Budapest Régiségei 26. (1984)

ANYAGKÖZLÉSEK - Czagány István: Egy budavári középkori épülettömb története : 3. közlemény, Az I. ker. Úri-utca 13. sz., Tárnok-utca 14. sz., és Tárnok-utca 16. sz. épületeken végzett műemléki kutatások, tudományos rekonstrukciók és építészeti helyreállítások eredményei : C., A Tárnok-utca 16. sz. épület 227-246

megakadályozására alkalmazott két, későközépkori horgonyvas. 14. Az emeleti gótikus ablak Czagány L: A középkori grafikus stílus emlékei a budai Várnegyed területén. BpR 19 (1959) 40-43 kép, 11. kép. 34. sz, 12. kép G-jel. Hasonló lépcsőházi ablakok láttak napvilágot a Tárnok-utca 3. sz. ház udvari, keleti homlokfalában is. Lásd Gerevich L.: Gótikus házak Budán, BpR 15 (1950) 182, 157. 16. kép. 1. sz. Hasonló, utcai homlokzatsíkkal párhuzamos fekvésű dongaboltozat maradt fenn az Úri-utca 4., Országház-utca 26., Úri-utca 47. sz. házak földszintjén, valamint a Szentháromság-utca 5. sz. ház földszintjén. Falazóanyagukból, a tégláiknak szélességükben állított rakásmódjukból és az oldalfalak helyzetéből minden esetben megállapítható volt, hogy e boltozatok 16. sz.-i eredetűek. 15. Ugyanilyen, asztaloshornyával kifelé fordított ajtókeretkövek láttak napvilágot az Úri-utca 4. sz. épület kapualjának É-i falában. Ezek közül az egyik - a K-i — egy tégla- és habarcsanyagáról ítélve 16. sz.-i, kosárgörbe alakú téglaíwel volt összeépítve. Az Úri-utca 24. sz. épület kapualjának D-i falában a 15. sz.-i ülőfülkesorhoz később hozzáépített ajtó keretkövei is 16. sz.-i falban, ugyanígy nyertek másodlagos elhelyezést. Ugyanez látható az Úri-utca 13. sz. épület Anna-utcai szárnyának K-i határfalában is, ahol a szomszéd épület kapualja felé eső síkon ugyanilyen ajtókeret maradt fenn épségben. A keretkövek másodlagos elhelyezéséről mondottak erről voltak a legjobban leolvashatók. Hasonló ajtókeretkő került feltárásra a Tárnok-utca 5. sz. épület földszinti homlokzatán is a barokk keretkő rusztikázott pillérétől délre. 16. Téglaanyaga másodlagosan felhasznált, bontási középkori tégla volt sárhabarcsba rakva. A sárhabarcs használata — eddigi tapasztalataink szerint - a 17. sz.-ban volt szokásos. A Hess András-tér 4. sz. épület emeleti, É-i határfala ugyanilyen habarcsanyaggal készült. Benne másodlagosan elhelyezett, pálcatagokkal profilált gótikus ablakbélletkő, kyma-profilos reneszánsz kőpárkány töredék és héber feliratos zsidó sírkőtöredékek voltak, ami a fal késői - 17. sz.-i — eredetére mutatott. Ugyanilyen habarcsanyaggal készült kőfalak vannak az Úri-utca 47. sz. épületben, a lépcsőház földszinti indításánál a K-i falban, a Tárnok-utca 6. sz. épületben a pince D-i határfalában és fölötte a földszinten is végig. Mivel ennek a háznak helyén — az oklevélanyag tanúsága szerint — a középkorban nem állt épület, azért a jelenlegi ingatlan legkorábbi eredetű D-i határfala, ezen az alapon is csak a török korból származtatható. 17. Buda ostroma keletről 1684. M. Wening rézmetszete L.N. Hallart rajza után. (Kat. sz.: 77) Rózsa Gy.: Budapest régi látképei (1493-1800) Bpest. 1963. 178. „Prospect der Statt Ofen, wie solche von der Statt Pest an zu sehen." és a XXX. tábla. 18. Gárdonyi A.: Buda középkori helyrajza. IV. Bp. 1936.75. 19. „Buda városrészeiben, amikor Szulejmán szultán azt elfoglalta, oly szép és díszes házak voltak, hogy valamennyi csársija és bazárja, minden háznak erkélye és ablakai kristályhoz hasonló üveggel voltak díszítve s minden háznak tetejét kékes ón ékesítette. Sárgaréz lemezzel, vörösréz-, deszka és ónlemezzel fedett házak voltak, s valamennyi festett ház volt. Még mostanában (1660-1664 táján) is megvan azokból a különös festményekből néhány százezer különféle alak és művészi kép némelyik ház kapuján és falán." Török-magyar-kori történelmi emlékek. Török történetírók. III. kötet. — Karácson I.: Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1660-1664. Budapest, 1904. - Evlia Cselebi: Siyahatnáme (Utazások könyve). Konstantinápoly, 1897. Sajtó alá rendezte Ahmed Dzsevdet.: A középső vár leírásából a 239. 20. Ilyen zárterkély volt az Országház-utca 18, 22. és Tárnok-utca 5. sz. stb. középkori házak homlokzatain. 21. Ilyen konzolos ívsoron előreugró emelet volt a Táncsics Mihály utca 20. sz. és valószínűleg a Fortunautca 18. sz. házakon is. Az előbbinek konzolsora 1945 után még látható volt, néhány évvel később leszakadt. Ma már az ívsor két végén állott szélső konzol sem látható a helyszínen, csak az épület tudományos rombontási dokumentációjában a fényképeik. KÖZTI. Tudományos tervtár: Dísz-tér 4—5. sz. I. em. Ezek a konzolok sem voltak egyformák ugyanúgy, mint az Anna-utca 2. szám ívsorának a konzoljai különbözők voltak. 22. Nyitott utcai függőfolyosó tartókonzoljainak maradványai láttak napvilágot az Úri-utca 33. sz. ház D-i tűzfalában és az Úri-utca 42. sz. épület É-i tűzfalában is. 23. Ezt bizonyítják az Úri-utca 31. sz. épület I. és II. emeleti ablakai, valamint az Országház-utca 9. és 18. sz. épületek I. emeleti ablakkeretkövei. 24. A Tárnok-utca 13. sz. udvari, D-i szárnyának É-i homlokzati fala volt ez, amelyet elbontottak. Felmérési- és fotóanyagát lásd az épület tudományos dokumentációjában a 21. sz. jegyz.-ben i.h.-en. 25. Országház-utca 18, 22, 9, 23, Fortuna-utca 18, 25, Úri-utca 31, 40, Táncsics-utca 18. sz. stb. helyeken maradtak meg. 26. Az első tudatos városesztétikai törekvés csak Mátyás király 1478-ban kelt rendeletében — amelyben a budai polgárokat házaik tatarozására szólítja fel — és Gritti Alajos zsidó, olasz, valamint görög kereskedőinek városrendezési tervében található az 1534—1539 közötti időben. Eszerint: „az utca (zsidók utcája?) egyik oldalán, mely a város közepe felé esik, az egyméretű paloták aranyozott bronz lemezből való fedél alatt lennének. Az utca másik, a Duna folyó felöli oldalán pedig az egyméretű paloták fehér ónból való tető alatt lennének, a magasságuk négy ablakrésznyi lenne....a hegy felől gyantával befestett piros cseréptető alatt egyméretű paloták lennének Buda várától egészen Szombathelyig." Szerémi Gy.: Magyarország romlásáról. Mon Hung. V. 234