Budapest Régiségei 31. (1997)

Magyar Károly: A középkori budai királyi palota fő építési korszakainak alaprajzi rekonstrukciója : 1. közlemény 101-120

tük egy korai királyi tulajdonú objektum gazdasági udvarán sem kizárható, jóllehet erre sincs semmilyen bizonyíték. További, korai, vagy koraiként is számításba vehető ma­radványok ennek az udvar területén már nincsenek, csak az azt É-ról lezáró Keleti sziklaárok (I. vagy Belső szárazárok) men­tén, illetve ÉNy-ra, a Csonkatorony környezetében. Kérdéses magának a Keleti sziklaároknak a kora. 62 Bizto­san csak annyit tudunk, hogy betöltésének még legalsó, 9. ré­tegéből is Nagy Lajos- és Zsigmond-pénz együtt jött elő, 63 de ez inkább csak arra utal, hogy az árkot olykor kitakarították. (Mindenesetre érdekes, hogy e legalsó réteg csak humuszt és kevés szemetet tartalmaz, és nem üledékes, leiszapolódott anyagot; ilyen egyébként a felsőbb rétegekben sincs.) Közelebb hozhatna a keltezéshez, ha az árkot E-ról határo­ló, kettős fal 64 északabbi, külső tagjának korát 65 meg tudnánk határozni. (A belső fal egyértelműen későinek határozható meg.) Be kell azonban vallani, hogy az alappublikációnak azt a részét, amely e fal és a közvetlenül mellette feltárt 32. és 32. b jelű „gödör" viszonyát tárgyalja, 66 a magunk számára alig tudjuk értelmezni. A leírás alapján mintha az tűnne ki, hogy a falazat korábbi lenne, mint az egyébként kétség kívül korai (IV. László-dénárral és IV. Béla-obulussal, valamint korai ke­rámiával keltezett) gödörbetöltés. Ugyanakkor a fal és a „gö­dör" elhelyezkedése, egymáshoz viszonyított pozíciója inkább arra látszik utalni, hogy az előbbivel már kiiktatták az utóbbit. Az utóbbi esetében az idézőjel használatát egyébként az indo­kolja, hogy formája, viszonylag csekély mélysége alapján ez az objektum sem tartozik a már említett szemétgödrök sorába, hanem inkább a Belső udvarnál leírt másik két, sziklába vágott építménnyel látszik rokonságban lenni. A sziklaárok kapcsán, annak D-i oldalán említenünk kell még egy kváderekből rakott falsarok maradványát 61 Bár e csonk korai keltezésére semmi nem utal, a publikáció mégis ezt látszik sugallni. Helyzete alapján a magunk részéről inkább arra hajlunk, hogy az itteni - későbbi - híd- és kapuépítmény valamelyik elemének statikai okok miatt megerősített részle­tét, esetleg egyszerű armírozását lássunk benne. Az I. szárazároktól ENy-ra, attól vastag sziklafallal elvá­lasztva egy másik, hasonló árokszerű képződmény helyezke­dik el a jóval későbbi Csonkatorony DK-i helyiségének falai alatt és attól D-re 68 A sziklateknő eredeti formáját a későbbi építkezések miatt nem ismerjük. Hosszú ideig szabadon állt, mint azt a benne fellelt alsó, vastag, leiszapolódott humuszos agyagüledék réteg (5) bizonyítja. Sajnos ennek leletanyagára a publikációban csak tág utalás található, s az egész objektum korai voltára is csak a relatív kronológia alapján következtet Gerevich. A relatív kronológiai összefüggéseket bonyolítja az a tény, hogy a sziklaárok Ny-i partján a „mesterségesen levé­sett szikla felszínén ...kavicsokból álló nívó jelentkezett foltsz­emen", 69 amely folytatódni látszik attól É-ra, a Csonkatorony ÉK-i helyiségében is. 70 Az ilyen jellegű a kavicsos felszín pe­dig - legalábbis a palota területén eddig folytatott ásatásaim gyakorlata szerint - egyértelműen csak útfelületként fordul elő. (Ezek után már önmagában az kérdéses, hogy ha a kavi­csos felület valóban út volt, akkor az honnan hová vezetett? ­Lehetséges, hogy a Nagyudvar Ny-i szárnya alatti sziklaárok alsó rétegeit fedő, köves-kavicsos, útszerű felületekhez kap­csolódott volna?) Mindezekhez azonban még egy további, har­madik bonyolító tényező járul. A Csonkatorony DK-i helyisé­gének DNY-i sarkában ugyanis, egy az előbbitől elváló(?) sziklamélyedésben K-NY-i tengelyű, kváderekből rakott fala­zat kevéske maradványa tűnt elő, 71 amit Gerevich egy „hatal­mas építmény" részének tart, „amely feltehetőleg a korábbi, talán még 13. századi védelmi elrendezésnek volt lényeges ré­sze", és amely „...méretei, helye, a 13. századi várfal vonulata a sziklameredek mellett tornyot sejtetnek." 72 Ugyanő a fal kel­tezése kapcsán a 13. sz.-i és őskori anyaggal bíró „alapréteg"­et emeli ki, de sajnos ennek a falhoz viszonyított helyzete nem derül ki az általa leírtakból. Az sem világos, hogy Gerevich mi alapján következtet az építmény „hatalmas" méretére, az ala­pozás jellegű fal mintegy 1 m körüli vastagsága ugyanis nem éppen erre enged következtetni. A korai védelmi elrendezéssel illetve a torony lehetőségével egyet kell értenünk annyiban, hogy ha az Árpád-kori városfal valóban folytatódott errefelé, úgy annak egyik tornya nagyjából ezen a környéken kellett hogy álljon. 73 Nem valószínű azonban, hogy a kváderfal ennek volna maradványa, egyrészt ugyanis a korai városfal eddig fel­tárt tornyai között - legalábbis tudomásom szerint - nincs kvá­deres falazatú, 74 másrészt a jelzett falvastagság eleve ellenkez­ne ezzel. A legnagyobb problémát végülis a három objektum - a sziklateknő, az útmaradványok és az ugyancsak sziklateknő­ben ülő kváderfal - egymáshoz való való viszonya jelenti. Az eredeti publikációt kisérő ábraanyag alapján számunkra az tű­nik valószínűbbnek, hogy az útfelületet a két másik objektum elvágta, bár az egyik fotó 75 szerint mintha az út ráhúzódna a sziklateknőből Ny-ra kiágazó két bevágás(?) egyikére. így végülis csak annyi bizonyos, hogy mindhárom objektum meg­előzte a Csonkatornyot. Akárhogyan is nézzük, ez a kérdés is azok számát szaporítja, amelyekre egy esetleges jövőbeni ku­tatás adhatna választ. Úgy tűnik, hogy szerencsére ennek elvi lehetősége itt még fenn is áll. Ehelyütt azonban röviden vissza kell még térnünk arra a korábban említett, Gerevich által korai várfalmaradványként azonosított falcsonha, amely közvetlenül a Csonkatorony mellett D-re bukkant elő. 76 Ha mind e „várfalat", mind az előb­bi sziklateknőt, valamint az ugyancsak korábban említett dé­lebbi (a Belsőudvar későbbi Ny-i szárnya alatti) sziklalépcsőt, illetve árkot korainak, azaz egykorúnak tekintenénk, úgy az derülne ki, hogy a „várfal" belülről szinte megközelíthetetlen volt a mögötte húzódó sziklamélyedések miatt. Mindez két le­hetőséget sugall: vagy az árok későbbi kialakítású, vagy - és magam inkább ezt tartom valószínűnek - a korai fal mégiscsak feljebb, a plató peremén, a Ny-i palotaszárny belső, udvari homlokzati falának vonalában húzódhatott. Ez utóbbi lehető­séget talán még egy, eddig kevéssé figyelemre méltatott jelen­ség értelmezése támogatja. Az I. Szárazárok és a Csonkatorony alatti/melletti árok kialakítása során ugyanis a kettő között egy 5,4-5,7 m széles sziklanyelvet 77 hagytak meg a kőfejtők. Úgy tűnik, ennek kevés egyéb értelme lehetett, mint, hogy biztosí­tani a későbbi Második udvar és a Nagyudvar területének Ny­i oldalán eredetileg végighúzódó védővonal töretlen futását. Tény, hogy a rajta fellelt igen masszív, É-D-i irányú falcsonk 78 formája alapján kevéssé azonosítható az Árpád-kori városfal­lal, de az utóbbi attól még korábban itt állhatott. Mindez köz­vetve annyit is jelenthet, hogy az árkok vagy később, vagy leg­feljebb együtt készülhettek az első védőművel. Áttérve az É-ra következő Második- vagy Zsigmond-udvar 105

Next

/
Oldalképek
Tartalom