Budapest Régiségei 29. (1992)

TANULMÁNYOK - Magyar Károly: A Budavári Palota Északi, ún. Koldus-kapujának tornya az újabb kutatások tükrében 57-92

51. Pataki 1950. 274-278. Balogh J. 1966., Gerevich-Gero 1955.268. Gerevich 1966. 52. (Nem számítva itt a két utcában valószínűleg feljebb, északabbra állt épületeket, valamint azt az épületet, amelyet 1362-ben és 1364-ben emlegetnek és amely feltehetőleg az északi várfaltól délebbre feltárt házak között keresendő'.) Kumorovitz 1966.133. o. 16. j., Balogh 1966.

1. 48. 53. Pataki 1950.274.o.és297., 103.jegyz.-újabbkiadása: „...quandam domum lapideam acialem propius circa castrum nostrum Budense ex opposite domus fryczpalothaya apellate in civitate nostra Budensi sitam et habitam... " DL. 13.406. - Itt és a továbbiakban azokat az okleveleket jelzem a DL. számmal, amelyeket másolatban is módom volt látni. A másolatok megszerzésében és a szövegek értelmezésében Spekner Enikő kolleganő'volt segítségemre, amit ez úton is köszönök. - A kézirat 1988 őszi lezárása után, 1989. május 30-án, a BTM-ben tudományos kollokvium megrendezésére került sor „A Friss-palota és a 15. századi nagytermek Magyarországon" címmel. Ezen Kubinyi András hívta fel a figyelmet arra a tényre, hogy az említett 1439-es oklevélben „friyczpalotahaya"-forma szerepel, azaz bizonyos Fritz - vagyis Frigyes - palotájaként értelmezhető. Mivel Albertnek ezt az oklevelét Budán adták ki, így joggal feltételezhető, hogy a magyarul nyilván tudó leíró tisztában volt a leírt forma jelentésével. Kérdés azonban, ki lehetett az így említett Frigyes? 54. Pataki 1950. 277. o. és 298. o. 111. jegyz.: (1471. jan. 10.) „...domus lapidea ...in piatea ecclesie Sancti Sigismundi regis penes ortum condam Gregorii Bodo dicti sita... " 55. U.ott: 299. o. (1474. márc. 13.) „domo... in piatea

prescripte collegiate ecclesie Beate Marie Virginis... " 56. U.ott (1506. máj. 28. alatt - a jelzett oklevél azonban több korábbi oklevél átírásából készült 1514. aug. 26-án) „.. .ratione cuiusdam domus in eadem civitate Budensi prope ecclesiam Beati Sigismundi... " „...ratione cuiusdam domus nostri in medio ex opposite ecclesie Beate Marie Virginis Nőve alias Sancti Sigismundi vocate ante castrum Budense Budense (!) fundate in contingua vicinitate dominorum canonicorum ecclesie predicte... " „... domus in civitate nostra Budensi prope castrum nostrum Budense ex opposite ecclesie Beate Marie Virginis ante idem castrum nostrum Budense... " in vico sew plathea antiquaper Judeos condam inhabitata in dicta civitate nostra Budensi.

.. " (DL 22.563) (1514.nov. 10.) -az előzőek összefoglalásaként új támponttal: „...super obtencione cuiusdam domus lapidée pretacti condam Nicolai Banffy patris ipsius iamdicti Johannis Banffy in vico sancti Sigismundi vocato ante castrum Budense in contigua vicinitate domus nonnullorum dominorum canonicorum capitularium prenotate ecclesie Sancti Sigismundi a superiori, ab inferiori vero partibus mums ante prefatum castrum Budense ab antiquo constructus vicinatur habite ex opposite autem domus domini prepositi pretitulate ecclesie Sancti Sigismundi et alia domus regia Frispalotha vocata fundate et constructe..." (DL. 22.637.) 57. Pl. még nem készült el teljesen vagy már erősen Ierombolódott. Lehet az is, hogy esetleg az „ab antiquo constructus" megjelölés mégsem az északi kortinára, hanem valamely más falra - pl. az Árpád kori városfalra - értendő. Utóbbi valóban lejjebb húzódhatott Ny-on, mint a plató magasabb, középső részén épült házak, tehát „ab inferiori" is határolhatta azokat. Az ellentétként hivatkozott, felső szomszédságban levő kanonoki házak azonban azt a megoldást kevésbé teszik valószínűvé. 58. Az idők folyamán több épület is összevonásra kerülhetett, de egyeseket le is bonthattak. Ezen lehetőségek bizonyítása talán a leletanyagok részletes elemzése után lesz megoldható. 59. Pataki 1950.274. o. és 11. képmelléklet. 60. A kaputorony = városi palota felismerésemet először egy 1986. május 31-én a BTM-ben tartott, nyilvános előadáson 66 vetettem fel. Kubinyi András prof. úr-mint akiben magában is éltek kételyek a Friss-palota eddigi lokalizálása kapcsán ezek után volt szíves felhívni a figyelmemet arra, hogy a forrásokat részletesen szükséges megvizsgálni abból a szempontból, hogy vajon a Zsigmond féle nagy palota, illetve a Friss-palota ugyanazt az objektumot jelenti-e?, illetve hogy vajon az általam vizsgált palotaépület hogyan viszonyulhat a Friss-palotához. Ugyanőhívta fel a figyelmemet arra, hogy a Friss-palotát lőportárként használták még II. Ulászló korában, ami egy ténylegesen királyi lakó célokra használt palotaépületesetében meglehetősen furcsának tűnik, használaton kívül kerülve, pontosabban raktári célokra használva ez nagyon is elképzelhető. (Ld. még 64. jegyz.) - Kubinyi professzornak e tárgyban és más részletekben nyújtott hasznos tanácsait, önzetlen baráti segítségét ezúton is köszönöm. 61. A források többségét Balogh János közlésében ismerem és így e közlés megfelelő helyére hivatkozom. Ahol az eredetit is módomban volt látni, ott arra hivatkozom. A források közül csak azokat vettem figyelembe, amelyek konkrétan utalnak a Zsigmond féle palotára vagy a Friss-palotára. 62. Zsigmond palotája említve: Bonfini 1490-1496 között - (Zsigmond építkezései kapcsán):, Jtem edificavit in arcé palatium..." (kiemelés tőlem-M. K.) (id.: Balogh 1966.48.) - (Hunyadi László lefejezése kapcsán): „...in piateam... educitur, que ante Sigismundi palatia lata diffunditur... nonnulli proceres qui e Sigismundi palatio présidente rege spectabant..." (id.: u.ott) - , Jn hac igitur quadrata area ante Sigismundi atria constituta..." (id.: u.ott) Velius 1527.: - , Jnter aream arcemque fossa ducta est lata pedes triginta, quae comittitur ponte. Prima facie aedes Caesaris Sigismundi immani substructione, mole magis, quam pulchritudine visendae..." (Velius-Kollár 1762.16.) A Friss-palota említve (a már idézett okleveles anyagon túl): - Thúróczy János 1485-87. (Hunyadi László kivégzése kapcsán): „... ante castrum Budense, in oppositum atrii Fryspalotha denominati," (id.: Balogh 1966.48.) II. Ulászló számadáskönyvei, 1494: - „... tractoribus, qui extraxerunt Salnitrium et Sulfur ad aliquot centenarios continens de naui et imposuemnt ad Fris-palatha..." (id.: u. ott). - Szerémi György 1545-1548. (az 1530-as ostrom kapcsán): „Et proiecebant viuos in profundum puteum proximius fris palotta." (id.: Balogh 1966.49. o.) A fentiekhez szükségesnek látjuk hozzáfűzni Kubinyi András lektori véleményét, miszerint bár ugyanaz a forrás tényleg nem említi együtt a Zsigmond- és a Friss-palotát „.. .viszont a Zsigmond-palotát említő Bonfini ugyanabban a kontextusban szól róla, mint Thúróczy a Friss-palotáról. (Hunyadi kivégzése kapcsán.) Ezt persze lehet úgy is magyarázni, hogy a kivégzőhely a két épület között volt, Bonfini a tőle délre, Thúróczy pedig az északra fekvő épületet nevezte meg." 63. A - véleményem szerint Zsigmond palotájához tartozó nagyteremre vonatkozó forrásokat tételesen felsorolva ld. BALOGH 1966. 51-53. o. a „Friss-palota nagyterme" címszó alatt. Egyiknél sem szerepel a Friss-palota elnevezés! A terem helyzetének leírására a legpontosabb meghatározásnak látszik egy német jelentés az 1529-es ostromról: - ,.Nachgeends haben die Turgken ir geschutz in die gassen bey Sand Sigmundt gepracht, auf all weer das sloss furnemlich des grossen kayser Sigmunds etc. sal geschossen, den knechten, so noch im sloss gewesen, die weer genomen; in dem etliche heüser abgerissen, das holtz wegkh, alles dem graben zuetragen, den angeschütt, also daz sy zu den venstern des grossen sals hinein haben mugen steigen." (id.: Balogh 1966.48-49.) 64. Ld. a 62. jegyzetben hivatkozott, II. Ulászló számadáskönyvéből származó részletet. Nem feltétlenül ellentmondás,