Budapest Régiségei 31. (1997)

Holl Imre: A budai palota középkori építéstörténetének kérdései 79-99

kezdődött a szemét behordasa, de a teljes föltöltés már a tereprendezés eredménye. A kerámiaanyag változatossága több évtizedes élet eredménye. 17. A D-i 3. helyiség fala melletti alapozási beásás Róbert Károly dénára nem ad pontos keltezést (GEREVICH 1966.129.), ki-ki saját koncepciója szerint magyarázza 1308 utánra: GEREVICH 1966. 274.: „...1347-1355 között készen kellett állnia". ZOLNAY 1977.111.: XIV. sz. első felében. MAGYAR 1991.210.: 14. sz. közepe, vagy valamivel korábbi. (Nem tárgyaljuk e területtel kapcsolatban a 13. sz-ra tehető - tágan értelmezhető - épületmaradványokat, véleményünk szerint szükség lenne e kor szórványköveinek kritikai áttekintésére is) 18. ZOLNAY 1977/4. k. 1. ábra és 63. ábra helyszínrajza. 19. GEREVICH 1966.190. „...téglány alakú palatium délkeleti vége mellett, talán külön álló épülethez, ötszögű erkélyt illesztettek." 20. Lásd GEREVICH 1966.273. kép alaprajza. (Sajnos az összefoglaló alaprajzokon ez már nem látható, ez téveszthette meg BÚZÁS 1994. 1-2. képen is rekonstrukcióját, amikor a nagy csarnoknál korábbi (14. sz. közepe) épületet helyez ide és ennek alaprajzi tengelyéhez igazítja. 21. GEREVICH 1966. 273. kép „j" fal. Ezt a falat Lux Károly (OME) bontatta el, a nagy csarnok É-i zárófalával együtt - utóbbi mögött egy korábbi állapot eredeti falát keresve (ásatási naplóm szerint 1950. XI. 20-24.). A belső eredeti fal (nem tévesztendő össze a Ny-i oldalát később letakaró fal-pótlással) alatt ekkor figyeltem meg a 20-25 cm vastag barna, porhanyós földréteget, melyben kerámia nem volt, csak egy kelta ezüstérem (amelyet még a múzeumba szállítás során elloptak). Magam ekkor a Ny-i belső udvar ásatását végeztem, a déli csarnokban nem volt ezidőben régészeti munka.) Búzás 1994. rekonstrukciójánál nem számol ezzel a belső fallal, hisz egybenyitja a belső térrel, ráadásul már erre a szintre is ablakokat helyez (a falon itt csak újkori rombolások amorf lyuka volt). 22. Például a Szárazároktól D-re a 13. sz-i várfal alatt őskori cserepekkel fekete föld. U. így az itteni faltorony hátsó oldalához épített vékony épületfal alatt barnásfekete föld. E réteg fölött húzódott a 13. sz-i kerámiával keltezett. 23. GEREVICH 1966.184. képalaprajza 24. Az erkély É-i falán és az István toronyból kiinduló fal külső oldalán észlelet kváderes vakolat-karc (GEREVICH 1966. 190.) egyidejű fennállást, de nem okvetlenül egyidejű építést jelent. Az István torony belsejében a Ny-i oldalon a lejtős szikla felett a bolygatatlan földréteg csak 13. sz-i kerámiát tartalmazott. 25. GEREVICH 1966.73-77. 88-89., 93. kép, valamint saját ásatási napló. 26. Leletanyag: GEREVICH 1966. 91. kép 27. Ásatási napló 1951. XII. 6-7. Mélysége 0,9-től 2,07 m-ig, nagyon csekély mennyiségű lelettel, mázatlan tetőcserép-töredékekkel. 28. Későbbi kitakarításra vall, pl. a csempék különböző csoportjainak keveredése, az érmek sem követik egymást fölfelé az 5-6. rétegben (alul a 6. r-ben két Mária dénár, valamivel feljebb az 5. r. alsó részében 2 m mélyen az I. Lajos dénár, a Zsigmond dénár volt csak fölül 1,35 m-nél. Rétegrajzok: GEREVICH 1966.71. kép, leletek: 74-77. kép. Az 1957. évi további ásatások leleteiről: HOLL

I., ArchÉrt. 117 (1990) 58-66. 29. A torony építése előtt ez a terület már a palotán kívüli, a szemét kihordásához használt rész, ugyanúgy, mint kissé nyugatabbra a sziklaárok erre néző vége. 30. Részletesen GEREVICH 1966.103-109. 31. Érmek: Huszár, de itt nem szerepel a kemencéktől D-re fekvő szoba alatt 1,34 m mélyről Nagy Lajos szerecsenfejes érme. L. még GEREVICH, uo. 32. GEREVICH 1966.131; 141-149. képeken jól látható. 33. Ezekről Gerevich i. h. részletesen beszámolt. Ezek a módosításra utaló nyomok vezették Zolnay következtetését odáig, hogy egy megépült Nagy Lajos-kori palotát később Zsigmond a pincékig lebontott és átépített. ZOLNAY 1977. 112, (pincét földszintként). Ezek szerint azonban meghagyta volna a palota méretét, alaprajzi beosztását a lebontás ellenére? Magunk arra gondolunk, hogy Zsigmond itt egy 14. sz. végi, megkezdett munka folytatója és befejezője, hogy a trapéz alakú udvar megkapja lezárását. 34. Alaprajza GEREVICH 1966.91. képén követhető 35. GEREVICH 1966. 78-82., 106-107. kép. (13. sz-i torony?) A K-Ny-i sziklaárok fenekén csekély mennyiségű 14. sz. második felére és a 15. sz. elejére utaló leletek voltak, 13. sz-i réteg itt nem volt. Feltöltése a 15. sz. közepén, második felében kezdődött az ide hordott szeméttel. 36. A K-i kváderes homlokzatfalat a kőfaragójegyek miatt Búzás 1994.122, az 1410-es évek második felétől keltezi. Magam valamivel korábbra, még a legelső építkezéshez kötném: a nagyszámú itteni kőfaragójegy ugyanis később már máshol nem tűnik fel. L. még a Mária kapuról: 38. jegyz. irodalmát. A K-i oldal mindvégig a legjobban kedvelt helye a reprezentatív építkezéseknek - a palota és a város területén egyformán, nyilván a Dunára tekintő helyzete miatt (az első templom a domonkos kolostor alatt, a Nagyboldogasszony t., ferences kolostor, a palota kápolnája, a K-i oldal korai épületmaradványa). Meg nem oldott kulcskérdés az „északkeleti erkély" átépítés előtti rendeltetése, illetve összefüggése a mögötte kibontott pilléralapokkal. GEREVICH 1966. 198: Kápolnatér? GEREVICH 1987.159: Korábbi kápolna, vagy „valószínűbb megoldás... korai oszlopos csarnokfolyosó". Búzás 1994.111. és 6. j. a „díszudvar I. Lajos vagy Zsigmond-kori árkádsorához tartoznak..." a pilléralapok. Azonban már GEREVICH 1987. i. h. is kiemelte, hogy a K-i épületszárny keskenysége miatt itt még egy előtte húzódó folyosót e méretekkel aligha lehet elhelyezni. 37. Bár kérdés, hogy Gonzaga követének megjegyzése 1395-ben (curia, mely ezt a nevet nem érdemli) csupán az udvartartás fényére, vagy a palotára is vonatkozik - GEREVICH L. In: Budapest Műemlékei 1. Bp. 1955. 265. - magunk az utóbbira gondolunk. Itt egy a déli fejedelmi építkezésekhez szokott utazó hasonlít össze, talán nem véletlen, hogy a későbbi szemtanúk csak Zsigmond építkezéseivel kezdik leírásukat. 38. Lásd pl. a Nagyboldogasszony templom Mária kapujának (a palotai keltezéssel is összefüggő) kérdését: CSEMEGI J. (1955) 1370/80, GENTHON I. (1955) 1390 körül, MAROSI E. (1987) 14. sz. nyolcadik évtizede, BÚZÁS G. (1994) 1410-es évek. Ablak lépcsős szemöldökkővel, címerekkel: Gerevich L. szerint Nagy Lajos kora (lásd Zólyom), Búzás 1994. 114, „... valószínű, hogy ezen ablak azonos lehet a D-i nagyteremnek a Schedel metszeten látható ablakával." így már 1410 után, egy hazai, régi stílust őrző mestertől. Torzfejes csorgókút a palotából: HORVÁTH H. (1938) 15. sz. negyvenes évei, GEREVICH L. (1971) 1385 utáni építkezése során, MAROSI E. (1987) 15. sz. második évtized közepe után. 39. H. Schedel és Hallart metszeteinek részleteit az ásatási eredményekkel már összevette: SEITL K., ArchÉrt 79 (1952) 171-179., LI. tábla. E. Schön (Buda Ny-ról 1541-ben), Haüy és az 1952. évi állapot alaprajzai az egész Várhegy hosszában egymás alá vetítve: F. MIHÁLY ILÓCSY E.-HOLL I.: A középkori Buda és Pest (Múzeumi Füzetek 1955.) mellékletén. Számos kérdés magyarázatához: GEREVICH 1966. valamint majd mindegyik kutató. 40. FEUERNÉ TÓTH, R.: Renaissance Baumotive auf der Budaer Palastdarstellung des Schedel'schen Weltchronik. ActaArchHung 34 (1982) 235- 247. Cáfolja a fametszet előképének 1470 körüli keletkezéséről kialakult véleményt, szerinte a palota ábrázolásához Schedel - mint más képeknél is - Budáról kért levelében rajzot 1487-ben (i.m. 240-243.). így ez már Mátyás építkezéseit is ábrázolja: a Dunára néző vakárkádos épület reneszánsz ablakokkal. Csakhogy maga is ismerteti, ezt a képszerzési módot csak olyan városoknál követte, amelyekről nem volt Schedel birtokában - könyvtárában ábrázolás korábbról. (Ezek nem korlátozódhattak a 80-as évek fametszetes könyveire, számításba lehet venni kódexrajzokat is) FEUER-TÓTH, R. bizonyításának egyik elemét, a vakárkádos alépítmény reneszánsz jellegéről már megcáfolta BUZÁSVÉGH 1990. 104. Az alapvető bizonyítás a reneszánsz ablakkerettel szerintem azért téves, mert ezek kövének kiállását a falsíkból már nem lehet nagy távolságból felismerni, egy gazdag profilú gótikus ablak is ad árnyékhatást. Kronológiai ellentmondásokat jelentett NAGY E. 1955. rajzi rekonstrukciója is a K-i oldal rekonstrukciójánál az oszlopos-pilléres épületmaradványok és a Schedel metszet egybeszerkesztésével. (Lásd erről a továbbiakban.) 41. GEREVICH 1966.175-177. A rétegződés és leletek leírását ásatási nap95