Budapest Régiségei 26. (1984)

ANYAGKÖZLÉSEK - Czagány István: Egy budavári középkori épülettömb története : 3. közlemény, Az I. ker. Úri-utca 13. sz., Tárnok-utca 14. sz., és Tárnok-utca 16. sz. épületeken végzett műemléki kutatások, tudományos rekonstrukciók és építészeti helyreállítások eredményei : C., A Tárnok-utca 16. sz. épület 227-246

Magy Helikon sorozat. Budpest, 1961. 242-243. Jelenlegi tudomásunk szerint a budai Várnegyedben öt helyen volt utcafeletti áthidalás: a Táncsics-utca 24. és 17. sz. - $• középkorban Kis Mendel és Nagy Mendel zsidók házai — az Úri-utca 31. és 40. sz. házak, az Úri-utca 13. és 14. sz. házak, valamint Werbőczy István háza és a Szt. János evangélista templom között. Lásd Dr. Pataki Vidor: A budai Vár középkori helyrajza. BpR 15 (1950) 299. után a 9. kép. — Czagány L: Budavára török hódoltság alatti helyszínrajza. 1687. évi állapot. Joseph de Haüy helyszínrajza és szakirodalmi adatok alapján. — Czagány I.: Budavára késői középkori és renaissance-kori helyrajza, 1541. előtti állapot. Reálrégészeti adatok és egykorú kútfők alapján. Készültek 1954-ben. - Budai Várnegyed (Várhegy) részleges területrendezési terve. T.K.7. és 8. sz. rajzok. A 21. sz. jegyz.-ben i.h.-en. Ezenkívül a 3. sz. jegyz.ben a helyszínrajzon és a M.T.A.R.B. 1866. évi emléktábláján az Országház-utca 30. sz. udvarán. 27. Ezek közül ma már csak az 1425-ben először említett Balta-köz áll szabadon, de az Úri-utca 13. sz. D-i szélén és a Tárnok-utca 16. sz. Anna-utcai kapualja helyén is eredetileg ugyanilyen átboltozás volt, amelyek később beépültek. 28. Például a Tárnok-utca 5. sz. épület É-i telekhatára mentén és az Úri-utca 16. sz. ház kapualja helyén. 29. „E városnak minden szögletfejénél egymással szemközt három-négy vastag karika (pronka) volt vasláncokkal áthúzva: helyeik most is felismerhetők. Minden szögletfőnél a házak egészen boltozottak." (Valószínűleg átboltozottak) Evlia Cselebinek a 19. sz. jegyz.-ben i.m. 239. 30. A Nagyboldogasszony-templom tornya a középkori „Piatea rosarum"-ról nézve és a domonkosok Szt. Miklós-templomának tornya a „Piatea aurifabrorum"-ról szemlélve. Lásd Czagány 7.-nak a 26. sz. jegyz.-ben i. 2. helyrajza alapján. 31. Ez a teljes kidolgozás, megoldás és a középkori homlokzatok maradéktalan kiértékelése a szerzőnek az 1981. január 16.-án a Magyar Tudományos Akadémián elfogadott kandidátusi értekezésében történt meg. Dr. Czagány I.: Budavári gótikus lakóházépítészet. Budapest, 1956-1979. MTA Knyvt, Kézirattár és Egyetemi Könyvtár. Mindkét példány azonban — az Akadémia terjedelemkorlátozó rendelete miatt — csak a terjes szöveg felét tartalmazza, rajzok és fényképek nélkül. 32. V.o. Isa Belli Barsali: Siena médiévale. Commissione Nazionale Italiana per 1'UNESCO. Piazza Firenze 27 — Roma. 1967. Appareil adminisdtratif 11. az 1218-as városrendezési tervről. — /. Huzinga: A középkor alkonya. London, 1937 — Budapest, é.n. Szerb Antal fordítása. „Az európai kultúra története" sorozat: az élet feszültsége. — C. Chledowski: Siena. Berlin, 1923. — L. M. Richter: Siena. Leipzig und Berlin. 1901. Berühmte Kunstarten 9. — M. von Boehn - K. W. Kästner: Italien, ein Buch der Erinnerung. Berlin, é.n., Siena. 289—322. ISTVÁN CZAGÁNY GESCHICHTE EINES BAUBLOCKS AUS DEM MITTELALTER IM BURGVIERTEL VON BUDA(III) (Ergebnisse der an den Gebäuden im I. Bezirk, Uri utca 13, Tárnok utca 14 und Tárnok utca 16 durchgeführten Baudenkmalforschungen, wissenschaftlichen Rekonstruktionen und architektonischen Wiederherstellungen) C) Gebäude Tárnok utca 16 Das Haus Tárnok utca 16 im Burgviertel bildet die Ecke einer sich nach drei Strassen hin richtenden gotischen „Nachbarschaftseinheit", von der wir zwei Bauten — aus der Rekonstruktion der beiden mittelalterlichen Geschäftshäuser Űri utca 13 und Tárnok utca 14 — schon früher kennenlernen konnten. Die aus dem 14.—16. Jh. stammenden Werksteinfunde des Gebäudes kamen 1952 nach dem Abschlagen des Mörtelverputzes der um 1900 im Sezessionsstil angefertigte wurde, zum Vorschein. Es stellte sich — wie das die freigelegten Arakden abschliessenden Konsolen beweisen — auch heraus, dass sich der im ersten Stock der Fassade des benachbarten Hauses Tárnok utca 14 hevorspringende Arkadengang auch auf das Gebäude Tárnok utca 16 ausdehnte, und zwar bis zum N-Rand der Fassade. Hier dehnte er sich dann, die Niveauhöhe wechsenld, auch auf die Fassade in der Anna utca aus Ursprünglich wurde aber von dieser Arkadenreihe nur die hintere, aus dem 14. Jh. stammende westliche Hälfte erbaut, weil anfangs — wie davon die Mauerabtrennungen an der Fassade zeugen — auch das Haus selbst nur halb so tief war wie heute. Im 15. Jh. wurde es durch den Anbau der anderen Hälfte gegen O ergänzt und bis zur heutigen Strassenlinie ausgebaut. Wahrscheinlich wurde der Arkadengang des Gebäudes, der aus zwei verschiedenen Zeiten stammt und einen unterschiedlichen Rhythmus aufweist, erst nach diesem Zeitpunkt in der erwähnten Weise miteinander verbunden. Im Erdgeschoss reihten sich von O ausgehend eine Ladentür mit horizontalem Abschluss, ein Ladenschaufenster mit halbkreisförmigen Abschluss und ein horizontal abschliessendes Ladenlüftungsfenster aneinander. Im ersten Stockwerk befanden sich von der gleichen Richtung ausgehend ein Renaissancefenster mit waagerechtem Abschluss und Kymaprofil und ein spätgotischen Zwillingsfenster, ebenfalls mit waagerechtem Abschluss 235