Budapest Régiségei 30. (1993)

VALLÁS = RELIGION - Fitz Jenő: Templum provinciae in Gorsium? = Templum provinciae Gorsiumban? 161-176

TEMPLUM PROVINCIÁÉ GORSIUMBAN? Tóth Endre Templum provinciáé in Tác? című tanulmánya a gorsiumi ásatások eredményeit nemcsak a provinciális császárkultusz vonatkozásában kérdőjelezte meg, de a római település értelmezésében is az eddigiektől alapvetően eltérő nézetének adott hangot. A tanulmány kétségbe vonta, hogy mindazok a feliratok, amelyek Gorsiumban, annak határában kerültek elő, illetve a középkor folyamán onnan Székesfehérvárra hurcoltak, a római település és annak létesítményei szempontjából értékelhetők lennének. A jelentős felirat-háttér kizárásával a feltárt épületek eddigi meghatározásai is kérdésessé váltak. A régészeti objektumok megkérdőjelezése azonban nem támaszkodhatott a folyamatban lévő ásatás eredményeinek megbízható ismeretére, a megállapítások egy része téves, a következtetések megalapozatlanok. Szerző elutasította a település polgári jellegéről kialakult nézetet, azt a II. katonai táborra hivatkozva, katonai territóriumnak tekintette, fennállásának egész ideje alatt. A „II. katonai tábor" azonban csak árokkal és sánccal körülvett terület volt, belső épületek és helyőrség nélkül, fennállása csak a marcomann háborúk idejére igazolható. A megfelelő templom hiányában a szerző elutasította azt a véleményt, amely szerint Gorsium a provinciális császárkultusz helyszíne lett volna. A templom időközben előkerült. A nagy csarnokokat a Dolichenus-kultusszal vagy misztériumvallásokkal hozta összefüggésbe. A dolichenum-hoz esetleg köthető harangok azonban másutt kerültek elő, III. századi rétegekből. A misztérimvallásokhoz tartozást a datálás teszi valószínűtlenné: a csarnokok, a templom és valamennyi egyéb építmény az I. katonai tábor maradványait közvetlenül lefedő Traianus kori rétegből valók. A feliratos kőemlékanyag hitelességének kétségbevonása nem megalapozott. A legfontosabb kőemlékek, Sárpenteléről, a legkorábbi, a XVIII. század közepe tájáról való forrás alapján Fövényről (Gorsiumból) kerültek Sárpentelére. A székesfehérvári bazilika romjaiból és a városfalakból előkerült feliratok közül kettő eredete ismert: mindkét töredék másik fele Gorsium melletti IV. századi temetőből való. Gorsium városfalainak 5/6-át, a csarnokok felét, a palota déli negyedét a középkorban kibányászták és a XI. század elején épült úton Székesfehérvárra szállították. Ebben az időben Föveny királyi birtok volt, majd a székesfehérvári prépostság tulajdonába került. A városfal megmaradt részébe számos I—III. századi követ falaztak be. Nem kétséges, hogy a fal 5/6-ában lévő faragott kőanyag Székesfehérvárra került. A provinciális császárkultuszra vonatkozó feltevés - a pontos hely ismerete nélkül - Mommsentől származik. A sárpentelei építési felirat (CIL III 3342) Septimius S ever us és Caracalla templomhelyreállítását örökítette meg. A kivételesnek tekinthető gesztus a 202. évi császárlátogatás alkalmával aligha vonatkoztatható másra, mint a provincia templomára. A helyreállítást a régészeti megfigyelések is megerősítik: az előkerült templomot a II/III. század fordulóján jelentősen átépítették. FlTZ Jenő Szent István király Múzeum Székesfehérvár 176