Budapest Régiségei 26. (1984)
ANYAGKÖZLÉSEK - H. Gyürky Katalin: Feliratos sirkő 1289-es évszámmal a budai domonkos kolostorból 247-252
A kolostor feltárása közben úgy látszott, hogy a 14. sz. előtt nem is volt (világi) temetkezés a kolostor területén. Úgy véltük, hogy a szerzetesek a város lakosságának temetkezési igényeit csak a 14. sz. második felétől kezdve elégítették ki. A 4 sírkőtöredék birtokában azonban ezt határozottan már nem állíthatjuk. A nagyszabású építkezés miatt felbontott korábbi eredetű sírköveket építőanyagként másodlagosan felhasználták. Egy sírkövet fűtőnyílásos padlólapnak faragtak át, — mint ahogy ezt publikációmban leközöltem. Ezzel a kővel 5-re emelkedik azoknak a sírköveknek a száma, amelyeknek az anyaga (édesvízi mészkő) különbözik a 14. sz. második felétől kezdve használt anyagoktól. A sírkövek szélesség- és hosszméretének aránya is jelentősen különbözik azoktól. Az ábrázolásuk típusa is eltér. A későbbieken már nem fordul elő a talapzaton álló pózna, vagy a kereszt, a ráfüggesztett pajzs. A címerpajzs sisakkal és hatalmas sisakforgóval az egész tükröt önállóan uralja, vagy pedig keretben foglal helyet. Az előbbi típusnak utolsó példányai a kassai síremlékek, melyeknek évszámai megfelelnek a domonkosok budai templomában az újjáépítés után kezdődő új stílusirányzat kezdetének. 1 ! Korai sírköveink közvetlen analógiáit elsősorban Ausztria területén talárjuk meg, de általában német területen: Szászország és a Rajna-vidéken. Az ausztriai sírköveket 1892-ben összegyűjtötte és egy kötetben mutatta be K. Lind . Ebből a kötetből az ábrázolás előzményeire nézve is útmutatást kapunk. Bemutat ugyanis 12. századból származó sírköveket is, amelyeken még csak a talapzaton álló kereszt látható. Ilyen 1143ból III. Gertrudis von Braunschweig hercegnő síremléke Heiligenkreuz-ban és ugyanitt Ausztriai Frigyesé 1198-ból . Medling urainak 12. század végéről származó síremléke Klosterneuburgból . Itt még nem szerepel címer, hiszen a címerhasználat csak a 12. sz. végén kezdődött, de sírkövön legfeljebb a 13. sz. elejétől kezdve jelenik meg. Nálunk ilyen korai keresztes típusú a Zircen előkerült sírkő, melyet azonban a 13. sz. elejére határoztak meg . 12. sz.-i sírkő, amely Szászországból ismeretes, a hasonló keresztábrázoláson kívül sok ornamentikával készült és ezért erősen helyi, népies jelleggel bír. A 13. sz. elejétől nemcsak a címerpajzs, hanem fegyver ábrázolása is megjelenik. Bizonyára a keresztesháborúk hatása ez. Lind Münchengra'tz-ből közölt egy cseh sírkövet a 13. sz. elejéről, , amelynek ábrázolása azért figyelemre méltó, mivel a kard, amit egy kéz tart, egyenes keresztmarkolatú és címerpajzs van ráfüggesztve. Az eltemetett lovagi fegyvereinek ábrázolása összeRövidítések ArcÉrt Archaeologiai Értesítő, Budapest BpR Budapest Régiségei Gyürky 1981 K. Gyürky. Das mittelalterliche Dominikanerkloster in Buda. Fontes Archaeologici Hungáriáé. Budapest 1981 248 cseng a hagyományos sírkereszt ábrájával. Számunkra ezen kívül még fontos az ausztriai sírkövek tekintetében, hogy a 13. század második felében megkülönböztetnek polgári sírkövet lovagi sírkőtől. Két bécsi polgárnak sírköve maradt fenn 1277-ből és 1289-ből 19 . Ezeken kereszt van, de nincs címerpajzs. Korai, vagyis Í3. sz.-i sírkőnek tekinthető a sárosmegyei Zsegnye községből fennmaradt darab. 20 Ezen a talapzaton álló kereszten fordított helyzetben látható a címerpajzs. A család kihalt. A sírkövön sem felirat, sem évszám nincs. A község templomát a 13. sz. második felében építették. A sírkő elhelyezése a templommal összefüggésbe hozható. Ugyancsak a 13. sz. második felében készült a budai Szent Péter külváros névadójának plébániatemplománál feltárt sírkő is . Ezen csak ábrázolástöredék maradt meg. Egy függőleges pózna mellett kereszttel összekapcsolt pajzs látható. A póznával kapcsolatban felvetem annak a lehetőségét, hogy tornalándzsát ábrázolna, melyet hegyével a földbe, azaz a talapzatba szúrtak? A Szent Péter plébániatemplomot 1270 körül építették. Keresztre felfüggesztett címerpajzs régensburgi sírköveken is gyakori. Régensburgi János sírköve miatt néztünk utána. 1296-ban fektették le a domonkosok templomában Kunigund von Sünchring sírkövét 22 . A dómban és a dominikánák kolostorában is található néhány évvel későbbről ilyen típus. Sírköveinkkel (elsősorban Régensburgi János kövével) kevés egyezést mutatnak. Amazok erősebben gotizálók. A talapzatok csúcsívesek. Ezért úgy tűnik, hogy a budai sírkövek az ausztriai darabokhoz állanak közel. Lehetséges, hogy az elhunytnak családja készíttette el a sírkövet, esetleg Ausztria területéről elszármazott kőfaragó faragta ki. A domonkosok 5 korai — 13. sz.-i — sírköve töredékesen is forrásértékű. Ismeretes, hogy a koldulórendeknél a temetkezés bizonyos adomány fejében szokott történni. A budai domonkosoknál eltemetett személyekben is donátorokat lehet sejteni, akik a kolostor építéséhez is hozzájárultak adományukkal. Elsősorban tehát tehetős személyek temetkeztek náluk, pl. a Budán letelepedett kereskedők. Történeti forrásaink révén ismerjük Buda kapcsolatait a 13. században Regensburg gal és Ausztriával. Városunk középkori falai között folytatott ásatások számos lelete tükrözi ezt a kapcsolatot, pl. az ausztriai grafitos cserépedények, vagy a korai mázas, állatfejes-kiöntőcsövű korsók, stb. Ezúttal a sírkövek is ezzel egybehangzóan betekintést engednek a város társadalmának összetételébe. KunstdenkmBayern Die Kunstdenkmäler von Bayern, Oberpfalz. XXII. Stadt Regensburg IL München 1933. Lind 1892 K. Lind: Sammlung von Abbildungen mittelalterlicher Grabdenkmale. Kunsthistorischer Atlas. Wien 1892. i