Budapest Régiségei 31. (1997)

Holl Imre: A budai palota középkori építéstörténetének kérdései 79-99

Glasfunde... ActaArchHung 39 (1987) 47-68. sajnos pontosabb rétega­datok nem álltak rendelkezésre. így is megfontolandó például a 74/2. 1. ciszterna: velencei palack talpa, 15. sz. vége, IV. pince: cseppes Stangenglas rácsos peremtöredéke, 15. sz. m. f. - ezek is Mátyás-kori szemét kihordásához kapcsolhatók. 95. HOLL L: ArchÉrt 114-115 (1987-88) 194, 9. kép táblázatán 7/a-7. ré­teg: Zsigmond-kori és a Lovagalakos-kályha csempéi. 96. A befejezetlen szobrokról és egy építészeti mintadarabról először: SZAKÁLE., Megfigyelések ... BudRég 24 (1977) 199-207,139-140. kép (kinagyolt püspökalak), a szobrok 50 %-a festetlen (bár rámutat arra is, hogy a festések teljes nyomtalan elpusztulása is lehetséges: 201.) Itt megjegyeznénk, hogy a középkori kőplasztika nem mindig festett! Ma­gam is felhívtam a figyelmet egy apró kő oroszlán szobrocskára, talán kőfaragó legény próbálkozása, amely keltezett, I. Ulászló idejében kido­bott szemétrétegben feküdt. HOLL I. Arch Ért 117 (1990) 73-74., 19. kép 97. GEREVICH 1996. 304. 98. ZOLNAY 1977. 77, 209-210. képen a lelőhely legalján. 99. ZOLNAY 1977. 80. 100. Utóbbi kérdésről részletesen: MAGYAR K. 1992. 63. 1470-1541 kö­zött (pedig Velius korábbi leírását is közli). 101. Említi RÓZSA Gy.: Budapest régi látképei. Bp. 1968. 18,19. jegyz. 102. A kérdésről több példával: ALEXANDRE-BIDON, D.: Vrais ou faux? L'apport de l'iconographie á l'étude des Chateaux médiévaux. In: Le chateau médiéval, forteresse habité. Documents d'archéologie française 32(1992)43-55. 103. Kumorovitz professzor szerezte be a müncheni kódex lapjának képét (a facsimile kiadásból), mivel nem bizonyult hiteles ábrázolásnak, nem használta fel és átadta nekem. Felhívta viszont a figyelmet arra, hogy az eredeti berlini kódex képét is vizsgálni kellene, hisz lehetséges, hogy részleteiben eltér a másolatától. 104. Az ilyen négyrészes beosztás (Quaternionen) a Római birodalom szim­bolikus bemutatására kedvelt volt. így szerepeltetik a birodalom „négy grófját, négy őrgrófját" stb. címereikkel, vagy „négy civitas, négy villa" képét a Schedel Krónikában. Ilyen összeállításokat kedvelt címereit cso­portosításaiban Grünenberg is 105. Nehezen azonosítható. 106. A kép hátterében alul szintén utal egy alsó városrészre, ami jelzi, nem egy önmagában álló várat akar szerepeltetni, mint a többinél. 107. BERCHEM, E.-GALBREATH, D. L.-HUPP, O.: Beiträge zur Geschichte der Heraldik. Berlin, 1939. 65-66. NEUBECKER, O. ­BROOKE-LITTLE, J. P. -TOBLER, R.: Heraldik. Frankfurt am Main, 1977. 31-34,128,136. Buda címere sem az igazi városi címer, nyilván a magyar király kettőskeresztes címeréből kiindulva konstruál itt man­kósvégű keresztet (amit királyaink 14-15. sz-i, pecséteken, pénzeken szereplő horgonyvégű kettőskereszttel rokonnak tartott). A kódex más, Magyarországgal kapcsolatos címerénél is észreveszzük, hogy bár egyes részeiben igaz ábrázolást ad, összeállítása téves. Külföldi heraldi­kusok képeinél ezért a kutatásnak nem lenne szabad abból messzemenő következtetést levonni, nem mindig biztos, hogy keletkezésük idejének valós korszakát tükrözik! IRODALOMJEGYZÉK BÚZÁS 1994 = Búzás G.: A budai királyi palota déli nagy csarnoka. In: Emlékkönyv GERŐ László... Bp. 1994. 109-128. BÚZÁS 1994/b = Búzás G.: A visegrádi királyi palota kápolnája és észak­keleti épülete. Visegrád, 1994. BUZÁS-VÉGH 1990 = Búzás G.-Végh A.: Adalékok a budai királyi várban álló Zsigmond-palota homlokzat-rekonstrukciójához. Castrum Bene 2. 1990.(1992) 102-123. FELD-SZEKÉR = Feld I.-Szekér Gy.: Újabb adalékok a budai királyi vár Zsigmond palotájának és északi főbejáratának rekonstrukciójához. Műemlékvédelem 35 (1991) 248-257. FIALA = Fiala, A.: Goticka architektúra Bratislavského hradu. Zbornik Filozofickej Fakulty Univerzity Komenského. Historica. 20 (1969) 7-52. GEREVICH 1966 = Gerevich L: A budai vár feltárása. Bp. 1966. GEREVICH 1987 = Gerevich L.: A budai vár Zsigmond korában. In: Művészet Zsigmond király korában 2. Tanulmányok. Bp. 1987. 148-180. HUSZÁR = Huszár L.: A budai várpalota ásatásának éremleletei. BudRég 17 (1956) 197-240. MAGYAR 1991 = Magyar K.: Der Königspalast in Buda. In: Budapest im Mittelalter. 201-235. MAGYAR 1992 = Magyar K.: A budavári palota északi ún. Koldus-kapujá­nak tornya az újabb kutatások tükrében. BudRég 29 (1992) 57-92. MAGYAR 1992/b = Magyar K.: Ásatások a budavári palota területén és annak északi előterében 1982-1991 között. BudRég 29 (1992) 109-115. NAGY 1955 = Nagy E.: Zsigmond király budavári Friss palotája. BudRég 16(1955)105-134. NAGY 1987 = NAGY E.: A királyi vár. In: Művészet Zsigmond király korában. 2. Bp. 1987.116-127. VÁRNAI 1955 = Várnai D.: A budai Várpalota középkori kőfaragójelei. BudRég 15 (1955) 325-362. VÉGH 1990 = Végh A.: Adatok a budai palota Zsigmond-kori kapuihoz. Castrum Bene 2. 1990. (1992) 124-131. ZOLNAY 1977 = Zolnay L.: Az 1967-75. évi budavári ásatásokról és az itt talált szoborcsoportokról. BudRég 24. 3 (1977) 3-146. 98

Next

/
Oldalképek
Tartalom