Budapest Régiségei 26. (1984)
VITA - Szakál Ernő: A budavári gótikus szoborlelet sérüléseinek és eltemetésének jelképrendszere 271-321
MMűvéd MűemlTop MűvÉrt PestMMűeml Szakái 1977 Wamke 1977 Magyar Műemlékvédelem Magyarország műemléki Topográfiája Művészettörténeti Értesítő Pest megye műemlékei I—II. MűemlTop V. 1958 Szakái E.: Megfigyelések, adatok és következtetések az 1974. évi szoborlelet értékeléséhez. BpR 24(1977)199-207. M. Wamke: Bildersturm. Die Zerstörung des Kunstwerks. Durchbrochene Geschichte? Die Bilderstürme der Wiedertäufer in Münster 1534/1535. 1977. Wisseil 1929 Zolnay 1977 Zolnay—Szakái 1976 R. Wissell: Des alten Handwerks Recht und Gewohnheit I—II. Berlin, 1929. Zolnay L.: Az 1967—75. évi budavári ásatásokról s az itt talált gótikus szoborcsoportról. BpR 24/3-4(1977)3-164. Zolnay L.-Szakái E.: A budavári gótikus szoborlelet, Budapest, 1976. Jegyzet 1. „Szakái Ernő a restaurátor szemszögéből vizsgálja a szobrokat, és kifejti érdekes nézetét eltemetésük körülményeiről". Zolnay-Szakál 1976, fülszöveg. Az akkori közléseim Zolnay László szembeállását váltották ki, egyet nem értve, vagy azokat félreértve. 2. Marosi E.: Vorläufige Kunsthistorische Bemerkungen zum Skulpturenfund von 1974 in der Burg von Buda. ActaHist.Artium 22(1976.) 3. A dokumentációban a kőanyagok geológiai vizsgálatai, a festékanalízisek és konzerválási szakvélemények és a szobrászati restaurálás mintegy 200 gépelt oldalnyi szövegből áll, 1274 fénykép melléklésével. A dokumentációt a Budapesti Történeti Múzeumban adtam le. 4. Zolnay 1977. 3-164. 5. Szakái 1977.199-207. 6. J.Huizinga 1979. 257. 7. Huizinga 1979.255. 8. Szakái 1977.204. 9. Szakái 1977.203. 10. „Valószínű, hogy alakunk jobb kezével maga elé tartott valamit; emiatt cingulumának baloldali részére a kis kazettákat — inkább edikulákat — már nem lehetett ráfaragni. Eszerint az öv baloldala takarásban volt. - Szobrunk úgy látszik fülkében vagy falnál állt: Hátából - aüghanem hogy súlyát csökkentsék — rejtve kifaragtak egy nagyobb darabot." Zolnay 1977.54. 11. „A kor szobrásza — valószínűleg mindig pontosan körülírt megbízás alapján dolgozott. Ezen felül művészete motívumainak száma is korlátozott, és szigorú hagyomány határozza meg őket." Igaz, hogy a festők és szobrászok egyaránt a hercegi udvartartás szolgái; Jan van Eyck épp úgy a komornyik címet viseli, mint Sluter és ennek unokaöccse, Claus de Werwe, de ez a két utóbbi számára sokkal inkább jelent valóban szolgálatot, mint a festőnek." Huizinga 1979.253. 12. ,,A szobrász művészete tehát ebben a korban szolgai jellegű. A szobrászatot viszont általában nem nagyon befolyásolja a kor ízlése, mert eszközei, tárgya és anyaga korlátozott, keveset változik. A nagy szobrász mindig és mindenhol a tisztaság és egyszerűség olyan optimumát alkotja, amelyet klasszikusnak nevezünk. Az emberi test és a drapéria kevés változatot tesz lehetővé. Bármelyik korból is valók, a szobrászat mesterművei mind hasonlítanak egymáshoz"... Huizinga 1979. 253 Sajnálatos, hogy úgy a fenőkőnek, mint az építészeti modellnek rendkívüli fontosságát és unikális voltát csak kevesen ismertük fel. — Az építészeti modell pontos felmérésével, a falvastagság és a támpillér geometriai arányainak meghatározásával — összevetve ezeket az altemplom kimutatható arányaival —, a részletformákat is figyelembe véve igazolható, hogy e kis modell a budai vár királyi kápolnájának, a szentélyzáródás támpilléres sarkainak 1:24 léptékű plasztikus mintadarabja. Ennek bizonyítását azonban csak egy külön tanulmányban lehet véglegesíteni. 13. „Püspökalak. Nagyolt, talán csak félig kész torzó ... Meglehet, hogy teljesen be nem fejezett mű. A be fejezetlenség ... a fej megmunkálásánál, illetve megmunkálatlanságánál a legszembetűnőbb... Az orr és az orrgyök is kimunkálatlan." Zolnay 1977. 49. Wissell. 451. Zolnay 1977.3/45. 16. Zolnay 1977.4/13. ábra 17. Zolnay 1977. 3/42. Zolnay 1977. 4/15—17. Ásatási metszetrajzok a betöltés anyagainak rétegeiről. Huizing 1979.142. „A szobrok temetőhelyére kevés hulladékot, a XV. század első feléből való kerámiát és pénzeket tartalmazó vékonyabb agyag-, hamu- és parázsrétegen, valamint a szobrokat egymástól helyenként elválasztó 14 15 18 19 20: 284