Budapest Régiségei 32. (1998)

TANULMÁNYOK - Bertalan Vilmosné: Bélyeges ausztriai edények Óbudáról 181-209

BERTALAN VJLMOSNE BÉLYEGES AUSZTRIAI EDÉNYEK ÓBUDÁRÓL Az óbudai ásatások és leletmentések során a feltárt középkori királynéi és káptalani város területén

1 (1. térkép, 1/b alaprajz) nagy számban kerültek elő ausztriai redukált égetésű és grafitot

2 tartalmazó szürke edények. Az edények Ausztriából minden valószínűség szerint vízi úton, a Dunán kerültek Óbudára. Dunai hajóforgalomra és kereskedelemre mutat az az oklevél, mely 1148-ból való és amelyben II. Géza király a Szent László által a budai káptalan ellátására biztosított 360 penza helyett a Géza-vásár vámját, a pesti és kerepesi révek vámját adta a káptalannak.

3

1212-ből származik az óbudai piacra vonatkozó első ismert oklevél,

4 amelyet a kiásott XII-Xni. századi importáruk is megerősítenek. Az ausztriai leletanyag főzőfazekakból, fedőkből, tárolóedényekből, tálakból és serpenyőkből, korsókból, mécses tálakból, olvasztótégelyekből és vízvezetékcsövekből

5 áll. Koruk a XIII. századtól a XV-XVI. századig terjed. Egy-két XVII. századi darab is előfordul. Előkerülésük zömében XVII-XVIII. századi rétegből való. A jelen feldolgozás ezek közül csak a fazekas bélyeges edényekkel foglalkozik.

6 A bélyegek részben bevágottak, részben pecsételővel benyomottak. Elhelyezésük az edények peremén, a korsóknál a fülön van. Kivételt képez egy-két darab, ahol a bélyeg az edény testén mutatkozik. Ilyen például a Lajos u. 23—25. és a Zichy u.-ban előkerült fazéktöredék. Leltári számuk: 58.58.4.1. és 96.8.3.1. (II., IV. tábla 1. ábra). A bevágott bélyegek a XIII-XIV. századra datálható edényekre jellemzők, bár elvétve később is előfordulhatnak, illetve elvétve más bélyeggel együtt szerepelnek. A XIV. századi anyagon a leggyakoribbak az ornamentális motívumok, mint a rozetta és különféle rácsminták. A XIV-XV. századból származó redukált égetésű és grafitos edényeken túlnyomórészt bepecsételt, egyéb ábrájú bélyegek fordulnak elő, melyek címerképeken alapulnak. A bélyegek, melyeknek a használatát 1431-ben említik először, az edény minőségét jelezték. A bélyegnek hitelesítő és minőségjelző szerepe volt, egyben fazekasműhelyeket adott meg.

7 Több XHI. századi óbudai edényen bevágott bécsi bélyegek fordulnak elő. így bevágott mankós kereszt látható egy 53 cm magas, szürke tárolóedény peremén a Lajos u. 158.ból, leltári száma: 77.8.1.1. (III. tábla, 3. kép). A bélyeg két helyen a peremen, egymással szemben van elhelyezve . Hasonló mankós, keresztes bélyeg szerepel a Lajos u. 23-25. alatt előkerült fazék vállán is, leltári száma: 58.58.4.1. (II. tábla). Ugyancsak az edény testén található az a bevágott keresztes bélyeg, amelynél a keresztek szára kétágú villa alakban végződik. A darab a Zichy u. 7.-ből származik, leltári száma: 96.8.3.1. (IV. tábla 1. ábra). Egy szürke korsó szalagfülén ugyancsak bevágott, mankós, keresztes bélyeg van. A töredék a klarisszakolostor keleti traktusában, a padlószint alatt került elő, leltári száma: 94.58.21.1. (IV. tábla 2. ábra). Ez a réteg a XIV. századi kolostornál korábbi települési rétegből, Kovács vicus területéről származik. A Budapest területén kiásott és közölt ásatásokból azonos bélyeges fazékperem került elő a budai domonkos kolostor ásatásán a XIII. század első feléből,

8 továbbá a budai palota és a palota É-i előudvarából származó XIII. századi ausztriai fazekakon.

9 Ezzel a bélyeggel előforduló szürke, szemcsés anyagú fazéktöredéket publikált a geizelbergi ásatásból Sabine Felgenhauer-Schmidt, és a töredéket a XIII. század első felére datálja.

10 Bevágott András-kereszt szerepel több óbudai XIII. századi fazékperemen, melyet Holl Imre bécsi bélyegként ismertet. A töredékek a Lajos u. 152-156., Lajos u. 163., 165. alatti ásatásból származnak, leltári számuk: 92.120.1.1., 89.177.1.1., 91.386.2.1. (I., IV. tábla 3., 4. ábra). Azonos bélyeges fazekat ismerünk a budai palotából

11 és a palota É-i előudvaráról, valamint Szigetszentmiklós határából.

12 Rozettás bélyeg két fazékon szerepel, Óbudán, a Lajos u. 181.-ből és egy óbudai szórványon, leltári számuk: 96.19.1.1. és 53.499. (VII. tábla 1., 2. ábra). Azonos, XIV századi bélyeg van több a budai palotából származó darabon,

13 és a Dísz tér 10-es számú ház kútjából előkerült ausztriai fazékon.

14 Háromszögbe foglalt rács, mely ugyancsak bécsi bélyeg, van a Lajos u. 165.-ben előkerült szürke fazék peremén, leltári száma: 97.31.98.1. (V. tábla 1. ábra). A budai palota leletanyagában hasonló, bélyeges XIII. századi fazék szerepel

15

. Két legömbölyített peremű, XHI-XIV. századi szürke fazék peremén egymás mellett bevágott vonalak sorát látjuk. A 93.50.28.1. és a 94.37.78.1. leltári számú daraboknál (IV. tábla, 5.6. ábra). Az edényrészletek a Lajos u. 174.-ből és a Szentlélek (Korvin Ottó) tér K-i parkrészletében feltárt középkori házból származnak. A bélyeg ismeretlen, talán a Kapisztrán tér 2-4. és a kánai apátságban előkerült fazekakon talált bélyeg változata.

16 Bécsi bélyeg, illetve ismeretlen műhelyből származik a hegyes talpú címerpajzsba foglalt, egy vízszintes, illetve függőleges pólyából kialakított ábra. Ilyen szürke perem került elő a Lajos u. 172—174.-ből és a Dugovits Titusz tér 2.-1)ől, leltári számuk: 93.55.3.1., 96.23.1.1. (V. tábla 2., 3. ábra). Ilyen bélyeget ismertet Holl Imre.

17 Több szürke edényen szerepel a körbe foglalt „V"-hez hasonlójelű bécsi bélyeg. így a 93.50.13.1,94.54.4.1., 96.40.1.1. leltári számú fazékperemeken (VI. tábla 3.,5.,7. ábra). Ennek a bélyegnek a változata, ahol a „V" félkörben van, és két félkör fogja közre. Ilyenek a 96.39.10.1., a 96.10.1.1., a 93.62.1.1., a 96.20.1.1. és a 96.1.1.1. leltári számú darabok (V. tábla 4., 5. ábra, VI. tábla 2., 6. ábra, VII. tábla 3. ábra). Ez utóbbi két fazékon a bélyeg egymás mellett kétszer szerepel. A töredékek a Lajos u. 163.-ban, a Lajos u. 172-174.-ben, a Zichy u.-ban, a Templom u.-ban, a Lajos u. 167.-ben, az Árpád fejedelem útján, a Szentlélek (Korvin Ottó) téren és a 181