Budapest Régiségei 26. (1984)

TANULMÁNYOK - H. Gyürky Katalin: A 14. század üvegtipusai a budai régészeti leletanyagban 49-62

a tanulmányomban közölt rekonstrukcióm téves, mert a kétféle típusú palackhoz tartozó töredéket egymáshoz tartozónak véltem. Később a lelőhelyről származó töredékeket újból átvizsgálván mindkét típus hiányzó részletei megkerültek. Ekkor a kóni­kus palack hasonlítani kezdett Zolnay L. ásatásából előkerült palackhoz. A 13.sz.-i palackok szájperem­kiképzése egészen más, mint a későbbieké. Zolnay L.: Az 1967-75 évi budavári ásatásokról, s az itt talált gótikus szoborcsoportról. BpR 24/4 (1977) 56.95.kép. 18. R.Schmidt: Das Glas. Berlin 1922. 156.Abb.76 . Eb­ben a munkájában a szerző feltételezi, hogy a ket­tős-konikus palackok Spessartból (Németország) származnak. Valóban nagyon sok került elő építke­zések alkalmával: F.Rademacher: Die deutschen Gläser des Mittelalters. Berlin 1933. Feltételezik, hogy ezeknek a palackoknak alsó részét szalmafo­nattal vették körül. Szalmafonattal bevont „buteliá­nak" még 18.századi erdélyi oklevelekben is nyoma van: Szebó T.Attila: Erdélyi magyar szótörténeti tár. I.Bukarest 1975. Kolozsvárról, Alsó Fehér és Maros Torda megyékből hoz példákat. Természetesen a pa­lackok formájára ezek a szövegek nem utalnak. A palacknak ez a középkorban használatos elneve­zése több nyelvben is megtalálható: a németben „Butella", a franciában „bouteille", az olaszban tájszólásként más: botigUa, botteglia, buttélia. A ki­fejezés megtalálható a II.Endre magyar király és Ve­lence között kötött 1217 évi szerződésben is: „unam buticellum vini" azaz egy palack bort tarto­zott a hajó személyzetének kifizetni. 19. 1289-ben oklevél említi a régensburgj kereskedőket, akik ebben az évben Budán jártak. MonEcclStrigon 11.252. A budai domonkosok kolostorában talált sírkő, melynek a felirata: „Joannis de Ratisbona" tárgyi bizonyítéka a 13.sz.-ból annak, hogy regens­burgi kereskedők Budán tartózkodtak. 20. Ltsz.: 52.271-272. 21. Davidson 1940 310. Fig. 11/1 és 12/1. 22. J.Schneider: Noppenbecher des 13. Jahrhunderts. ZfSchwArch 37 (1980) 217.Abb.2/a. A pohár, amelynek két apró fülecskéje van, Zürichben, a Münsterhof-ban került felszínre olyan szemétgödör­ből, amely 1300 előtt lezárult. 23. Ltsz.: 52.42. Korinthosi analógiája: Davidson 1940 Fig.12/20. 24. F.Thiriet: La Romanie vénitienne au Moyen Age. Paris 1959.36. 25. D.Foy: L'Artisanat du verre creux en Provence médiévale. ArchMéd V (1975) 103. 26. Zecchin 1969 28. 1288-ban egy üvegfúvó mester egy kereskedő számára meghatározott számú és faj­tájú üvegárut készített és a szerződésben kikötöt­ték, hogy amennyiben a karaván mégsem indulna el, a kereskedő nem tarthatja meg az árut. Ebből követ-, kezik, hogy a kereskedő bizományba vette át az árut, amelynek értékét csak értékesítése után fizette meg. 27. L.Zecchin: Chronologja vetraria veneziana e mu­ranese dal 1408 al 1415. RivStazSperVetro 5 (1975)61-64. 28. Egy 1318-ból származó feljegyzés szerint a ragusai piacon egy kereskedő 80 féle üveget árult. V.Han: Die Glaserzeugung des 14. und 15. Jh. in Dubrovnik. La formation et le développement des metiers au Moyen Age. Colloque international organisé par le Comité des Recherches sur les origines des villes 1973. Budapest 1977.132. 29. Dubrovnikban a „societas vetri" alapítása azt is bi­zonyította, hogyan kereste a velencei üveggyártás az értékesítés lehetőségét külföldi piacokon. 30. A töredékek ltsz.: 52.38. 31. Az „optikus" díszítésű töredék ltsz.: 52.37. 32. Zecchin 1969 28. „Muzoli incostati" = változékony pohárkák 33. Zecchin 1969. A „Capitolare del Fiolieri" szövegé­ben ez a kifejezés fordul elő: „mogolis cum perlis" (1271). Másik tanulmányában pedig: „....cum pedibus de Romania, parvi, de girlanda imperlati" (1280) L.Zecchin: Cesendelli, Inghistere, Mojoli. Vetro e sÜicati XIV (1970) 25-28. A kifejezés utal a forma bizánci eredetére is. 34. G.W.Davidson: Medieval mystery: byzantine glass production. JGlassStud XVII (1975) 139. Fig.26­27. 35. D.B.Harden: Some glass fragments, mainly of the 12 th — 13 th century a.d. from nothern Apulia. JGlassStud VIII (1966) 70-79. Dél- és Északitá­liában egyaránt igen nagy számban működtek a kö­zépkorban üveghuták, amelyekre egyre inkább fényt derítenek az ásatások és a feldolgozott velencei ok­levéltár adatai. 1295-ben például Trevisoban, Pado­vában, Vicenzában, Mantovában, Ferrarában, Bo­lognában, Ravennában és Anconában működő hu­tákról maradt említés: L.Zecchin: Chronologja vet­raria veneziana e muranese dal 1286 al 1301. RivStazSperVetro 3 (1973) 65. Van olyan eset, mi­dőn a készítmény neve utal a típus származásának helyére: „bicchieri detti pisanelli" = csésze pisai mód szerint. 36. A cseppes pohár-töredékek ltszámai a felsorolás szerinti sorrendben: 52.38.; 53.737.70.1—2,4.; 58.59.2.; 58.59.4.; 52.3350.1^.; 80.531. 37. Optikai díszítésű pohártöredékek: Buda, királyi pa­lota, P.8.R.alsó része: 80.538.; Buda, domon­kosok: BTM.70.2.3.; 71.231.4. Ez utóbbi he­lyen és a Dísz tér 8.sz. ház kútjában a hólyagosfalú (optikai díszítésű) pohárka mellett cseppes pohár töredékei is voltak : 7131.1 -2. 38. A darabok ltszámai: Dísz tér 10.: 53.740.; ÉT. 5-6.R.: 52.3130.; Hess András tér 1. kút: 80.337. Az Uri u. 36.SZ. kút lelete még leltározatlan 39. Zecchin 1973 166. 40. Zecchin 1973 166. 41. R.Rückert: Venezianische Moscheeampeln inlstam­bul. Festschrift für Harald Keller. Darmstadt 1963. 223. 56

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom