Budapest Régiségei 29. (1992)

TANULMÁNYOK - Magyar Károly: A Budavári Palota Északi, ún. Koldus-kapujának tornya az újabb kutatások tükrében 57-92

közvetlenül a szikla bukkant elő, kivéve az abba bemélyedő objektumokat - pl. szemétgödröket v agy a 75/19. jelű pincét. 12. A súlyhárító ívtől D-re, illetve annak már D-i részére is ráépülve barokk téglapadlót bontottak el 1975-ben. Zolnay dok. 1975. A súlyhárító ív É-i oldalán lévő felmenő falcsonkjában ablaknyílás. 13. 1982 tavaszán a terep „bemutatása" során az ásatáson technikusi munkát végző Boldizsár Péter hívta fel figyelmemet különös tényként arra, hogy a délebbi pinceablak elé az északi kortina már másodlagosan épült oda. Észrevétele melyet ezúton is köszönök - fontos részletnek bizonyult az 1982 őszi feltárásokban észleltek mellett. 14. Zolnay dok. 1975. 2. o. Ugyanitt említi, hogy a feljárórész vastagon el volt falazva újkori falazattal. 3. o.: „... a kaputorony keleti toldaléképülete pincéinél a lépcsőfeljárat egyik megsemmisült - lépcsőfoka alatt (? - MK) 1701-es datálású magyar rézpénz. Ez a kemény habarcsú elfalazás alatt lévő betöltés tehát a Zeughaus építésekor - 1710-es években kerülhetett ide". 15. Az elválás mind tényleges falelválás, mind textúra szempontjából nyilvánvaló: A Ny-i - 1. sz. helyiséggel közös fal egészen mélyre lehúz itt (mint az az itt dolgozó, helyreállító munkásoknak az É-i fal alá, a sziklába vágott „kutatószondájából" világosan kiderült), amelyhez az É-i fal jóval magasabban, másodlagosan csatlakozott. A Ny-i fal - akárcsak az építmény összes többi eredeti fala - különböző méretű, egyenetlenül rakott törtkövekből áll, míg az É-i nagyobb, lapos kövekből gondosan egymásra rakva készült. (ld. még a helyiség K-i falának É-i szakasza).- É-i fal visszabontott tetején súlyhárító ívre utaló habarcslenyomatokat figyelt meg Szekér György. E K-Ny-i ív funkciójanem teljesen világos, hacsak fel nem tételezzük, hogy az építőmunkások „kutatószondájának" korábbi előzménye volt. 16. A K-i fal ezen É-i szakaszának alsó része igen vékony, tulajdonképpen csak a sziklát borító - egy sor kőből rakott - köpeny, míg felső része kiszélesedik és már „ráül" a sziklafelszínre. - Sem ezen a falszakaszon, sem a helyiség említett É-i falán nem észleltünk vakolatot, míg az épület többi, eredetinek látszó falazata egységesnek tűnő vakolattal volt letakarva. 17. „A mélyebb pince bortárolás célját szolgálta, ezzel függ össze a nyugati oldalán fellelt gótikus jégverem is, melyet a török tovább bővített és körülfalazott. A jégverem törökkori falazatában másodlagos reneszánsz és gótikus kövek is ígérkeznek, de sok benne a török fogasvésővel - olyan moarészefűen megmunkált - török kő is. A jégverem mélyebb szintű a boros pincénél, amely már maga is mélyebb pince: A jégverem déli oldala (??? - MK - valószínűleg Ny-i!) gótikus alakítás: a Zsigmond-kori kaputorony szerves része, benne egy alsó parapetjén lemetszett, a jég becsúsztatására szolgáló keretkő... A jégverem betöltéséből kevesebb középkori, több törökkori anyag; akad kínai és kis-ázsiai porcelán is." 1973. „szeptember-október" Zolnay dok. 197273. 77. o. A .jégverem" falai nem kötöttek be a helyiség falaihoz, a jég lecsúsztatására szolgáló keretkő pedig a Ny-i falban nyílott ablak keretköve lehet. 18. A bontásról készült fotó v. fotók, melyek az építményt DK-ről mutatják, több helyen is publikálást nyertek. Pl. Bánrévy 1933. 112-113. o. között közölt 39. kép. - A hivatkozás szerint „Dr. Lux Kálmán professzor úr tulajdonában" ~. Az itt közölt reprodukció e publikáció alapján készült. 19. A konzolok egyszerű negyedköríves formát mutatnak a felső részükön a körívből előreugró megoldással. A kettő közül a Ny-i tulajdonképpen selejt. K-i oldala még a faragás során lehasadhatott és így került befalazásra. 20. A hordók és a pinceajtók méreteinek összefüggésére: Kubinyi 1964. 386-387. o. — Ezek szerint a száz köblös (8 1/2 hektó 1.) budai hordók átmérője 118-120 cm körül lehetett, tehát az ajtókat sem méretezhették sokkal nagyobbra. Esetünkben a két meglévő pinceajtó szélessége a D-i 120 cm, a K-i 125 cm. 21. Az épület maradványait több fázisban kutatták Zolnay Lászlóék, így az itt húzott feltárási szelvényeket is különbözőképpen jelölték: K-i részén volt a 74/32, Ny-i végén a 81/4 és 81/2 szelvény - utóbbi tulajdonképpen egy ciszternát jelez. 22. A fal vastagsága 2,80-2,90 m körül volt. D-i részéből Ny-i irányban két vékonyabb falazat látszott kiindulni, azonban az utóbbi kettőnek az előbbihez való viszonya nem megnyugtatóan tisztázott. Helyzetük alapján ehhez a vastag ÉD-i falhoz tartozhattak azok a maradványok is, amelyeket Gerevich Lászlóék tártak fel, s amelyeket a Palota A épületének 1960-as években (!) lezajlott Ny-i irányú bővítése során a teljes D-re futó útmaradványokkal együtt megsemmisítettek. 23. Néhány ház, illetve pince méret - a királyi Palota 1984-es ásatási dokumentációjában használt 1 : 200-as rajz alapján - az északi kortinától D-re eső területről: (b. sz.: belső szélesség, k. sz.: külső szélesség, h.: hossz) - 74/1, illetve 80/5 sz.: -b. sz.: 5 m, k. sz.: 6,9 m, h.: 20 m - 74/3 -b. sz.: 5,3 m - 74/4 -b. sz.: 4,9 m - 80/9 -b. sz.: 4,9 m, k. sz.: 6 m, h.: 14 m - 80/2 -b. sz.: 6,2 m, k. sz.: 7,8 m, h.: 13 m Az északi kortinátától É-ra eső területen külön-külön lett kiásva az épületek első és hátsó traktusa - előbbiek 1975, 77-78, utóbbiak 1983. évben. Ugyanakkor a Palotához vezető út, illetve az egykori istálló fala miatt az épületsor teljes hosszában elmaradt a középső részek feltárása egy 5 m széles sávban. Az épületek alaprajzának ilyetén módon igen töredékes volta nem tette lehetővé a fentinek megfelelő adatsor összeállítását. 24. Sajnos a gödörre vonatkozólag a dokumentáció csak igen érintőlegesen tesz említést: „A kapuszék belsejében megállapíthattuk: a szikla egészen a kapu alsó kősoráig magasodik fel. A kocsibehajtó kapuszűkületnek csak K-i részén mélyítették, vágták le a sziklát; farkasveremnek itt nyoma sincs. A kapu küszöb tájától északra közvetlenül semmiféle mélyedés, verem nincs, itt már maga a mészköves-márgás szikla magasodik fel." - A január 5-25 közötti időszakra, Zolnay dok. 1975.1. 25. Az út, illetve utak kétség kívül igen fontos kérdésének részletes tárgyalásától e helyütt el kell tekintenem, mert az külön tanulmányt érdemelne és mert a több év alatt feltárt részletek értékelése még amúgy is a jövő feladata lesz. Részlet a 75. évi dokumentációból: „Figyelemre méltó az, hogy a két - kora- és késő-középkori úttest között sok XV. századi kerámián kívül egy Zsigmond címeres kályhacsempe töredék is akad, ami arra utalna, hogy a kapu, az északi fal és a felső út esetleg késólíbi a Zsigmond kornál. Viszont a felső út felett még egy - az 1630-as évekből való - pénzt is találtak. A díszes nagy kőlapokból rakott út kialakítását tehát Zsigmond vagy közvetlen utódai, legkésőbben Mátyás korára kell tennünk." („április végétől" - Zolnay dok. 1975.10.,) 26. A torony környékén 1975., 1976., 1978. és 1984. években folytak ásatások, de a teljes feltárásra máig sem került sor, holott a középkori városrész talán egyik legjelentősebb és legizgalmasabb épületéről van szó. Sajnos a75-ös dokumentációban a maradványoknak sem rajzi, sem fotófelvétele nincs. Alaprajzilag csak az 1977. évi dokumentációban szerepel először egy 1 : 100-as felmérésen, majd ettől kezdve az 1 : 200-as összesítő alaprajzokon is. Az alaprajzokról azonban nem a naplóban megadott méret jön ki a Ny-i fal belső hosszára: a Ny-i fal belső hossza ezek szerint csak 8 m! 27. Ld. a helyszínrajz mellékelt részletén a 372. számmal jelzett objektumtól D-re. 28. A felméréséket Hauszmann Alajos kétszer is közzétette: Először a Magyar Mérnök és Építész-Egylet Közlönyében (amelyet sajnos csak hivatkozásból ismerek), majd a királyi palotáról szólónagy művében {Hauszmann 1900.9. o. 9-10. ábra). A későbbi kiadásokban ezek már nem szerepelnek! Mint kiderült, a felmérések eredeti, 1 : 10-es arányú rajzai 64