Budapest Régiségei 26. (1984)
VITA - Szakál Ernő: A budavári gótikus szoborlelet sérüléseinek és eltemetésének jelképrendszere 271-321
SZAKAL ERNŐ A BUDAVARI GÓTIKUS SZOBORLELET SÉRÜLÉSEINEK ÉS ELTEMETÉSÉNEK JELKÉPRENDSZERE Mottó: Was ist das Schwerste von allem? Was dir das leichteste dünket; Mit den Augen zu seh'n, Was vor den Augen dir liegt. (Goethe) (Mi a legnehezebb mindenek előtt? Az, mi neked legkönnyebbnek tűnik; Szemeiddel hogy meglássad, Azt, ami szemed előtt fekszik.) Bevezetés A budavári gótikus szoborlelet nemcsak a magyarországi művészetnek egyedülálló együttese, a középkori szobrászat lenyűgöző darabjai, hanem tanúi e kor társadalmi feszültségeinek, a lázadásnak épp úgy, mint az eretnekségnek és a bosszúnak. A reám bízott restaurálási munka a fokozott szellemi koncentráltságot épp úgy megkívánta, mint a gyakorlati fizikai munkát. Ezért, és a szakmai korlátok miatt csak olyan kísérő leletekről szereztem közvetlenül tudomást, melyek kőből voltak, mint a fenőkő, az építészeti modell, a hypocaustum dugók és az építészeti faragványok. Számomra már akkor nyilvánvaló volt, hogy az egész szoborlelet anyag a királyi műhellyel valamilyen közvetlen vagy közvetett kapcsolatban áll. Jól ismertem már az egész faragott kőanyagot, de számos tényezőre nem figyelhettem fel kellőképp. Az első szakpublikációk 1976-ban jelentek meg. A „Corvina" kiadásában Zolnay László írása, melyhez társszerzőként én is közöltem megfigyeléseimet 1 , és Marosi Ernő művészettörténeti tanulmánya az „Acta"ban , írásában többször utalva a műhely vonatkozásokra is. A restaurálási munka dokumentációját 1977 februárjában adtam le a Budapesti Történeti Múzeumban, számos fényképpel és részletes leírással Még ez évben jelent meg a Budapest Régiségei a budavári szobrok ismertetésével. A régészeti feltárás főtémája mellett a függelékben „Megfigyelések, adatok és következtetések az 1974 évi szoborlelet értékeléséhez" címmel újra fel kívántam hívni a figyelmet azokra a tárgyi tényezőkre, melyeket észleltem , közzétéve ezeket a továbbkutatásokhoz. A régészeti tanulmányt a Budapest Régiségei főszerkesztője mint vita anyagot adta közzé. Úgy vélem, vitatkozni lehet feltevéseken, elméleteken és elgondolásokon, de nem képezhetik vita tárgyát a tények, melyek a szobor anyagnál lényegében a következők: 1. A régész közlései a leletkörülményekről, az ásatási fotók, valamint a kísérő leletanyag. 2. A töredékekből összeállt torzók hiányosságai, a szándékos csonkítások és széttörések, a kopások és égések, valamint a betétezések és csapozások, a többszöri javítások tényei. 3. A faragás és festés befejezettsége ill. befejezetlensége: annak bizonyítéka, hogy mely szobrok lehettek felállítva Ül. melyek nem kerülhettek végleges helyükre. 4. A műhely szerepére vitathatatlanul utaló modell faragványok. Vannak azonban vitatható kérdések, melyek szakismereteket tételeznek fel, ilyenkor az illetékes szakember véleménye a döntő. Mint az állatcsontok meghatározása sem a régész feladata, úgy a faragás befejezetlenségének, a véletlen vagy szándékos sérüléseknek megállapítása is túlesik szakterületén. A budavári szoborlelet restaurálása számomra rendkívüli feladat volt. Megfigyeléseimet mindig nyíltan közöltem, de állandóan egy Jelképes" falba ütköztem, mert amikor a kőfaragványokról, a leolvashatókról régész és művészettörténész barátaimnak beszámoltam, az állandóan visszatérő, jóakaratú refrén az volt, hogy milyen írott adatokra tudok hivatkozni megfigyeléseim alátámasztására. Nekik köszönhetem, hogy a kövek mellett könyvek gyűltek fel, melyek révén eljutottam a képrombolás témájához, a középkor és a humanizmus egybefolyó életéhez, ezek szimbolizmusához, a vakhit túlzó kinövéseihez, és a felvilágosultság babonáihoz, közöttük éles határvonalat nem találva. Ez újabb kutatások előtt a következők voltak megállapíthatók: 1. Mintegy 50—60 szobor töredékei kerültek elő, és egy szobor sem vált teljessé. 2. A szándékos pusztítás nyomai egyértelműen megállapíthatók, a szerszámnyomok alapján. 3. A többszöri javításokat a becsapolt kezek, és az egyéb betétdarabok szemmel láthatóvá teszik. 4. A szentek szobrainál az ismertető attribútumok, a világiaknál a heraldikai támpontok hiányoznak. 5. A szobroknak csak egy része volt terjesen festett, kész, felállított. 6. A legtöbb szobor befejezetlen, nem készre faragott, teljesen festetlen vagy csak részben kifestett. 7. Sok töredék megégett vagy megkopott. 8. Több töredék és faragvány a műhely közvetlen jelenlétére utal. 9. A leletkörülmények oknyomozó vizsgálatára sor nem került. 10. A kísérő leletek regisztrálásán kívül azok értelmezésével egyoldalúan foglalkoztunk. És most új szempontok szerint nézzük át azt az anyagot, mely már publikálásra került. 271
