Budapest Régiségei 26. (1984)

TANULMÁNYOK - H. Gyürky Katalin: A 14. század üvegtipusai a budai régészeti leletanyagban 49-62

Zecchin 1969 L.Zecchin: Denominazioni antiche dei prodotti muranesi. Vetro e silicatil3(1969)28. Zecchin 1973 L.Zecchin: Chronologia vetraria veneziana e muranese dal 1315 al 1331. RivStazSperVetro 3 (1973) 166. ZfSchwArch Whitehouse 1966 Zeitschrift für schweizerische Archäologie und Kunstgeschichte D.B. Whitehouse: Ceramiche e vetri medioevali provenienti del Castello di Lucera. BoUdArte51(1966)171. Jegyzet 1. Gerevich\952 Taf.XXXVU-4: - Gerevich L. Seid K. - Holl /.. Megjegyzések a budai vár XIII. századi építéstörténetéhez. MűvÉrt (1953) 210— 219.1.tábla. - Gerevich 1960 91, 107, 110, 111, 129, 200.; - Gerevich 1971 99, 133-135. Taf. XXIX. 79, LX.153.; LXXXVII.364-369.; LXXXVIII .229-230.; CXXXV.362.; CXXXVI. 364-369.; CXXXVII.371-374.; CXXXVIII.375377.;XCCCVI.378. 2. Holl L: Mittelalterliche Funde aus einem Brunnen von Buda. Budapest 1966. 36-38,

40.Abb.39

. 3. Bertalan V.-né: A Budapesti Történeti Múzeum leletmentései és ásatásai. BpR 19(1959) 261. 23.kép -Gerevich 1971 LX.153. 4. A XLVII.gödör lelete .Gerevich 1966 129.170.kép. 5. Az északi kaputorony melletti árok leleteiről: Gerevich 1966 200. 291/1 l-12.kép és 292/4,15. kép. A domonkos kolostor leleteiről: Gyürky 1971 212. Abb.ll. 6. Gasparetto 1958 összefoglaló velencei üvegtörténet. - Gasparetto 1975 143-156. - Gasparetto 1979 76-97. 7. Ltsz.: BTM.52.647. - Gerevich 1952 Taf.

XXXVI. 1. - Gerevich 1971 Taf.XXXIX.79

. A velencei követjárásról beszámoló oklevél a velencei levéltárból való, 1291 szeptember 23.-Í keltezésű. Óváry L.: A Magyar Tud.Akadémia Történelmi Bizottságának oklevélmásolatai. Budapest 1890.42. 8. J.Lamm: Mittelalterliche Gläser und Steinsnittarbeiten aus dem Nahen Osten. Berlin 1930.Bd.I. 278.; Bd.II.1929

. Taf.99.3. továbbá 1.278 és II. Taf.99.1. 9. Az új levéltári kutatások alapján Gasparetto 1958 összefoglaló munkájában már lehetségesnek tartotta a velencei készítési helyet is. A velencei 13.századi pohárfestők neveit publikálta: L.Zecchin: Un decoratore di vetri a Murano alia fine del ducento. JGlassStud 11 (1969) 39. Az „Aldrevandinus" név előfordulását az 1297. és 1331. években találta meg oklevelekben : Zecchin 1973 168. 10. W.Pfeiffer: Acrische Gläser. JGlassStud 12 (1970) 67. A szerző szerint ezëk a poharak Akkon-ban készültek, mivel a regensburgi példányon ACRACIE felirat olvasható. Több helyen is készíthettek olyan árut, amely divatos és keresett volt. Az itáliai Lucera várában talált címerdíszítésű pohár például stílusában eltér a többi társától: Whitehouse 1966 171. 11. Lelőhelyei Budán, a palota területén a 12, 33, 34, 40, 47 .számú szemétgödrök, a nagy udvar kútja, a polgárvárosban pedig a domonkosok kolostoránál a 70/8 és a 70/5 .számú kutatóárkok, valamint a Fortuna utca 18.SZ. ház. Utóbbi lelőhely Altmann Júlia feltárása még publikálatlan. 12. Davidson 1940. - G.Davidson: Corinth.XII. The minor object. Pincerton 1952. 13. Gasparetto 1975.148.Taf.VI.20

. 14. M.Popovic: Crkvina u Paniku. Glasnika Zemaljskog museja Bosne i Hercegovine. N.S. 27/28 (1973) 362-363. 15. A budai királyi palota golyvás palackjainak egyikéből, a XII. sz. gödör leleteiből G.Davidson mintát vett és megvizsgáltatta kémiai összetételét. A vizsgálatot a Missouri-Columbia egyetemen végezték el és az eredmény a következő: Si0

2 = 57,7 FeO = 0,60 Na

2 0 = 0,10 MgO = 2,ll CaO = ll,7 MnO = l,04 K

2 0 = 24,4 Sb

2

0

5

=2,66 Al

2

0

3

=l,39 16. II.Endre magyar király 1217-ben, midőn kereszteshadjáratra induló csapatait velencei hajókkal akarta átszállíttatni a tengeren, szerződést kötött Velencével: Monumenta spectantia históriám slavorum meridionalium.I. Zagreb 1868 (Ljubic* Simon). Ez időtől fogva a velencei kereskedők magyarországi útjaira 1226, 1227 és 1248-ból van adat. Wenzel G.: Árpádkori új okmánytár.XI. Budapest 1873. 197, 199. Ezekben azonban csak arról esik szó, hogy a kereskedőket megtámadták és kifosztották, de sajnos nem esik szó az áruikról. 17. A kettős kónikus palackok esetében több hiteles lelőhelyről igazolható a sajátosan 13.sz.-i forma. Sajátosságai többé sehol sem kerülnek elő. Nehezebb helyzetben vagyunk akkor, amikor az ellenbizonyítékkal akarnánk előhozakodni. Hiteles 14. sz.-i lelőhelyekről ugyanis ennek a palackformának csak olyan részletei kerültek elő, amelyek a típust ugyan kétségtelenül meghatározzák, ám a stílus sajátosságára nem utalnak, lévén kis töredékek. A 15. és 16. sz.-i lelőhelyekről már van birtokunkban kiegészíthető példány, ezért ábránkon ilyet használtunk fel (tabáni lelet). A királyi palota területén lévő XII.sz. gödörben a kettős kónikus palack golyvás palackkal együtt került elő: Gyürky 1971 219.Abb.15

. Ebben 55