Budapest Régiségei 32. (1998)

TANULMÁNYOK - Bertalan Vilmosné: Bélyeges ausztriai edények Óbudáról 181-209

Flórián téren kerültek elő. A Flórián téri darab vöröses, szem­csés anyagú. Azonos a bélyeg, de a „V"-ben középen egy pont is van. Ilyenek a 96.11.39.1. és a 93.50.36.1. leltári szá­mú darabok (VI. tábla 1.4, ábra). Azonos bélyegeket találunk a budai palotában előkerült osztrák fazekakon is. 18 A Lajos ut­cából egy kiegészített kétfülű fazékon (leltári száma: 89.178. XVII. tábla 1. ábra, 6. kép) a peremen kétféle benyomott bé­lyeg szerepel. Az egyik talán egy „V", a másik egy elnyomott kereszt, mely közel áll HOLL 1955. 38/1. ábrájához. Kissé elnyomott körbe foglalt görög keresztes bélyeg há­rom edényen fordul elő, leltári számuk: 92.71.1.1. és 91.356.4.1., 94.58.72.1. (VIL tábla 5., 7. ábra, XI. tábla 7. áb­ra ). Az edénytöredékek a Lajos u. 158.-ból, a Lajos u. 163.-ból és a klarisszakolostorból származnak. A bélyeg ugyancsak Bécshez köthető. Szabályos körbe foglalt bélyeget HOLL 1955. az 53. kép 37-es ábrájában közölt. Hegyes talpú, illetve elnyomott, pajzsba foglalt, latin ke­resztes bélyeg szerepel több óbudai edénytöredéken, így a 96.21.19.1. leltári számú fazékon (XIII. tábla 6. ábra) az Ár­pád fejedelem útról, továbbá a Lajos u. 172.-ben előkerült 93.50.33.1. leltári számú darabon, ahol a keresztes bélyeg kétszer egymás után szerepel, alatta egy bevágott kereszttel (VII. tábla 6. ábra). Ez a töredék a középkori királynéi és káp­talani várost elválasztó K-Ny-i út mentén álló Tumpa László házából került elő. Holl Imre (1955) feldolgozásában ezt a bé­lyeget is a bécsi fazekasműhely jegyei között sorolja föl 19 . Egy fazékperemen kétszer egymás mellett szereplő bé­lyeg a latin kereszt, melynek alsó sarkaiban egy-egy pont van. A töredék leltári száma: 96.21.17.1. (XI. tábla 5. ábra). Ugyancsak latin kereszt és pontokból kialakított bélyeg van a 94.37.28.1. leltári számú darabon (XI. tábla 2. ábra), mely a Szentlélek (Korvin Ottó) tér parkrészletében került elő. A bé­lyeg talán HOLL 1955. 6. ábrájának változata. A leggyakoribb a bécsi fazekasműhely bélyege, mely a szürke grafitos, legömbölyített peremű fazekakon és korsófü­leken fordul elő: a pajzsba vagy más idomba foglalt görög vagy latin kereszt és fölötte egy vízszintes pólya. Az ezzel a bélyeggel vagy változataival jelzett fazekak minden óbudai lelőhelyen előfordultak. Ilyen például a 96.39.4.1., 89.206.53.1., 94.58.17.1., 94.58.75.1., 96.11.30.1., 97.43.2.1. (X. tábla 6. ábra, XII. tábla 1. ábra, XIÏÏ. tábla 3., 4., 5., XIV. tábla 2. ábra) leltári számú darabok, melyek a Lajos u. 163.­ból és a Lajos u. 167.-ből, a klarisszakolostorból, a Templom u.-ból, a Szentlélek (Korvin Ottó) térről származnak. A bé­lyeg azonos, csak a pólya megszakítja a befoglalóformát, és a kereszt szára a befoglalóformáig fut ki. Ilyen bélyeget talá­lunk a 97.31.6.1., 97.31.5.1., 96.18.25.1., 91.317.2.1., 96.45.23.1., 89.213.3.1. leltári számú darabokon (VIII. tábla, IX. tábla, X. tábla 4. ábra, XII. tábla, 3., 4. ábra, XV. tábla 1. ábra). A töredékek a Lajos u. 163.-ból, a Lajos u. 165.-ből, a Lajos u. 167.-ből, a Lajos u. 169.-ből és a Névtelen u.-ból származnak. Ez a bécsi fazekasműhelyjegy a Holl-féle (1955) táblázat 5., 6. ábrájának változata lehet. Azonos bélyegű, kis­sé vastagabb peremű bécsi fazekat publikál Holl Imréné a bu­dai domonkos kolostorból a XV. század első feléből. 20 A XV. század végéről származik a bécsi korsó fülrészlete azonos bé­lyeggel (kereszt és pólya), mely a Molnár u. 36.-ban a 2-es gödörből került elő. 21 Ugyancsak Pestről származik a XV. szá­zadi anyaggal együtt talált bécsi fazék töredéke a Váci u. 16. alatt feltárt kútból. 22 A budai palotában azonos bélyeges edé­nyek szerepelnek. 23 Ennek a bécsi bélyegnek több változata is ismert az óbudai ásatásokból. A kereszt és pólya mellett a kereszt száraiban pon­tok, András-kereszt és különböző formájú vonalak vannak. A kereszt és pólya mellett András-kereszt szerepel a 89.205.40.1., 53.498., 96.16.13.1., 94.58.8.1., 91.356.2.1., 53.501. leltári számú daraboknál, melyek a Hídfő u.-ban, La­jos u. 163.-ból, a klarisszakolostorból, a Szentlélek (Korvin Ottó) téren kerültek elő (X. tábla 5., 7. ábra, XI. tábla 1., 3., 4., 6. ábra). Ezzel a bélyeggel a budai palotából ismert több darab. 24 A fazekakon és korsókon szereplő keresztes, pólyás bé­lyeg másik változatánál a kereszt szárai között pontok és András-keresztek szerepelnek, így a 96.23.3.1. leltári számú darabnál, mely a Dugovits Titusz tér 2.-ből került elő (X. táb­la 3.ábra). A budai palotából is ismert egyik bélyeg változatá­nak tartjuk 25 . Egy másik töredéken a kereszt és pólya mellett a felső sarkokban András-kereszt és egy vonal szerepel. A korsófül leltári száma: 94.58.117.1. (VII. tábla 8. ábra). A töredék a Szentlélek (Korvin Ottó) térről származik. Ez az óbudai edé­nyen előforduló bélyeg egy, a budai palotában előkerült edény bélyegének a változata. 26 Egy másik töredéken a kereszt és pólya mellett a kereszt felső bal sarkában két ferde vonal, az alsó jobb sarkában egy derékszögszerű ábra látható. A darab leltári száma: 93.72.5.1. (XII. tábla 5. ábra). Előkerülési helye a középkori Tumpa-féle ház a Lajos u. 174. helyén. A töredéken a bélyeg egymás mel­lett kétszer szerepel, mely talán HOLL 1955. 18. ábrájának változata lehet. A keresztes, pólyás bélyeg egy másik változata, ahol a ke­reszt szárai mellett a felső sarkokban egy pont jelentkezik. Az ezzel a bélyeggel jelzett edény a Templom u.-ban, a kántor­ház udvarán lévő árokban került elő. A töredékek leltári szá­ma: 96.11.66.1. (X. tábla 1. ábra). A bélyeg a Holl-féle (1955) táblázat 54. kép 5/1 ábrájához hasonló. Egy óbudai töredéken a kereszt pólya mellett a kereszt bal sarkában egy ferde vonal mutatkozik. A töredék leltári száma: 96.40.21.1. (X. tábla 2. ábra). Lelőhelye a Lajos u. 163. alatt feltárt 7. középkori ház. Kettős kereszthez hasonló bélyeg van két óbudai fazékon, melyek a Lajos u. 174.-ből és a Mókus u.-ból származnak, leltári számuk: 93.50.30.1. és 96.22.43.1. (XV. tábla 3. ábra, XVI. tábla 5. ábra). Ez a bélyeg talán a Holl-féle táblázat 20/1-es ábrájával azonos. A budai töredékek mellett kettős keresztes bécsi bélyeges fazékperem került elő a kánai apátság kis kőépületének pin­cebetöltéséből. XVII-XIX. századi rétegből származnak a legkésőbbi bé­csi bélyeges edények Óbudáról. Az edények kívül grafittal polírozottak. A. Kies ismertet Bécsből hasonló bélyeget, me­lyet előfordulása gyakorisága szerint a harmadik helyre sorol. A bélyeg használatát a XIV-XVII. század közé teszi. 27 Az óbudai darabokon ott a kettős kereszt, melynek felső szára egy háromszögben folytatódik, szárai mellett egy-egy betű is szerepel. Ez a bélyeg a 96.40.4.1. és 94.29.1.1. leltári számú daraboknál szerepel a Lajos u. 163.-ból és a Hídfő u.-ból (XIII. tábla L, 2. ábra). 182

Next

/
Oldalképek
Tartalom