Budapest Régiségei 29. (1992)

TANULMÁNYOK - Magyar Károly: A Budavári Palota Északi, ún. Koldus-kapujának tornya az újabb kutatások tükrében 57-92

épületek mögött eltűnni látszik, majd mintha tőlük D-re ugyanez közvetlenül a palota előtt is folytatódna és K felé elhajolna. Nem tűnik valószínűnek, hogy amennyiben az északi-kortina méreteire nézve is jelentős építménye különösen annak K-i része - a rajz készítése idejében már állt volna, úgy az a rajzoló figyelmét elkerülte volna. Különösen, mivel az üres térséget, amely a palota előtt ebben az időszakban már valóban minden bizonnyal megvolt,

41 pontosan észlelte és ábrázolta.

42 - A királyi palota előterében több-kevesebb részletességgel ábrázolt polgári lakóházak közül egy épület méreteiben és kidolgozottságában is kiemelkedni látszik.

43 Az épület K-Ny-i tengelyű téglalap alakú, nyeregtetős építmény, amelyet a rajzoló részben D-i, s csaknem teljes egészében K-i oldalával enged láttatni. D-i oldalán az ereszpárkány vonalában, illetve kissé az alatt konzolokon nyugvó lépcsőzetes oromzatú zárt-erkélyeket (?) tüntet fel, míg K-i oromzatos oldalán két íves ablak fölött három keresztosztású ablakot, majd ezek fölött három egyszerű, négyszögletes padlás (?) ablakot. Az épület D-i oldalát takaró házak közül az egyik, kis kerek fiáiét hordó keskeny építmény, mintha közvetlenül mellé vagy hozzá lenne építve. Ugyancsak az épülethez kapcsolódónak látszik még egy pártázatos vár- vagy kerítés (?) fal is, amely talán DNy-i sarkától indulhat.

44 Úgy véljük, a fent részletesen leírt épületet helyzete és a többi ház közül kirívó méretei alapján nem túlzás azt az általunk vizsgált „kaputorony-palota" épülettel azonosítani. Továbblépve: a szóban forgó helyszínre vonatkozóan azonosíthatónak látszik a rajzon ettől K-re elterülő utca, illetve tér is, mégpedig a mai Színház (középkori Szent János) utcával, illetve a Szt. György tér DK-i sarkával.

45 Sőt a beazonosítottnak vélt városi palota épületünktől É-ra egy toronyszerű épületet is feltüntetett a rajzoló, felső szintjén konzolokon nyugvó, kiszélesedő formában. E toronyépület helyzetében erősen emlékeztetni látszik a kaputoronytól É-ra feltárt 75/19. jelű toronyszerű építmény maradványainak fekvése. A további azonosítási kísérletektől eltekintve

46 összefoglalásként elmondható: a Schedel-krónika 1470 előtt itt dolgozott rajzolója számos hiteles részletet örökített meg nemcsak a királyi palotából, hanem a polgári városrészből is. Ezek között szerepel egy nagyméretű palota, amely egyezni látszik azzal a régészetileg feltárt palotaépülettel, melyet valamikor a királyi palota védelmi rendszerébe vonva másodlagosan kaputoronyként használtak fel. Ez az utóbbi, védelmi célú építkezés azonban már csak a végső fázisát jelentette annak a területrendezési folyamatnak, amelynek során először felszámolták a királyi palota előtti lakónegyed polgári házait, majd az így nyert szabad térséget a palotához csatolták. De éppen ezen az építkezés jelét - a várfalat - nem ábrázolta a Schedel-féle metszet (hacsak nem tekintjük várfalnak a palotaépület DNy-i sarkától induló, semmibe tartó falat), hanem e helyett - nézetünk szerint hitelesen e folyamatnak csak egy közbenső állomását ragadta meg. Megrajzolásakor a polgári városból a királyi palotába vezető két út (ld. még az írott forrásoknál) közül a nyugatabbra lévő Ny-i oldalán egykor állt épületek helyén már üres szabad térség nyílt, míg a két útvonal közé eső nagyméretű palotától D-re létezett néhány kisebb épület, valamint a K-i útvonaltól K-re eső házak még álltak. A folyamatnak következő állomását ábrázolja - ugyancsak hitelesnek látszó módon - az 1541-ből származó Erhard-Schön-féle metszet (32., 33 képek). Az északi kortina - vagy legalábbis annak annak a K-i szakasza ekkor már kétségkívül áll, de csak egy kaput ábrázoltak rajta. A rajz kaputól DK-re három kisebb-nagyobb épületet tüntet fel: kettőt közvetlenül a kortina fal mellett, egyet attól D-re. Ezek talán a Schedel metszeten ábrázolt K-i házsorból maradhattak vissza erre a korra is. A kaputól Ny-ra, mintegy ehhez csatlakozóan, három tornyocska látszik,

47 majd a polgári városrész házai, de a kortinafal Ny-i szakasza nem. Kérdés, hogy az ábrázoláson a Ny-i falrész azért nem látszik, mert a városi házak eltakarták,

48 vagy ekkor még egyszerűen nem volt meg. Első esetben a toronytól Ny-ra lévő kapu is takarásban lehetett, tehát a rajz a K-i kaput is ábrázolhatja.

49 Sajnos a kérdés a rajz alapján nem dönthető el. Az mindenesetre biztos, hogy a várfaltól D-re eső üres térség - ekkor már ténylegesen a királyi palota északi előudvara - meglehetősen rendezett állapotot mutatott, a közepén kisebb dombszerű földhalommal. Utóbbi talán valamilyen erődítési földmunkákra utalhat, s helyzetében megegyezni látszik a török kor végi helyszínrajzokon ábrázolt belső ágyúállás, vagy bástya helyével. A teljes északi zárófal megléte tulajdonképpen csak a török kor végi helyszínrajzról, metszetekről olvasható le biztosan (pl. Marsigli-féle török rajz, aZ)a la Vigne vagy a Haüy-Rabatta helyszínrajz, valamint a Fonta-féle ÉKről készült helyszín- és nézeti rajz)

50 (34., 35., 36., 37. képek). Ezeken már egyéneim űen csak a Ny-i kapuzat van jelölve, viszont a kaputól Ny-ra már ábrázolják azt az É-D-i irányú falat, amely az ásatáson feltárt hasonló irányú vastag fallal azonosítható, s amely ezek szerint a belső ágyúállás falához húzott. Ábrázolnak még egy, a kaputorony DNy-i sarkához épített D-DK-i irányú falat is, amely az udvar felé mintegy elveszni látszik. E fal esetleg azonos lehet a Schedel-metszeten ábrázolt hasonló helyzetű fallal. A képi források alapján tehát az általunk vizsgált palotaépület már 1470 előtt megvolt, de ekkor még nem épült hozzá az északi várfal. Utóbbi - K-i részével - hitelesen csak 1541-ben tűnik fel először és teljes kiterjedésében csak a török kor végi rajzokon látható. VI. A régészeti- művészettörténeti megfigyeléseket, valamint a képi ábrázolású források adatait ezek után az írott források adataival kell összevetnünk. Vizsgált palotaépületünk környékére - a mai Szt. György térre -, vonatkozó okleveles adatok első összegzését Pataki Vidor végezte el a budai vár történeti topográfiát tárgyaló művében.

51 Művéhez képest a későbbi nagyobb feldolgozások inkább a leíró forrásoknak a konkrét maradványokkal való összevetésében nyújtottak újat. Ennek ellenére a szűkebben vett területről szóló első okleveles adat nem tőle, hanem Kumorovitz L. Bernáttól, illetve Balogh Jolántól származik.

52 Eszerint 1437-ben Salgói Miklós a budai várban, a Friss-palotával szemben álló fél házát Losonci Lászlóra, a többit a Mária-Magdolna 61