Budapest Régiségei 29. (1992)

TANULMÁNYOK - Magyar Károly: A Budavári Palota Északi, ún. Koldus-kapujának tornya az újabb kutatások tükrében 57-92

Velius művének másik két részletében azonban említ bizonyos kaput (vagy kapukat), amely talán azonosítható az északi kapuval (vagy kapukkal). Ferdinánd bevonulása kapcsán leírja, hogy a királyi palota előtt rendkívül nagy térség nyílik, ahova a kíséret bevonult, majd „ egy másik kapun keresztül a városba visszatért" ,

69 (Csakhogy előtte egyéb kaput nem említett!) Másutt, a vár ostroma során (1529) leírja, hogy az ostromlók egy királyi palotához közeli (nyilvánvalóan még a polgárvároshoz tartozó) kapu elfoglalása után, egy másik, a palotához („adarcem" ) vezető kapun keresztül betörtek a nyitott térségbe (azaz az északi előudvarba), amely egykor a Mátyás által ott elhelyezett bronz Herkules szoborról volt nevezetes.

70 Értékes forrás az ugyancsak az 1529-es ostromot megörökítő német jelentés.

71 Ez egyrészt leírja, hogy miután a törökök a „knecht"-eket visszaszorították a „Samethoff'ba (északi előudvar), lövegeiket a Szt. Zsigmond utcában állították fel, onnan ágyúzva a királyi palotát, különösen Zsigmond nagy termét. Vagyis a palota előtti térség ekkor már kétségtelenül udvarnak (Hof),

72 azaz zárt térségnek minősült. Ezzel szemben az udvar északi faláról vagy kapujáról nem történik említés. Ha az északi zárófal, illetve kapu ekkor már vagy még teljes egészében, azaz teljes magasságában állt, úgy (2,5 m körüli falvastagságával) a még a közvetlen közelben felállított ágyúknak is komoly leküzdendő akadályt kellett jelentenie. Hiánya, befejezetlensége vagy lerombolása esetén tűnik elképzelhetőnek, hogy a Szt. Zsigmond templom környékéről a Szárazárkon túl lévő épületet ágyúzzák, hacsak nem feltételezzük, hogy eleve alacsonyan épült, és a szinteltérés miatt felette el tudtak ágyúzni. Az 1541 előtti utolsó két évtizedből származó leírások tehát, ha kérdőjelesen is, de valószínűsítik az északi ka* 1982 elejétől a Zolnay László vezette palotai ásatásokra nyertem beosztást. A tőle kapott megbízás alapján főkutatási témám a palota kapu és útrendszerének vizsgálata lett. így már 1982 őszén részt vehettem a Koldus-kapu környékén folyt leletmentés jellegű feltárásokban, ahol munkatársam Nagy Ildikó régész volt. Sajnos kutatási eredményeim mostani publikálását Zolnay László már nem élhette meg, ezért ajánlom e munkát - a téma átengedéséért mondott késői köszönetként is - az O emlékének. 1. Az erődítések részletes feltárásának szükséges voltára Gerevich László több helyen is utalt ásatási monográfiájában. Pl.: Gerevich 1996. 96., 180., 260. 2. Zolnay László - erődítésekkel is foglalkozó - előzetes jelentései: Zolnay 1977 (részletesebben), Zolnay 1984. 3. Az alábbi dolgozatban foglaltakhoz két dolgot előre kell bocsátani: - A leírtak végső értelmezésüket csak a majdani teljes régészeti feldolgozás tükrében nyerhetik el. - A területtelkapcsolatos írott történeti forrásokra külön alapkutatást nem folytattam, tehát meg kellett elégednem a már ismert források használatával, esetleg újraértelmezésével. 4. Pl. a Marsigli-, a De la Vigne- és a Haüy-Rabatta-féle helyszínrajzok. Furcsa módon utóbbi kettő, a kortina Ny-i szakaszában is feltüntet egy törést, amelynek meglétét azonban a feltárások nem igazolták (Id. a mellékelt helyszínrajzot - 1. kép), míg az előbbi a valóságnak megfelelően mutatja be a fal helyzetét. pu(k), illetve várfal meglétét. A kapu(k) első, kétséget kizáró említésének azonban csak az 159l-es Mitrowitzi Wenzel és Wratislav-féle leírások

73 tűnnek, míg a Schőnféle ábrázolás szerint annak (v. azoknak) már legkésőbb 1541-ben állni kellett. A hozzá tartozó fal is bizonyosan meg volt már ekkor, legalábbis a K-i oldalon. Úgy tűnik az északi zárófal és kapuk kiépítésére továbbra is a képi források szolgáltatják a pontosabb keltezési lehetőséget: 1470-1541 közötti időszakot. Kiépülése elképzelhető mind Mátyás,

74 mind Szapolyai

75 korában, de természetesen a kettő közötti időszakban is. VII. Dolgozatunkban megkíséreltük felvázolni a középkori királyi palota É-i előterében lévő térség kialakulásának egy epizódját. Ezek szerint e polgári házak sorával a XIII. századtól beépült területen - valószínűleg a XV. sz. első harmadában - felépült egy nagyméretű palota, amely környezetéből mind méreteivel, mind formájával kiemelkedett. A források alapján megengedhetőnek látszik ezen épületet a leírásokban sokat emlegetett Friss-palotával azonosítani. Az eredetileg a polgári városban álló palotát nagysága és helyzete folytán - feltehetőleg az 1470-1541 közötti időben - belevonták az észak felé terjeszkedő királyi palota védelmi rendszerébe, úgy, hogy két oldalán egy-egy kaput építettek mellé. Azaz az eddigi palota most már kaputorony szerepet kapott, majd a török kortól kezdve fegyverraktárként is szolgált.

76 E funkcióját - többszöri átépítések után - egészen a XIX. sz. végén bekövetkezett lebontásáig megőrizte.

77 - Maradványait 1983-84-ben helyreállították Czagány István tervei alapján (39. kép). 5. Ld. a Marsigli-féle helyszínrajz feliratát:,,Dilendsi kapuszi" Veress 1906.142-43. oldal között közölt helyszínrajz, illetve a hozzá fűzött magyarázat a 26. szám alatt. 6. Ld. Dr. Dénes György szakvéleményét:, A Budavári palota területének kőzettani viszonyai" címmel szó szerint idézve Zolnay 1977. 11-13. o. - A leírt K-Ny-i tereplépcsőt azonban csak kb. a mai bevezető út vonalától K-re lehetett észlelni. Úgy tűnik, Ny-ra elvékonyodott, mert pl. az itt az északi zárófal É-i előterében folytatott ásatások szelvényeiben jóval alacsonyabban került elő a sziklaszint - ld. Zolnay-Magyar dok. 1983. 7. Helyszínrajzok közölve Gerevich 1966.13. o./2. kép; fotók: BTM Középkori Oszt. FotótáraLt. sz.: 17.189 29. kép. 8. Zolnay-dok. 1975; Zolnay-dok. 1976; Zolnay-dok. 1980; Zolnay-Magyar dok. 1982. 9. A felmérések elkészítésében a múzeumi geodéták - Kuczogi Zs. és Héjjas P. - mellett részt vett Szekér György építész kollégám is, aki a jelen publikáció rajzi anyagának egy részét is elkészítette. Munkáját és hasznos észrevételeit ezúton külön is köszönöm. 10. A következő leírást az 1982-es dokumentáció (Zolnai-Magyar dok. ) alapján annak rendszerében közlöm, külön hivatkozás nélkül. Az egyéb dokumentációkból átvett adatokra viszont utalok. 11. A kaputoronytól É-ra, illetve a kapuhoz vezető úttól K-re eső területen az újkori vagy modern burkolat alatt mindenütt JEGYZETEK -,