Budapest Régiségei 26. (1984)

ANYAGKÖZLÉSEK - H. Gyürky Katalin: Feliratos sirkő 1289-es évszámmal a budai domonkos kolostorból 247-252

A kolostor feltárása közben úgy látszott, hogy a 14. sz. előtt nem is volt (világi) temetkezés a kolostor terü­letén. Úgy véltük, hogy a szerzetesek a város lakosságá­nak temetkezési igényeit csak a 14. sz. második felétől kezdve elégítették ki. A 4 sírkőtöredék birtokában azon­ban ezt határozottan már nem állíthatjuk. A nagyszabású építkezés miatt felbontott korábbi eredetű sírköveket építőanyagként másodlagosan felhasználták. Egy sír­követ fűtőnyílásos padlólapnak faragtak át, — mint ahogy ezt publikációmban leközöltem. Ezzel a kővel 5-re emelkedik azoknak a sírköveknek a száma, amelyek­nek az anyaga (édesvízi mészkő) különbözik a 14. sz. második felétől kezdve használt anyagoktól. A sírkövek szélesség- és hosszméretének aránya is jelentősen kü­lönbözik azoktól. Az ábrázolásuk típusa is eltér. A ké­sőbbieken már nem fordul elő a talapzaton álló pózna, vagy a kereszt, a ráfüggesztett pajzs. A címerpajzs si­sakkal és hatalmas sisakforgóval az egész tükröt önál­lóan uralja, vagy pedig keretben foglal helyet. Az előbbi típusnak utolsó példányai a kassai síremlékek, melyek­nek évszámai megfelelnek a domonkosok budai templo­mában az újjáépítés után kezdődő új stílusirányzat kez­detének. 1 ! Korai sírköveink közvetlen analógiáit elsősorban Ausztria területén talárjuk meg, de általában német te­rületen: Szászország és a Rajna-vidéken. Az ausztriai sírköveket 1892-ben összegyűjtötte és egy kötetben mutatta be K. Lind . Ebből a kötetből az ábrázolás előzményeire nézve is útmutatást kapunk. Bemutat ugyanis 12. századból származó sírköveket is, amelyeken még csak a talapzaton álló kereszt látható. Ilyen 1143­ból III. Gertrudis von Braunschweig hercegnő síremléke Heiligenkreuz-ban és ugyanitt Ausztriai Frigyesé 1198-ból . Medling urainak 12. század végéről szár­mazó síremléke Klosterneuburgból . Itt még nem sze­repel címer, hiszen a címerhasználat csak a 12. sz. végén kezdődött, de sírkövön legfeljebb a 13. sz. elejétől kezdve jelenik meg. Nálunk ilyen korai keresztes típusú a Zircen előkerült sírkő, melyet azonban a 13. sz. elejére határoztak meg . 12. sz.-i sírkő, amely Szászországból ismeretes, a hasonló keresztábrázoláson kívül sok or­namentikával készült és ezért erősen helyi, népies jelleg­gel bír. A 13. sz. elejétől nemcsak a címerpajzs, hanem fegyver ábrázolása is megjelenik. Bizonyára a keresztes­háborúk hatása ez. Lind Münchengra'tz-ből közölt egy cseh sírkövet a 13. sz. elejéről, , amelynek ábrázolása azért figyelemre méltó, mivel a kard, amit egy kéz tart, egyenes keresztmarkolatú és címerpajzs van ráfüggeszt­ve. Az eltemetett lovagi fegyvereinek ábrázolása össze­Rövidítések ArcÉrt Archaeologiai Értesítő, Buda­pest BpR Budapest Régiségei Gyürky 1981 K. Gyürky. Das mittelalterliche Dominikanerkloster in Buda. Fontes Archaeologici Hungáriáé. Budapest 1981 248 cseng a hagyományos sírkereszt ábrájával. Számunkra ezen kívül még fontos az ausztriai sírkövek tekintetében, hogy a 13. század második felében megkülönböztetnek polgári sírkövet lovagi sírkőtől. Két bécsi polgárnak sír­köve maradt fenn 1277-ből és 1289-ből 19 . Ezeken ke­reszt van, de nincs címerpajzs. Korai, vagyis Í3. sz.-i sírkőnek tekinthető a sáros­megyei Zsegnye községből fennmaradt darab. 20 Ezen a talapzaton álló kereszten fordított helyzetben látható a címerpajzs. A család kihalt. A sírkövön sem felirat, sem évszám nincs. A község templomát a 13. sz. második felében építették. A sírkő elhelyezése a templommal összefüggésbe hozható. Ugyancsak a 13. sz. második felében készült a budai Szent Péter külváros névadójának plébániatemplománál feltárt sírkő is . Ezen csak ábrázolástöredék maradt meg. Egy függőleges pózna mellett kereszttel összekap­csolt pajzs látható. A póznával kapcsolatban felvetem annak a lehetőségét, hogy tornalándzsát ábrázolna, me­lyet hegyével a földbe, azaz a talapzatba szúrtak? A Szent Péter plébániatemplomot 1270 körül építették. Keresztre felfüggesztett címerpajzs régensburgi sír­köveken is gyakori. Régensburgi János sírköve miatt néztünk utána. 1296-ban fektették le a domonkosok templomában Kunigund von Sünchring sírkövét 22 . A dómban és a dominikánák kolostorában is található néhány évvel későbbről ilyen típus. Sírköveinkkel (el­sősorban Régensburgi János kövével) kevés egyezést mutatnak. Amazok erősebben gotizálók. A talapzatok csúcsívesek. Ezért úgy tűnik, hogy a budai sírkövek az ausztriai darabokhoz állanak közel. Lehetséges, hogy az elhunytnak családja készíttette el a sírkövet, esetleg Ausztria területéről elszármazott kőfaragó faragta ki. A domonkosok 5 korai — 13. sz.-i — sírköve töredé­kesen is forrásértékű. Ismeretes, hogy a koldulóren­deknél a temetkezés bizonyos adomány fejében szokott történni. A budai domonkosoknál eltemetett személyek­ben is donátorokat lehet sejteni, akik a kolostor építé­séhez is hozzájárultak adományukkal. Elsősorban te­hát tehetős személyek temetkeztek náluk, pl. a Budán letelepedett kereskedők. Történeti forrásaink révén is­merjük Buda kapcsolatait a 13. században Regensburg ­gal és Ausztriával. Városunk középkori falai között foly­tatott ásatások számos lelete tükrözi ezt a kapcsolatot, pl. az ausztriai grafitos cserépedények, vagy a korai má­zas, állatfejes-kiöntőcsövű korsók, stb. Ezúttal a sírkö­vek is ezzel egybehangzóan betekintést engednek a vá­ros társadalmának összetételébe. KunstdenkmBayern Die Kunstdenkmäler von Bayern, Oberpfalz. XXII. Stadt Regens­burg IL München 1933. Lind 1892 K. Lind: Sammlung von Abbil­dungen mittelalterlicher Grab­denkmale. Kunsthistorischer At­las. Wien 1892. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom