR EINEM JAHRHUNDERT GEBOREN 22

Next

/
Oldalképek
Tartalom