Budapest Régiségei 29. (1992)

TANULMÁNYOK - Magyar Károly: A Budavári Palota Északi, ún. Koldus-kapujának tornya az újabb kutatások tükrében 57-92

a BTM Kiscelli Gyűjteményének Tervtárában vannak. Ezeket most szükségesnek látom újra leközölni. Ltsz.: 736.2. A rajzok meglétére Kókai György volt szíves felhívni a figyelmemet - segítségét ezúton is köszönöm. - A két rajz közül a nézetit publikálta még Divald Kornél (Divald én. 105. o. 40.) és Lux Kálmán (Lux 1920, 57. o. 49. kép) is. Gerevich László e két publikáció alapján közzétett egy rekonstruált alaprajzot is (Gerevich 1966. 13. o. 3/a. kép), amely azonban sajnos részben eltér az eredeti alaprajztól. 29. Ez mind a korábbi, mind a későbbi Hauszmann publikációkban megjelenik-némi lényegtelen változtatással. Részletét Zolnay László is közölte (Zolnay 1977. -4. képkötet, 7. o. 4. ábra.) - A két kapu egyébként praktikusan két korábbi középkori út, illetve útvonalat is jelöl. Ebből aNy-ra eső utca Ny-i házsorának maradványait Zolnay László kutatásai hozták napfényre. Véleményem szerint hasonló házsor meglétével kell számolni a K-i oldalon is. Kérdés azonban, hogyan alakult a két összefutó utca közötti középső terület sorsa? Az általunk vizsgált épület mindenesetre azt mutatja, hogy még elég későn is akadtak itt beépítetlen részek. 30. Erre bizonyíték még Divald Koméi kortársi magyarázata is: (az első várudvarról) „Csak északi falának külső oldalán ugrott ki még egy toronyszerű épület, valószínűleg a várőrség egyik tanyája (= a vizsgált toronyépülettel - MK), amelynek K-i oldalán még egy kapu törte át, a török korabeli kolduskapu párjaként a falat. ...Midőn pár év előtt a ül. Károly korabeli épületet elbontották, a kolduskapunak a török korban befalazott párját is megtalálták itt." Divald én. 106. o. 31. A kottázott alaprajzon jelölték a kapu szélességét: 3, 5 m 32. Gerevich 1966. 13. o. 2. kép (ld. még 7. jegyzet). A Gerevich és Zolnay-féle eredmények alaprajzi összekopírozása a korábbi ásatások 1 : 200-as alaprajzán feltüntetett részletek alapján történt. (4. szelv.) 33. A török kor végi helyszínrajzokon - Marsigli, De la Vigne, Haüy-Rabatta - vagy metszeten - pl. Fontana - egyértelműen nem szerepel. 34. Példák a mondottakhoz hasonló vagy azokra emlékeztető megoldásokra, illetve részletekre a királyi palota területéről: Elszedett hevederívre: a kápolna diadalíve, amely azonban természetesen nem simul be az oldalfalakba (Gerevich 1966. 209. o. 301-302. és 211. o. 304. kép) Boltozat, illetve hevederív gyámkőszerűen falba simuló megoldására: K-Ny-i irányú pincefolyosó a Szárazároktól D-re. Élszedés nélkül. (Gerevich 1966. 42-48. o. u. itt 44., 45., 49. képek, különösen a 44.) Elszedett, félkörös szemöldökívű ajtókeretre: a keleti szárny pincesorának ajtajai (Gerevich 1966.48-53. o. különösen itt 58., 59., 64. képek), amelyek azonban 2 m körüli szélességűek. Kopásnyom nélkül. Ld. még a délnyugati szárny pincéjéből felvezető lépcső ajtaja. (GEREVICH 1966. 161. o. u. itt 230. kép.) Kopás nélkül, nem egészen 1 m-es szélességgel. Ez azonban belső fel-lejárathoz tartozott. 35. A palota védőrendszerének két K-i és két Ny-i kapuján egyaránt megtalálható a „piramis tag", ezek közül azonban egyiket sem díszíti bélletes szárkő. Díszítés csak a rondella kapujának szegmens szemöldökívén jelenik meg: két élszedet, két félkörös horony és két lemeztag közé fogott körtetag. (Gerevich 1966.243. o. 368. kép) 36. Ld. Gerevich 1966.13.3/a. kép, illetve még a 28. jegyzetben foglaltakat. 37. A profilhoz hasonló, de azzal nem egyező, kései - Mátyáskori - párhuzamként ld. nagyudvari ajtókeretkő maradványa. Ltsz.: 53.2406 (közölveF. tóth 1958.366. o. 4. kép). Ennek alapján tehát egészen késői behatárolása sem elképzelhetetlen! 38. Pl. Balogh 1966.

1.33. o. v. F. tóth 1982. 39. Pl. Divald 1901. 7-9. o. igen pozitívan értékeli. Mindenesetre az olyan nagyobb - és régészetileg hitelesített - objektumok mellett, mint pl. a Dunához lenyúló keleti falszoros, a kápolna, a déli nagy csarnok épülete vagy az István torony, megörökített olyan apróbb részleteket is, mint a déli nagycsarnok K-i oldalán felmagasadó erkély, vagy a közvetlenül mellette látszó tornyocska, amelyet alighanem az ugyancsak feltárt - konzolokon nyugvó - latrina épülettel azonosíthatunk. 40. Feltárt maradványait ld. Gerevich 1966. 42-48. o., illetve Nagy 1955. 41. Zolnay László az egész északi előudvar területének kialakítását - azaz az ott korábban lévő házak bontását - Zsigmond korára teszi. Úgy tűnik azonban, hogy nem föltétlenül egyszerre kellett a bontásnak bekövetkezni. A térség középső részében haladó útnak, illetve utaknak csak a D-i szakaszát kellett - minden valószínűség szerint Zsigmond nagy palotájának építése miatt - nyugatabbra (az újabban feltárt hídmaradvány okkal beazonosítható helyre) áttenni. ASzárazárkon, vagy legalábbis az annak eredeti formájaként feltételezett természetes törésvonalon, ezt megelőzően az udvar ÉD-i középtengelye táján kellett áthaladni az útnak, illetve a hídnak. A Szárazárok D-i támfalának közepe táján megtalált -és a Gerevich László által a Friss-, illetve Zsigmond-palota É-i erkélyeként azonosított (Gerevich 1966. 23., 25. o.) pillér, illetve ívmaradványok szerintem inkább e híd maradványaiként értelmezhetőek. - Ez azonban már egy másik dolgozat témája lesz. 42. Sajnos a rajz - pontossága ellenére ~ számos megoldatlan kérdést is felvet. PL: Miért nem jelöli a várost a K-i oldaláról is övező falat? Elképzelhető, hogy a várfalakon kívüli házak annyira elé, a városfalon belül lévő házak pedig annyira ráépültek az erődítményekre, hogy azokat K felé részben „kitakar"-ták, ezáltal kevésbé jellemző- tehát kevésbé megörökítésre méltó - részletekké váltak? Vagy lehet, hogy a rajzoló ezáltal is a királyi palota elkülönülését akarta hangsúlyozni? - Egyébként számomra valószínűnek látszik, hogy a rajzoló vagy éppen a publikáló részleteiben hiteles, különböző nézőpontú rajzokat kopírozott össze. 43. Itt nyilvánvalóan nem egyszerű rajzi torzításról van szó, hanem egy jellegzetesnek - a környezetéből kirívó - épületnek a megörökítéséről. Persze ez nem azt jelenti, hogy az épület berajzolt képe az „eredeti" tökéletes mása lenne. 44. A királyi palotát övező várfalak ábrázolásahatározottan eltér a kerítésfalak ábrázolásától. A szóban forgó fal méretében is a kép előterében ábrázolt kerítésfalakhoz hasonlít, bár ez a távlat-ábrázolás jele is lehet. A fal helyzetében azonban azonosíthatónak látszik azzal a különös helyzetű fallal, amelyet a Marsigli-féle rajz a torony DNy-i sarkából kiindulólag D felé, a Haüy-Rabatta és a De la Vigne rajz DK felé tüntet fel. Funkciója meglehetősen tisztázatlannak látszik, mert D felé anélkül ér véget, hogy valamilyen objektumhoz kapcsolódna. Talán régebbi kerítésfal lehetett. 45. Pataki 1950. 274. o. 46. További feladat lenne az utcák, a templomok és egyéb objektumok beazonosítása - amire nézeti eltérések figyelembevételével szerintem reális lehetőség is van -, de ez túlmutat jelen dolgozatom keretein. 47. Ezekre utaló nyomot az ásatások során - tudomásom szerint - nem sikerült felfedezni. 48. Részben állhatott még a kaputól Ny-ra a kortinába foglalt ház (81/4) is, valamint - ha a fal korábban épült - északról is épülhettek neki házak. Mindezek esetleg valóban eltakarhatták a falat úgy, hogy annak csak a K-i - erősen D-re hajló - szakasza látszhatott Ny-ról. - Nem kizárható azonban az sem, hogy a fal Ny-i szakasza ekkor még meg sem épült, tehát a rajz éppen egy köztes építési fázist örökített meg. 49. A rajzon a látható falszakasz nyugatabbi része felmagasodik - ez jelölheti esetleg a torony-, illetve a korábbi palotaépületet. Ha az ábrázolás pontos, úgy a feltüntetett kapu a toronytól K-re helyezkedik el, azaz a kapupár keletebbi tagjával azonos. 50. A Fontana-Nessenthaler féle metszet eredetijéről készült részletfotó a BTM Középkori Osztályának fotótárában. Az É-ÉK-i irányból készült madártávlati rajz Ny-felé eső részei erősen torzultak, de szinte minden - a helyszínrajzokon is feltüntetett - objektum relatíve megfelelő helyen van ábrázolva rajta. 65