Budapest Régiségei 29. (1992)

MŰTÁRGYVÉDELEM - Tóth Attila: A Budapesti Történeti Múzeum középkori kőtárának helyzete 259-268

JEGYZETEK 1. Szilágyi J: Az aquincumi múzeum TBM XVI. (1964) 13. 2. Továbbiakban BTM. 3. A BTM jogelődje. Továbbiakban Fó'v. Múz. 4. A Hauszmann építkezések során előkerülő gótikus anyag a palota pincéjébe, a reneszánsz faragványok zöme a Nemzeti Múzeum gyűjteményébe kerül. Lócsy E.-Kubinyi A.: A középkori osztály - Vármúzeum - története. TBM XVI. (1964)23. 5. Horváth H.: A Fővárosi Múzeum Kőemléktárának leíró lajstroma. BP, 1932. 6. Garády Sándor életútjáról szép méltatás jelent meg Gerőné Sándor Mária tollából: Műemlékvédelem 1961/4.217-223. 7. Lux G.: Újabb ásatások a Margitszigeten. Technika 1938. évf. 204-213. 8. Garády S. jelentése 1934. márc. 5. - BTM Adattár, Kiscelli Múzeum iratanyaga 1934., valamint 83638/1934, 108970/1934 és 182609/1934. számú iratok a főpolgármes­teri hivatal és dr. Tholt József közötti levélváltásból. Uo. 9. Hivatalosan 1951-től Budapesti Történeti Múzeum. 4006/1951 sz. hat.: BTM Adattár, Archív lg. Iratok. 10. Lócsy-Kubinyi: id. mű: 26. 11. Bertalan V.-né: Óbudai klarissza kolostor. BpR XXIV. 1. 269-274; Altmann J.: Újabb kutatások az óbudai királyi, illetve kiránynéi vár területén. BpR XXIV. 1. 249-252.; //. Gyürky K.: A domonkosok középkori kolostorának feltárása Budán. BpR XXIV. 1.371^376.; ZolnayL.: Az 1967-75 évi budavári ásatásokról és az itt talált szoborcsoportról. BpR XXIV. 3. 5-146.; í/ó".: összefoglaló jelentés a Buda mellett állt Szt. Lőrinc pálos anyakolostor romjainak feltárásáról (kézirat). 12. Bp. Főváros Tanácsa VB. ül. Igazgatási osztálya határozata 50.223/2/1964. számon (másolat a kőtár hivatalos iratai kö­zött). 13. Bp. Főváros Tanácsa VB. Igazgatási osztálya 50.472/5/1967. számú határozata, BTM iktsz: 224/3/967., melyben a Halászbástya Lapirádiuma területrészeit a SZÖ­VOSZrészére utalják ki: „reprezentatív vendéglátóipari egy­ség kialakítására". 14. 64/3/1967. sz.-ú jegyzőkönyv és ad 64/4/1967. sz. feljegyzés az öntőház utcai területtel kapcsolatban (másolat a kőtár hivatalos iratai között). 15. Jegyzőkönyv másolata 1964. okt. 1.: ebből kiderül, hogy a jelzett terület az EM Mélyépítési Vállalat birtokában van. „Habár a Múzeumot a fent írt telekkönyvi kialakítás egyelőre nem érinti, részére elsősorban az szükséges, hogy akkor, amikor az „E" szárnyat birtokba veszi, aMúzeum használója legyen a fent írt területrésznek, ..." 16. ÉVM Középülettervező Vállalat. IJJ/1015/1968. sz. vissza­igazolása a kőtár tervezésére. A Kőtár tervezője Kékesi László építészmérnök. 17. Bp. Fó'v. Tan. VB. Igazgatási főosztálya - határozat a pince kiutalásáról 51306/3/1970. számon. BTM iktsz.: 45/971. 18. Virágh Antal - hosszú ideig munkaköri elődöm - már 1974­ben feljegyzésben sürgeti a vizesedés megszüntetését. 19. A bejárási jegyzőkönyvi határozat másolata a kőtár hivatalos iratai között. 20. BTM Adattár, KO iratanyaga: 53/963 iktatószámon, vala­mint a Bp. Főv. Tan. VB. HI. lg. Osztály 50.223/2/1964. számú határozata és a 42/6 sz.-ú ügyirat. 21. BTM Adattár, KO iratanyaga: 102/5/1968. ikt. számon. 22. 1969. márc. 14-énkelt 123.333/1969. sz. Bp. Főv. Tan. VB. Városrendezési és Építészeti Főosztálya: „... a tervezett megoldás városképi kihatása annyira kedvezőtlen, hogy szükségesnek tartjuk a terv átdolgozását,... a kőtár tetősíkja a városképben ne, vagy kevésbé hangsúlyosan jelentkez­zék." 23. Az OMF ez ügyben összehívott tervtanácsi ülésén készült jegyzőkönyv másolatát azóta sem kaptuk kézhez. 24. Garády Sándor 1934-38 között vezetett ásatást Budaszent­lőrincen. Az ekkor előkerült kőanyagot nevezzük régi anyagnak. 25. Zádor M., Kalmár M., Muzelák L.: Budapesti Történeti Múzeum Kőtár programterv. Bp. 1985. 6. * Dolgozatomat - mely vázlata egy készülő gyűjtemény történet­nek, 1988. szeptember 30-án zártam le. ATTILA TÓTH LAGE DES MITTELALTERLICHEN LAPIDARIUMS DES HISTORISCHEN MUSEUMS DER STADT BUDAPEST Bei der Gründung des Museums der Hauptstadt wurde auch sein Aufgabenbereich bestimmt. Auf Grund der Übersicht einer skizzenhaften Sammlungsgeschichte un­tersuchen wir, wie das Museum disen Aufgaben heute gerecht wird. Nach den anfänglichen Schwierigkeiten (1886-1930) scheint die Errichtung des Lapidariums auf der Fischerba­stei eine gute Lösung zu sein. Dort stehen mehrere geschlossene Depots und ein 500 m großer Ausstellungs­platz zur Verfügung. Dank der ausdauernden und uner­müdlichen Arbeit von Henrik Horváth wird 1932 die erste repräsentative Steinausstellung eröffnet. Nach dem II. Weltkrieg nimmt die Sammlung stür­misch zu. Nach mehrmaliger Unorganisierung wird das Historische Museum der Stadt Budapest ins Leben gerufen. Im großen und ganzen zeigt sich aber gleichzeitig eine Überfüllung. Zur Überwindung des Platzmangels kam es zu halben Lösungen, Kompromissen, d.h. die zuständigen Stellen setzten die Lösung für später an, die Probleme wurden auf die lange Bank geschoben. Es tauchen folgende Schwierigkeiten auf: Überfüllung, dem­zufolge das Material nicht den Fundorten nach getrennt ist; Versetzungschwierigkeiten: schwer zugängliche Depots, zur inneren Versetzung besteht nur zeitweise eine Möglichkeit durch Handkraft; Beleuchtung und Lüftung: im allgemeinen unzureichend; als Folge der Feuchte: Pilz­überzug; schlechte Raumausnutzung, physische Beschä­digung. Die in den sechziger-siebziger Jahren von neuem in Gang kommende Zunahme macht die Lage noch schwieriger. Unerwartet vergrößern unsere Obrigkeiten unsere Sorgen noch mehr: das Lapidarium auf der Fischer­bastei wird 1967 zur „repräsentierenden Einheit des Gast­stättengewerbes" umgeändert. In Tausch bekommen wir einen Lagerplatz von 60 m . Die richtige Lösung wäre nur ein neues, größeres Depot. Unsere diesbezüglichen Be­strebungen mißglückten aber zumeist. Die Ursachen sind 267

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom