Budapest Régiségei 27. (1991)

ANYAGKÖZLÉSEK - Zsidi Paula: Újabb villa az aquincumi municipium territoriumán (Bp. III. ker. Kaszás dűlő-Csikós utca) 143-179

6. Bútorveret töredéke. Erősen domború, pálmalevél alakú. Egyik végén átfúrt, benne vasszeg nyomával. (Ltsz.: 82.10.192,20. kép 99.) 7. Áttört bronzveret töredéke. (Ltsz.: 82.10.176, 20. kép 100.) 8. Hengeralakú tárgy bronzlemezből készült borítása, bronz szeggel átütve. (Ltsz.: 82.10.27,20. kép 101.) 9. Félkör alakú vastagabb bronzlemez, közepén lyukkal. (Ltsz.: 82.10.33, 20. kép 102.) 10. Hajlított körátmetszetű bronzhuzal, melynek egyik vége elkalapált, közepén lyuk, melyben vasszeg maradványa van. (Ltsz.: 82.10.138) 11. Trapéz átmetszetű bronzpálcák, nyersanyagként. (Ltsz.: 82.10.175, 20. kép 103.) 12. Körátmetszetű bronzdrótok, némelyik vége hegyes. (Ltsz.: 82.10.185, 20. kép 104.) 13. Fibula tűje, bronzdrótból hajlítva. (Ltsz.: 82.10.184,20. kép 105.) Vastárgyak Fegyver 1. Rombusz alakú, köpüs lándzsacsúcs. (Ltsz.: 82.10.212, 21. kép 106.)

80 Eszközök, szerszámok 2. Egyik végén hármas tagolású, négyszög átmetszetű szerszám, másik vége köpüs. (Ltsz.: 82.10.110, 21. kép 107.) 3. Hegyes végű ár, kissé ívelt, négyszög átmetszetű. (Ltsz.: 82.10.65,21. kép 108.)

81 4. Egyélű késpenge. (Ltsz.: 82.10.195, 21. kép 109.)

82 5. Az előzővel azonos típus. (Ltsz.: 82.10.178) Használati tárgyak 6. Vaskulcs, karikája törött. (Ltsz.: 82.10.213,21. kép 110

)83 7. Négyszög átmetszetű, ívben hajtott vaspálca. (Ltsz.: 82.10.34,21. kép 111.) 8. Széles, derékszögben meghajlított vaspánt. (Ltsz.: 82.10.66, 21. kép 112.) 9. Négyszög átmetszetű lapos fejű vasszeg. (Ltsz.: 82.10.37,21. kép 113.) 10-30. Az előzővel azonos vasszegek töredékei. (Ltsz.: 82.10.36,35,177,179,111,112,109,183,187,193, 228,139,59, 60, 61,62, 63,64,180,181,182) Kőemlék 1. Mészkő relief, férfi torzó ábrázolással. Vállán köpeny, kezében koszorú. Síremlékről származó töredék. (89.3.1.22. kép 114.)

84

. Érmek

85 1. Erősen korrodált meghatározhatatlan római " nagybronz. (2. sz.). (Ltsz.: 82.10.230,22. kép 121.) 2. Iulia Mamaea dénárja (227.), Róma városi veret. BMC 440. (Ltsz.: 82.10.30, 22. kép 115.) 3. III. Gordianus antoninianusa (240.), Róma városi veret. RIC 39. (Ltsz.: 82.10.31,22. kép 116.) 4. Gallienus antoninianusa (259-268.), Róma városi veret. RIC 166.k. (Ltsz.: 82.10.32, 22. kép 117.) 5. Salonina bronz antoninianusa (253-268.), Róma városi veret. RIC 24. (Ltsz.: 82.10.113,22. kép 120.) 150 6. Salonina bronz antoninianusa (253-268.). (Ltsz.: 82.10.231,22. kép 122.) 7. Gallienus antoninianusa (259-268.) (Ltsz.: 82.10.57,22. kép 119.) 8.

1. Licinius bronz érme (313-315.), sisciai veret. RIC Vn.k. (Ltsz.: 82.10.40,22. kép 118.) 9. Erősen korrodált 4. századi as. Spes rei publicae típus. Constantinus dinasztia (355-361.) (Ltsz.: 82.10.229) 10. Erősen korrodált meghatározhatatlan római középbronz. (Ltsz.: 82.10.214) A leletanyag elemzése A villa leletanyaga eléggé szegényes. Részben kevés számú, részben pedig nélkülözi a látványos, díszes kivitelű tárgyakat. Ennek egyik oka nyilvánvalóan az, hogy a terület egy részét a feltárás előtt legyalulták, s többnyire a római kori szintek alatti rétegekben voltunk kénytelenek dolgozni. így a leletanyag szintenkénti — a rétegek alapján történő — elkülönítésére sem volt lehetőségünk. A feldolgozás során táblázatba foglaltuk az előkerült leletek területi megoszlását (I. táblázat), s ugyanezt a villa alaprajzára vetítettük. (23. kép) Bár az e vizsgálatból levonható következtetéseknek határt szabnak a már fentebb említett leletkörülmények, valamint az összehasonlító anyag hiánya, mégis tehetünk néhány kisebb megfigyelést. így pld. feltűnő, hogy a villa területének középső része gyakorlatilag — néhány sérült viseleti tárgyon kívül — alig tartalmazott leletet, ami annál is inkább különös, mivel a földgyaluk éppen azt a részt kímélték meg a legjobban. Ezzel szemben a feltárt terület ÉK-i, DK-i és ENy-i része viszonylag gazdag leletekben, s különösen a villán kívüli részekből kerültek elő leletek. Ezek a megfigyelések arra utalnak, hogy a villát lakói tervszerűen ürítették ki és hagyták el, az utókorra mindössze a villán kívül gyűjtött hulladékot hagyva. (Mint már volt szó róla a villán kívüli részből kerültek elő az állatcsontok is.) Az előkerült leletanyag anyagfajták szerinti megoszlását mutatja a II. sz. táblázat. A táblázatból kitűnő összetétel — vagyis a kerámia arányának nagysága a többi anyagfajtával szemben — a római villák esetében átlagosnak mondható. A kerámialeletek területi és típusonkénti megoszlását mutatja a III. táblázat. Az import kerámia aránya kicsi, eloszlása egyenletes. Főleg Rheinzabernből származó terra sigillata darabokat találunk köztük, melyek a 2. sz. második felétől kezdődően a 3. sz. második feléig terjedő időszakban készültek. A vörös festésű és a nyersszínű kerámia zömmel a feltárt terület K-i részén összpontosul, s párhuzamaikat főleg a polgárvárosi fazekastelepek anyagából ismerjük. A római kor későbbi szakaszára inkább jellemző szürke szemcsés anyagú kerámia — mellyel a későrómai temetőkben is gyakran találkozhatunk — a feltárt terület É-i részén van túlsúlyban, bár kisebb mennyiségben megtalálható más területeken is. A villa kormeghatározása szempontjából fontos éremanyag megoszlását mutatja a IV. sz. grafikon. E kevés számú éremanyagból az éremforgalomra vonatkozó messzemenő következtetéseket nem vonhatunk le, néhány kisebb megfigyelést azonban tehetünk. A 3. sz. elejétől kezdődően találunk érmet folyamatosan a területen. Szembeötlő az érmek számának hirtelen növeke-