Budapest Régiségei 26. (1984)
TANULMÁNYOK - H. Gyürky Katalin: A 14. század üvegtipusai a budai régészeti leletanyagban 49-62
optikai játékot kölcsönöz a felületnek. Feltételezem, hogy egy 1313-ból származó muránói okmányban 32 található jelző: „incostati", azaz „változékony", erre vonatkoztatható. A cseppes pohár a velencei oklevéltárban 1271-ben ezzel a kifejezéssel található meg: „mogolis cum perlis" 33 . Az okmányokban sok jelző és leírás található. Még nem mindegyiket oldották fel, mivel ehhez — természetesen — szükségesek maguk a tárgyak is. Optikai díszítést egyébként már a korinthuszi műhely termékei között is lehet találni. Ugyanezeknél a daraboknál figyelhető meg a peremet szegélyező vékony kobaltkék fonál is, ami gyakran előfordul nálunk is az üvegleleteken 34 . L.Zecchinnek, a velencei oklevéltárakból közzétett regesztái arról informálnak, hogy már a muránói szigeten létrehozott központosítás előtt is számos kis műhely működött a városban. Más városokból ide átszármazó mesterek hozták magukkal formáikat, melyeket később a mester származási helye után neveztek el. 35 Az egy-egy idegen helyiség nevét viselő formák ma még nem oldhatók fel. Ez a feladat kizárólag olaszországi régészeti feltárások útján végezhető el. A budai királyi palota leletanyagában szemünk előtt megy végbe egy változás. A cseppes pohárnak korai formája után a 40.-es gödörben először áll előttünk az a 14.sz.-i típus, amely más lelőhelyeken is megtalálható: Budán, a polgárvárosban, a Dísz tér lO.sz. ház kútjában (13— 14.sz.-i leletanyag), a budai domonkos kolostor újjáépítési rétegében Nagy Lajos király dénárjával együtt, Óbudán a Lajos utca 25 és 172 sz. házak előtt. Ez a típus fordul elő az Anjou palotaszárny keleti falának alapozási, illetőleg építési rétegében 36 . Az óbudai lelőhely kivételével a többi lelőhelyen optikai díszítésű töredékek is előkerültek. Optikai díszítésű töredék van a Dísz tér 8.sz. ház kútjából is 37 . Az „optikai" díszítésnek másik változata, midőn a pohár fala függőlegesen bordázott, anélkül, hogy a bordák az üveg falából plasztikusan kiemelkednének. Pusztán a fal megvastagítása a sokszögletű formába fúvás eredménye, hogy a bordázat a fény rávető désekor láthatóvá válik. Ez a bordázat a peremig kifut. A pohárfal a perem alatt 1—1,5 cm-rel enyhén befelé törik. Néha ezt a vonalat egy vízszintes vékony fonál ráhelyezésével hangsúlyozzák ki (3. kép 4. és 6.). Ahol nincs fonálrátét, ott is a bordázat vonalának törése a fény-árnyék játékban kiemeli a peremszegélyt. Ilyen töredékek kerültek elő a Dísz tér lO.sz. ház kútjából, a királyi palota erődítésének északi kaputornya mellől, az Úri utca 36.sz. ház kútjában és a Hess András tér l.sz. telken feltárt kútból (3. kép 4.). 38 A vékony kék szegélyezésre, amelyet a 3. kép 6.-on látunk, itáliai oklevélanyagban található utalás. 1271-ben Velencében az üveges céh szabályzatában pl. bizonyos típusra vonatkozóan előírják, hogy ne készüljön „sine circulo lacuro supremo posito" 39 , azaz legfelülre helyezett kék keret nélkül. Pannában 1315— 25 között bizonyos készítmények esetében előírták: „habeant circulum de vitro endigo desuper" 40 . Megtalálható ez a díszítés mindazokon a helyeken, ahová velenceiek vitték el az üveget, vagy az ő közvetítésükkel jött létre helyi üveggyártás. Megtalálható a Kairó részére készített üveglámpásokon is. 41 A palota erődítésének északi kaputornya melletti árok 5. és ó.rétegében, 15.század elejénél korábbi lelőhelyen több üvegtöredék között két palack nyakának töredékei kerültek felszínre. Mindkettő szűknyakú palack volt, amilyent Itáliában „anghestera", vagy „ingisthere" elnevezéssel illettek, a német szövegekben pedig „Angster" a neve. Ez a kifejezés nem csak üvegből, hanem más anyagból (pl. fém) készített palackra is vonatkozott. 42 A két budai töredék közül az egyiken a nyak hosszában futó kannelúrák láthatók 43 (3. kép 8.). Rekonstrukcióját a darab eddig egyetlen analógiája alapján készítettük el. Az analógia ugyancsak töredék, régészeti lelet és az itáliai Cividale del Friuliban, 14.sz.-i rétegben került elő 44 . Rekonstrukciónkon a nyak elvékonyodó részlete felel meg a budai töredéknek, felette az itáliai palacknyak mintájára készült a szájnyílás. A talp valóságos-, de nem a nyakhoz tartozó lelet. Formája és kora megfelel a 14.sz.-i , itáliai palackok talpkiképzésének. Másik palacknyak töredékünk ugyancsak szűknyakú formához tartozott. Ennek a felületét sűrű, párhuzamos, diagonálisan elcsavarodó rovátkák borítják. 45 Ilyen típusú lelet több is előkerült Budán, de a 14.sz.-nál későbbi lelőhelyekről, ezért úgy véljük, hogy ez a típus hosszabb ideig élt és elég népszerű lehetett. Tárgyalt töredékünk a legkorábbi példánya. 14.sz.-i analógiája ugyancsak Cividale del Friuli 14.sz.-i rétegéből került felszínre. Ugyanerről a lelőhelyről származik egy mécses töredéke (3. kép 5.). Ez a típus is sokáig használt, de itt Budán ez a lelet a legkorábbi. 46 Az Anjou palota déli szárnyának keleti fala mellett, a 8.SZ.R. alsó részében cseppes pohárka töredékei mellől vékonyfalú, finom csésze töredéke került elő 47 (3. kép 7.). Analógiája üveg kivitelezésben nem ismert, ezzel szemben a helyi fazekastermékek között, a 14.sz.-i fehér cserépcsészék formájával mutat rokonságot. Minden 14.sz.-inak mondható lelőhelyen jelen vannak a kettős kónikus palack töredékei is, vékonyfalú, színtelen, teljesen átlátszó anyagból. Közöttük sok igen kisméretű. Orvosságos-, azaz égetett bor (aqua vitae) üvegei voltak. Olyan finom üvegből készültek, mint amilyenből más, velencei üvegnek minősített töredékek, ezért meg kell kérdőjeleznünk a németországi készítés kizárólagosságát. Kételkedésünket alátámasztja egy másik üvegtöredék felfedezése. A budai királyi palota nagyudvarán, a sziklaárok betöltésének 6. rétegében sok olyan üvegtöredéket találtak, amelyek 14.sz.-i üvegeknek felelnek meg akkor is, ha a réteg maga a 15.sz.-ban keletkezett. A típusok és a kivitelezés finomsága egyaránt a 14.sz.-ra mutat. Itt kerültek elő például a cseppes pohárkának színes változatai: halványzöld és halvány lila színben. Kisméretű, finomanyagú kettős-konikus palackocskák és egy pohár, teljesen tiszta, színtelen üvegből, finom, vékony fallal, alacsony, feneke kúpos, talpszegélye nincs. Felületét finoman elcsavarodó, sűrűn induló, majd szétnyíló bordázat borítja 48 (3. kép 3.). Ezt a formát a szakirodalom eddig németországi, rajnavidéki típusnak tartotta: elnevezése „Maigelein", „Maigelgläser" 49 . Itáliai előzményről nem volt tudomásunk. Ennek a kis pohárkának előkerülése azonban a német poharaktól teljesen különböző minőségű kivitelben arra enged következteti ni, hogy ez a forma sem autochton Németországban. 52
