Budapest Régiségei 29. (1992)

TANULMÁNYOK - Magyar Károly: A Budavári Palota Északi, ún. Koldus-kapujának tornya az újabb kutatások tükrében 57-92

hogy a különbözőnek vélt két épület ugyanazt a funkciót töltötte be. A királyi palotaegyüttes határán eredetileg kívül álló Friss-palota 1541 előtt lehetett ló'porraktár. (Az épület 1490 körül talán elveszthette eredeti - városi királyi ház funkcióját és így másodlagosan lőportárnak használták fel.) 1541 után viszont (az egész királyi palota elvesztvén eredeti rendeltetését) a Zsigmond-féle palota, illetve az annak környékén álló torony jutott hasonló sorsra. - A ló'portár kérdésében ld. még Gerevich 1966. 67-69. o., Balogh 1966. 51. o., jegyzet a lap alján és 93. o. 65. ápr. 5.: „Eodem die Joanni Hyld factor Reginalis Maiestatis pro reformacione domus Regie Maiestatis ante castrum Budense pro conseruacione curruum sue Maiestatis dati fi. XX." (id.: Balogh 1966. 93. o.) «- máj. 4.: „Eodem die Joanni Hijd (!) servitori Reginalis Maiestatis pro reformacione domus ante castrum Budense dedi fi. XX." (u. ott). - máj. 11.: „Eodem die Johanni Hyd (!) servitori Reginalis Maiestatis, ad edificium illius domus, quam facitparare ante castrum Budense diuersis artificibus Maiestatis sue dati sunt fi. XX." (5a/og/i 1966. 94. o.). 66. „Est autem arx Budensis, eadem et Regia, undique difficilem habens aditum, praeterquam ab ea parte, qua oppido Coniungitur, unde sane per planum adiri potest, fossa tantum satis latae iustaeque altitudinis interiecta." (Tubero-Schwandtner 1746.137.) 67. ,Jtaque demolitis quarundam priuatarum aedium tectis, quae e regioné arcis positae, usui oppugnantibus erant, ligneas his turres imponunt, e quibus scilicet missilia in arcem dirigèrent. Tormentum quoque aeneum, quod vulgo bombardam nominant, ante fossam arcis constituunt, ..." (TuberoSchwandtner 1746.138.) 68. „Ex urbe ad arcem viae duae amplae fuerunt, ante earn area ingens est, cujus in medio signum positum erat Herculis,.

.. Inter aream arcemque fossa ducta est lata pedes triginta, quae committitur ponte." (Velius-Kollár 1762. 16. o.) 69. (akirály) „.. .recta ad regiam processit. Ante earn areaingens patet... " (ahova a lovaskíséret bevonul majd később) „... egressi altera porta in civitatem redierunt." (Velius-Kollár 1762. 15. o. -kiemelés tőlem - M. K.) 70. „...hostes, unica modo porta prope arcem incensa, quae obstructa, fuerat, ac réfracta, occupaverunt. -Inde prima iam luce confertim porta altera, quae ad arcem ducit, irruperunt summa vi atque impressione in aream patentem ac nobilitatam olim Herculis signo ex aere a Matthia rege illic collocate; ..." (Velius-Kollár 1762. 103. o. - kiemelés tőlem - M. K.) 71. „Demselben stürm haben die khnecht mit widerstehen mugen, sein also durch daz gewaltig nachtruckhen der Turgken in den Samethoff getriben worden.

.. „ (id.: Balogh 1966. 45. o. ld. még 63. jegyz.) 72. A latin forrásokban használt area is jelenthet udvart (ld. Györkösy-féle latin szótár), de Tuberónál és Veliusnál inkább a „tér" kifejezés használata látszik indokoltnak, anémet Hof szó viszont csak udvart jelent. - Ez időponttól a német nyelvű források következetesen használják a Hof-ot. Pl. Dernschwam (1553-55), Schweigger (1577) vagy Lubenau (1587 - „im Vorhofe") - ld. Balogh 1996. 45. - Kubinyi András lektori véleményében a fentiekkel szemben így foglalt állást: „... a Hof éppúgy lehet épület, sőt az adott szövegkörnyezetben - nézetem szerint - ez az utóbbi a valószínűbb. (V. ö. Bécsben a Passauer-, Regensburger-, Heiligen-kreuzerhof stb. épületeket. Volt azonban a középkorban Krafthof, Ziegelhof, Grashof stb. épület is.) A Samethof szó szerint ,3ársonyudvart" jelent, ami egy valódi udvarra nem fogadható el, lehetett azonban egy kereskedőház, ahol bársonyt árultak. Ez viszont topográfiai problémát vet fel." 73. Mitrowitzi W.:, Als wir zu dem Thore des Schlosses kamen, standen dort einige Soldaten als Guardia. Durch diese schreitend kamen wir einem hübschen viereckigen Platz, auf welchem zu beiden Seiten Kanonen auf Rädern standen, 30 Stück an Zahl, daneben lagen auf der Erde noch 20 ohne Rädern." (Id.: Balogh 1966. 45.) - Wratislaw br.: „...beym Schlossthore sahen wir einige Wache habende Soldaten stehen, wir passierten sie, und kamen an die mit wielen Kanonen bepflanzten Wälle.

.. " (id.: u.o.) 74. Ld. például egy ismeretlen levélíró beszámolóját 1471-ből: „Hute sint frische nuwe gereiten ynkomen und warhafftig, das Casimirus, des konigis zu Polan irst geborner son, mit' funnfzehentusent mann zu Alten Ofen genseynt dem w asser lege... Der konig zu Ungern ist zu Ofen undforfestiget sich mitpolberken..." (id.:Balogh 1966.81.

o.-kiemelés tőlem). 75. Pl. Iványi 1941. 58.: tartalmilag idézve Gerstner Pálnak, György brandenburgi őrgróf kamarásának leveléből a budai erődítésekről. (1540. október 27.) 76. Ld. 62.; 64. jegyzet, illetve a Haüy-Rabatta helyszínrajzon „G" jel alatt. 77. Bánrévy 1933. IRODALOM- ÉS RÖVIDÍTÉSJEGYZÉK Balogh 1966. Bánrévy 1933. Divald 1901. DivaldK. én. Gerevich L.-GeroL. 1955 Balogh Jolán: A művészet Mátyás király udvarában. I. kötet Adattár-Bp. 1966. Bánrévy György: A Budavári katonai szertár (Zeughaus) 17251901. TBM

II. 1933.104-140. o. Divald Kornél: A régi Buda és Pest művészete Zsigmond és Mátyás király, s a Jagellók korában. Klny. a Magyar Mérnök és Építész-Egylet Közlönyének 1901. évfolyamának VI. és VII. füzetéből. Divald Kornél: Budapest művészete a török hódoltság előtt - Bp. é. n. Lampel Róbert kiad. Gerevich László-Gerő László: A budai várpalota története - Klny. Gerevich 1966. Hauszmann 1900. Iványi 1941. a Budapest Műemlékei I. (Bp. 1955) 199-308. oldaláról - A dolgozatban felhasznált „A budai Vár feltárt maradványainak leírása" (223-257. o.) és „A várpalota története 1541-ig" (259-288. o.) c. fejezeteket Gerevich László írta. Gerevich László: A budai vár feltárása. Bp. 1966. Hauszmann Alajos: A magyar királyi vár építésének története 30 fénymásolati táblával és 70 szövegtáblával. Bp. 1900. Iványi Béla: Buda és Pest sorsdöntő évei (1526-1541) - Főleg levéltári források alapján. TBM IX. 1941.32-84.0. 67