Budapest Régiségei 31. (1997)
Magyar Károly: A középkori budai királyi palota fő építési korszakainak alaprajzi rekonstrukciója : 1. közlemény 101-120
területére, itt két olyan, vélhetőleg polgárházhoz tartozó épületmaradványról, valamint egy szemétgödörről kell szólnunk, amelyeknél a korai eredet szóba jöhet, illetve bizonyítható. Az egyik építmény pincemaradványai közvetlenül a Csonkatorony mellett bukkantak elő 79 - egy részüket éppen a torony K-i falának építésekor pusztították el. Gerevich ezt az objektumot lényegében egy a királyi palota előudvarán állt 14. sz.-i gazdasági épületnek tartja, míg vele szemben Zolnay az általa északabbra - a későbbi Északi előudvar területén - feltárt 1314. századi polgárházak mellé sorolja be. 80 Bár az építmény formája és elrendezése nem egészen felel meg a Zolnay-féle házaknak, de jellegében mégis inkább azokhoz látszik tartozni. Az elrendezési, tájolási eltéréseket megmagyarázhatja a sziklaplató itteni összeszűküléséből származó adottság. A pincékből előkerült 14. sz.-i leletanyag és azt keltező pénzek legkésőbbi darabjai - Mária dénárai - csak a betöltés időszakát jelölik ki, nem az objektum építési korát. (Természetesen ettől azért még a 14. századi kialakítása sem kizárható.) Közvetlenül a kérdéses épület mellett D-re került feltárásra - s nem kizárt, hogy eredetileg ahhoz is tartozott - a 40. gödör? Utóbbi betöltéséből azonban csak korai kerámia került elő, 82 amelyet még 13. sz. végi bécsi pfennig típusú veret is keltez. A másik építmény töredékes maradványai fala az előbbitől jóval északabbra, az Árpád-kori városfal ún. patkó alakú tornyának belső oldalán tűntek elő. Az épület közvetlenül nekiépült a városfalnak, de abba nem volt bekötve, annál vélhetőleg később készült. Bár sárga agyagpadlójától eltekintve belső rétegződése nem ismert, korai datálása mégis biztosnak tűnő alapokon áll. A D-i fal a külső oldalán húzódó rétegsor tanúsága szerint részben rá-, részben beleépült abba a humusz feletti habarcsos, kavicsos rétegbe, amely a városfal építési rétegének tekinthető, az afölötti, valamivel későbbi feltöltési rétegek viszont láthatólag nekitámaszkodnak a már álló falnak. Mivel az objektum közvetlenül a városfal tornya mellett, illetve mögött helyezkedik el, Gerevich katonai rendeltetésűnek valószínűsíti. Zolnay viszont tájolása, jellege alapján a polgári házak közé sorolja, 83 és mindezek alapján magam is inkább emellett vagyok. Tény azonban hogy, korai polgári épület jelenléte közvetlenül a torony belső oldalán ellent látszik mondani a védelem szempontjának, bár éppen a Zolnay féle házak között erre is találunk példát. 84 Azt is meg kell jegyeznünk, hogy a Zolnay által feltárt házmaradványok döntő többsége pince volt, függetlenül attól, hogy a telkek elején, az utcafronton, vagy - mint jelen esetben is - hátul, a városfal mellett helyezkedtek el. Itt ez legfeljebb másodlagosan, a külső terepszint megemelése után képzelhető el. A szóbanforgó építmény kapcsán a funkciótól függetlenül nyomatékosan fel kell hívnunk a figyelmet arra a tényre, hogy a Külső- vagy II. szárazárok D-i oldala már elvágta annak É-i oldalát. Hasonló az árok É-i oldalának viszonya a Zolnay-féle házak, illetve telkek legdélebbi részéhez. 85 Mindezek alapján ki kell jelentenünk, hogy a Szárazárok eredeti, természetes formája - ha egyáltalán létezett ilyen! - jóval szerényebb szélességű lehetett annál, mint amilyennek a ma is ismert, késői formája alapján feltételezték. Az egész - II. szárazároktól D-re eső - D-i terület kronológiai és funkcionális szempontból legbiztosabb korai objektuma a Ny-i oldalon húzódó, az előbbiekben már érintett 13. sz.-i városfal és annak „patkó alakú" tornya? A Gerevich által mintaszerűen kiértékelt erődítés kapcsán legfeljebb annak D-i záródása lehet kérdéses, illetve az, hogy milyen formában haladt át a II. Szárazárok feltételezett természetes előzményén. (A Szárazárkon túli folytatását Zolnay kutatási hozták napvilágra. 87 ) Míg az előbbi kérdésre szerencsés esetben talán régészeti választ is nyerhetünk, a másodikra nem, hiszen ezt a részt az árok ismert formájának kialakításakor nyom nélkül, teljesen eltüntették. Már az előbbiekben leírt városfalon kívül, attól kissé Nyra, de még a Zsigmond-udvar területén tűnt elő az a kemence maradvány, melynek Zolnay szerint korát a „...környező járószintet III. Béla dénára határozza meg." 88 Ez a korai keltezés azonban a továbbiakban még ellenőrizendő, mert az objektum egészében ahhoz a - 13. sz.-i városfalon kívül eső, - következő vár(os)falhoz 89 látszik kapcsolódni, amelyet jelen ismereteink szerint leginkább az Anjou-korhoz tudunk kötni. (L. erről még a későbbiekben!) A Zsigmond-udvar túlsó DK-i oldalán említenünk kell azt a hatalmas kőoszlopos építményt, 90 amelyet Gerevich éppen az oszlopok - egyébként rendkívül egyszerű - műformáinak 1112. sz.-tól létező párhuzamai alapján hajlamos korai, még a tatárjárás előtti időszakra keltezni. 91 Gerevich szerint továbbá itt „föltehetőleg az egykori belépést megakadályozó kapuház vagy torony maradványaival állunk szemben", ami azonban ha jól értjük az általa leírtakat - már az eredetileg szabadon álló oszlopok elfalazása, illetve falbafoglalása után kialakult építményre vonatkozik. 92 Mivel az oszlopok korai keltezését semmi egyéb nem támogatja, a magam részéről Nagy Emese véleményét fogadom el, mely szerint a itt végülis az archaikus műformák jóval későbbi, Zsigmond-kori továbbéléséről van szó. 93 Az építmény későbbi keltezése mellett szól egyébként - mint látni fogjuk annak a palota alaprajzi rendszerében elfoglalt helye is. Ezzel a Zsigmond-udvar területére lokalizált, korainak tartható, vagy annak vélt objektumok ismertetését le is zárhatnánk, de érintőleges és hangsúlyozottan kérdőjeles formában még egy épületmaradvány említése látszik indokoltnak. Az udvar jóval későbbi É-i szárnya, vagyis a Zsigmond-palota pincemaradványainak K-i oldalától nem messze egy építmény DK-i sarka tűnt elő. Ezt az épülettöredéket az alappublikáció szövege egyáltalán nem említi, szerepel viszont mind az alaprajzon, 94 mind az egyik fotóillusztráción. 95 (Az alaprajz szerint még két metszetrajznak is ábrázolnia kellene, ez a két metszet azonban valamely ok miatt nem szerepel a kötetben.) Az alaprajz és fotó alapján úgy tűnik, mintha a falsarok korábbi lenne, mint az É-i palotaszárny, illetve annak É-i toldata. Azaz: az Éi palotaszárny korábbi épületet vágott volna el, amelynek tájolása emlékeztet az Északi előudvaron feltárt házakéhoz, illetve az Árpád-kori városfal mellett talált, előbb említett épületéhez. Sajnos mindez egyéb adatok híján koránt sem jelent bizonyosságot, és tulajdonképpen még az objektum egészen kései eredete sem kizárható. A Várhegy D-i végéhez kapcsolódóan még egy objektumról kell szólnunk, amely esetében a korai eredeztetés felmerült. Gerevich újabban 96 - ellentmondva korábbi véleményének 97 a Dunához lenyúló Keleti falszoros K-i zárófalénak D-i szakasza kapcsán veti fel ezt a lehetőséget. A zárófal koronájának D-i részén, a mellvéd mögött feltárt kőpadok támláján „igen régies gömbáthatás" mutatkozott, Gerevich szerint 106
