Budapest Régiségei 26. (1984)
VITA - Szakál Ernő: A budavári gótikus szoborlelet sérüléseinek és eltemetésének jelképrendszere 271-321
milanói élményei, a két évi zsoldosvezérség az olasz hercegnél, már a reneszánsz humanizmusával is találkozva. Ebben a korban a becsületes szolgálat természetessége az, hogy ne akarjon mást, mint az ura, mert hogyha az urak bölcsek, ám legyen övék a dicsőség, és ha balgák, az az ő szégyenük. Én hallgatok és engedelmeskedem — írta Aenea Silvio Piccolomini . Hunyadi János is így szolgálta Zsigmondot és I. Ulászlót. A törökök elleni harcok győzelmei a király dicsősége, és a vereségek az ő kudarcai. Hunyadi Jánost 1446-ban kormányzóvá választják, hogy V. László nevében vezesse az országot, míg a király nagykorú nem lesz, s így — a királyi vár — neki adatott át. Az egész latin keresztény Európát megrázta a görögkeleti keresztény Konstantinápoly eleste, ami Magyarország számára a török veszedelem fokozódását jelentette. V. László teljesen Ciliéi Ulrik befolyása alá került, aki testileg-lelkileg megrontotta az akkor 12 éves ifjút , érzéki vágyainak korai felkeltésével. Amikor Nándorfehérvárt ostrom alá vették, V. László gyáván Bécsbe szökött. A győzelem Hunyadi Jánost az egész keresztény világ hősévé avatta. Halála után, Nándorfehérváron Hunyadi László hivei megölték Ciliéi Ulrikot, bár V. László büntetlenséget biztosított Hunyadi Lászlónak és hiveinek — hozzájárulásával Budán elfogatja, halálra ítélteti és lefejezteti, majd Prágába menekül, foglyul magával vive Hunyadi Mátyást. Apjának sorsa, László bátyjának lefejezése, saját élményei V. Lászlóval — kitörölhetetlen, nyomasztó emlékként élhettek benne. Mátyás király öröksége és a szoborlelet sorsa Mátyás királlyá választásával nemcsak az ország gondjai nehezedtek vállára, hanem valamiképp a múlt is. A hagyatékban, amely reá szállt, ott volt a királyi kőfaragó-szobrászműhely minden kellékével, embereivel, félig kész és csonkult szobrok egész sorával. Mátyás számára azonban nem merülhetett fel a befejeztetéssel a szobrok felállításának gondolata; sokkal inkább okozhatott problémát az, hogy miképp szabaduljon meg tőlük, de úgy, hogy ebből számára nyomasztó érzés ne maradjon, kár vagy baj reá vissza ne háruljon. Az általános felfogás szerint Mátyás király felvilágosult ember volt. Ez igaz, de a rinascimento emberei is tele voltak tévhitekkel, enyhébben, de hasonlóan, mint a középkor emberei voltak. Hadjáratai előtt kikérdezte csillagjósait, védő amuletteket hordott, és udvarában Galeotto szerint a misztika nagy szerepet játszott. Az akkori természettudomány része volt - az asztrológia és alkémia mellett — a misztika is, melynek egy külön ágazata a szellemekkel, a halottakkal és az ördöggel kereste az összeköttetést. Bonfini szerint Mátyás udvarában volt olyan tudós is, aki a szellemidézéshez is értett, de azt titokban tartotta, hogy ki volt az . Alapvetően figyelembe kell vennünk, hogy Mátyás olyan szobrokat rekesztett ki saját hatalmának reprezentációjából, amelyek meg voltak becstelenítve, de valaha élők voltak, és mások, melyek soha felállításra nem kerültek, talpazataikról, konzoljaikról nem ő távolíttatta el azokat, bár erre is sor került volna; az újjáépítés, az újat alkotás érdekében, mint ezt a visegrádi kutak példázzák. Mátyás és az Anjou-kori szimbólumok Visegrádon Az ókortól a középkoron át a reneszánszig az emberek egyes épületek vagy szobrok sorsát a saját sorsukkal hozták összefüggésbe 85 . A misztikus folyamatosság biztosításának jelképeit Visegrádon is megtaláljuk, azoknál a díszkutaknál, melyeket Mátyás király készíttetett, így a Herkules-kútnál a díszudvaron, és az oroszlános kútnál a negyedik szinten, a terasz-udvaron. Mindkét díszkút az 1470-1480-as években készült, és a régészeti feltárások során kiderült, hogy mindegyik egy-egy Anjou-kori kút elbontása után létesült. A díszudvaron az Anjou-kori kút a keleti oldal árkádos folyosójához kapcsolódott, mint egy kolostori kútház . Rekonstruáltan a Salamon toronyban látható (86. kép). Schulek János a Herkules-kút lépcsőit kiegészítés nélkül hagyta (87. kép), mert felismerte, hogy az alapozásban középkori faragványok vannak. Héjj Miklóssal, a Visegrádi Múzeum igazgatójával megvizsgáltuk az alapozásból láthatókat, de hogy tisztábban lássunk, kiemeltük a Herkules-kút lépcsőzetének középdarabját (88. kép), feltárva az Anjou-kútház vízköpős,ember- és oroszlánfejekkel díszített faragványát, mely fordítva feküdt, felső síkjával alul, fejjel lefelé (89. kép). Kiemelése után az alatta volt rétegek is feltárásra kerültek . Ez az anyag nem volt sok, de a vízköpős faragvány a továbbkutatásra ösztönözte Héjj Miklóst, s így két év múlva, 1954-ben, a Herkules-kút lépcsőit is elbontva, sor került az alapozás terjes feltárására (90. kép). A kápolnaterasz támfalának déli részén egy hatalmas támpillér alapozása szinte tele volt gótikus faragványokkal (92. kép), melyekről kiderült, hogy a gótikus kútház kövei. Amikor a faragványok összefüggéseit fehsmertük, felfedezhettük, hogy e lépcsőnek felső síkjába à kútház felépítményének kontúrjai részben karcolás, másrészt bevésés vonalaival pontosan meghatározódtak "(91. kép). A díszudvar — Schulek kiegészítette — falaiban sok gótikus faragvány volt látható, s így 1960-ban ezek megkutatására is sor került, feltárva a gótikus kútház számos faragványát (93. kép). Megállapíthatjuk tehát, hogy Mátyás szándékos célzattal építtette be az Anjou-kútház köveit saját létesítményeibe. Egy montázs-rajzzal megkísérlem érzékeltetni (95. kép), miképp is viszonylik egymáshoz a mátyási szökő kút és az Anjou-kútház — a jelképiségben. A visegrádi királyi palota negyedik szintjén, tárta fel Héjj Miklós Mátyás király oroszlános díszkútjának ma281
