Budapest Régiségei 29. (1992)

TANULMÁNYOK - Magyar Károly: A Budavári Palota Északi, ún. Koldus-kapujának tornya az újabb kutatások tükrében 57-92

egyházra hagyományozta. (Ez ismereteink szerint egyben a Friss-palota első név szerinti említése is.) Ugyancsak a Friss-palota a topográfiai hivatkozása a Rozgonyiak 1439-ben említett, a királyi palota mellett (környékén) elhelyezkedő házának.

53 Pataki Vidor ezt pontosabban a mai Szt. György tér K-i oldalára (középkorban Szt. János utca), a volt miniszterelnökségi épület helyére lokalizálja, azonosítása azonban más támpontok híján nem egészen megnyugtató. A két oklevelet összekötő viszonyítási pont a Friss-palota (melynek kérdésére a következőkben még visszatérünk), de a bennük szereplő épületeknek ennek alapján még nem kellett szükségszerűen közvetlen közelségben lenniük. Gondoljunk itt pl. a királyi palota előudvarán, illetve attól É-ra a Zolnay László által feltárt épületekre, amelyeknek egy része esetleg még ekkor is állhatott, vagy az ezektől K-re egykor minden bizonnyal létezett házakra, amelyeket úgy látszik még a Schedel-metszet is ábrázol. A következő- immár kétségkívül a mai Szt. György tér Ny-i oldalán állott - ház az az épület, amelyet a XVÍ. sz. elején a Pálóczi-Bánffy perben szerencsénkre oly sokszor emlegetnek. Ezen épület első említésekor

54 még csak azt tudjuk meg, hogy a néhai Pálóczi László tulajdonában lévő házat monoszlai Csupor Miklósnak adományozták, és hogy ez a Szt. Zsigmond templom utcájában volt. Lényegében ezt a helyet rögzíti más megfogalmazással egy 1474-es oklevél is,

55 amelyben a tulajdonjog a Boldogasszony templom káptalanja javára nyer elismerést. 1514-ből két, a házról szóló oklevél is maradt ránk. Az első,

56 több korábbi tartalmát összegző oklevél, négyféle, egymást kiegészítő helymeghatározást is tartalmaz/Ezek szerint a ház a fent megjelölt utcában (az egykori Zsidóutcában), az új Szűz Mária vagy Szt. Zsigmond prépostsági templommal szemben, az ahhoz tartozó kanonokok közvetlen szomszédságában, a királyi palota (castrum) előtt állt. A második 1514-es oklevél adja a legpontosabb meghatározást. Ebből kiderül, hogy az említett kanonokok házai fölülről határolják, míg alulról a királyi palota előtt régen épült („ab antiquo contsructus")fal, valamint szemben („ex opposito") helyezkedik el egyrészt a Szt Zsigmond templom prépostjának házával, másrészt a Friss-palotának nevezett királyi palotával. Itt azonban olyan ponthoz érkeztünk, amelyet részletesebben taglalni kell. Ha a „régről épült" falat az északi zárófallal, annak nyugati szakaszával azonosítjuk, akkor a háznak azon épületek között kellett lennie, amelyeket maradványaikban Zolnay László tárt fel a Szt. György tér Ny-i oldalán. (E helyhez kötés megfelel különben Pataki Vidor véleményének is.) Ebben az esetben viszont teljesen érthetetlen a Friss-palotának, mint viszonyítási alapnak említése, hiszen azt az É-i várfalnak el kellett takarnia a város felől és kézenfekvőbb lett volna pl. a vár főkapujának vagy kapuinak emlegetése. Furcsának tűnik a viszonyítás azonban akkor is, ha a kortinát valamilyen okból

57 nem vesszük számításba. A Friss-palota ugyanis azon a helyen, ahová a kutatás eddig beazonosította, kétségek nélkül alig képzelhető el viszonyítási alapként a perben szereplő épülethez: míg a többi, szemben lévőnek („ex opposito") meghatározott objektum - a Szt. Zsigmond prépostsági templom, vagy a préposti ház - maximum kb. 80 méterre lehetett a perelt épülettől, addig a Friss-palota legalább 150-160 m-re lett volna tőle. Még inkább így van ez, ha feltételezzük, hogy a Szt. György téren feltárt épületek közül nem a legdélebbi volt a Bánffy ház, hanem valamelyik északabbra lévő.

58 Ez esetben a templom, illetve a préposti ház már csak 40-50 m-re lehetett tőle, míg a Friss-palota kb. 180 m körül! (1. kép) A fentieket figyelembe véve úgy gondoljuk, komolyan felmerülhet azon lehetőség, amelyet Pataki Vidor egykor - még a királyi palota ásatási eredményeinek ismerete nélkül - ajánlott az okleveles anyag alapján: a Friss-palotát ő pontosan oda lokalizálta, ahol az általunk vizsgált, másodlagosan kaputoronyként felhasznált, nagyméretű palotaépület maradványai vannak

59 (38. kép). De hogyan viszonyul ez a lehetőség az egyéb írásos forrásokban foglaltakhoz, illetve milyen célokat szolgált az az épület, amelynek hatalmas K-Ny-i irányú pincemaradványait Gerevich Lászlóék tárták fel a Szárazároktól D-re eső területen? 60 A leíró források alapján

61 az derül ki, hogy ugyanaz a forrás nem említi együtt, vagy netán egymást magyarázva a két elnevezést.

62 Egyértelműnek látszik, hogy a „Zsigmond -féle palota" a várárkon belül helyezkedett el és abban volt a nagy terem is,

63 míg ugyanezt a Friss-palota kapcsán nem említik. Az viszont csak a Friss-palota kapcsán kerül említésre - legalábbis 1541 előtt-, hogy benne lőport tároltak.

64 Úgy tűnik tehát, hogy a források két külön épületet emlegetnek. Talán e lehetőséghez nyújt további fogódzót az a három adat, melyet Balogh Jolán idéz II. Lajos számadáskönyvéből. Ezek szerint 1525 tavaszán Hyld János a királynő servitora három alkalommal is kap 20-20 Ft -ot a királyi palota előterében álló királyi ház helyreállítására.

65 Márpedig, mint az előbb idézett forrásoknál is láttuk, a királyi palota (castrum Budense) É-i határához ekkor még nem igen számíthatták hozzá az előudvart, tehát a kérdéses épület itt állhatott, vagy éppen az általunk vizsgált palotával azonos. Összegezve tehát a fent leírtakat: objektumunk azonossága a Friss-palotával, ha nem is egyértelműen bizonyosnak, de igen valószínűnek látszik. Ha elfogadjuk a fenti azonosítást, most már csak az a kérdés marad megválaszolatlanul, mikor építették be a királyi palota északi védőfalába. Elvileg elfogadhatónak látszik „terminus ante quem"ként használni azt az említett 1514-es okleveles adatot, amelyben,,.. murus .. .ab antiquo constructus.. .„ meghatározás szerepel. Ezek szerint a fal ekkor már réginek minősült volna. Sajnos azonban a többi forrás e kérdésben nem ilyen egyértelmű. Tubero művében a főrangúak Corvin János elleni megmozdulása kapcsán (1490) rövid leírását adja a királyi palotának is. Ebben a palotát a várostól elválasztó objektumként egy széles és mély árkot ír le (nyilvánvalóan a Szárazárok!), nem említve tőle É-ra várfalat vagy kaput.

66 Később tulajdonképpen kimondatlanul ugyanezt ismétli meg annak kapcsán, hogy a vár árka elé egy bombardât állítottak fel, tehát külső várfal vagy kapu ostromára itt sem tér ki.

67 Lényegét tekintve hasonló leírás van Velius művének gyakran idézett részeiben is, azzal a különbséggel, hogy ő világosan rögzíti a városból a várba vezető két utat is.

68 62