Budapest Régiségei 26. (1984)

ANYAGKÖZLÉSEK - Zolnay László: Előzetes jelentés a budai vár déli részén végzett 1975-1981. évi feltárásokról 203-216

ZOLNAY LÁSZLÓ ELŐZETES JELENTÉS A BUDAI VÁR DÉLI RÉ FELTÁRÁSOKRÓL A várpalota északi részén s a Szent György téren végzett feltárások eredményeiről 1977 évben, s azóta is, több szakfolyóiratban beszámoltam.

1 Feltárásaink — az 1974. évi emlékezetes szoborlelet megjelenése (1974 február—április) óta —1982. év utolsó napjáig megszakítás nélkül, télen-nyáron át folytatódtak. Ezek a feltárások az utóbbi hét esztendőben mind építészeti emlékek, mindpedig kőfaragások és kisteletek tekintetében olyan bő és gazdag archeológiai anyagot produkáltak, amelyet e jelentés megszabott terjedelme miatt csak vázlatosan ismertethet. A Várhegy megtelepítésének, építkezéseinek periodizációja már előző, 1977. évi ásatási beszámolóinkból

2 körvonalazható. Területünkön lineárisan jelentkezik 1. egy — több szakaszra osztható — bronzkori település, 2. egy — az ún. szentkirályok korától a tatárjárás pusztításáig élő agrártelepülés (Minor Pest), 3. a tatárjárás után megalapított Buda város lakónegyedének déli házsora s a 13. sz. negyvenes éveiben megépített városfal, a hozzá csatlakozó külső és belső tornyok maradványaival, 4. az Anjou korban még élő déli polgári városrész építészeti emlékanyaga, egy — az Anjou korra datálható — Ny felé tekintő, É—D irányú újabb várfallal, 5. a 15. sz. elejétől e század derekáig végrehajtott végbement „nagy várpiac" (area magna) kialakításával magyarázható nivellálás: a déli polgári lakónegyed házainak lebontása, maradványainak — a palota bontásával és újabb építkezéseivel kapcsolatos — törmelékanyaggal való feltöltése. Ugyanez a periódus Zsigmond nagy építkezéseinek kora: megépítik a felső, Ny-i támpilléres várfalat, kiiktatják a IV. Béla- és I. Lajos-kori várfalakat, azok tartozékait feltöltik; kialakítják, megépítik a palotát a várostól elválasztó É-i zárófalat, az erődrendszer É-i főkapuját, annak melléképületeit. A törökkorig terjedő érvénynyel kialakítják az É-i előudvart, a — nagy várpiacot s a királyi palota belső terét elválasztó — nagy Szárazárkot; megépítik annak D-i kaputornyát, s a Szárazárkot átívelő híd három hatalmas hídpillérét. 6. A törökkorból három jelentősebb építészeti maradvány maradt fenn. Egyik egy — az 1687. évi Rabattá féle helyszínrajzon még jelzett s „Cavallier" névvel illetett — nagy, szabály talán-négyzet alaprajzú épület maradványa, a mai Munkásmozgalmi Múzeum közelében. Másik: egy — valószínűleg az 1684. évi ostrom után s az 1686. évi ostrom között épített - védőfal a Szárazárok K-i oldalán. (Ez a fal már a Szárazárok hídjának pusztulása után épült, akkor, amikor az 1684. évi ostrom e kőhidat, D-i kaputornyával együtt megsemmisítette.) Harmadik törökkori kőházunk az Ybl-szárnytól délre, az ún. Újvilág-kertben helyezkedik el. Egyideig Murád VÉGZETT 1975-1981. ÉVI pasa dzsámijának véltem;* feltárását azonban meggátolták. 7. Külön emlékezem meg egy — 1981 őszén elvégzett — rövid mentőásatás eredményéről. A Fehérvári rondellától K-re egy autóparkolót létesítettek. A földmunkák során a Fehérvári rondella közelében újra sikerült elérnünk azt a IV. Béla kori városfalat (egy kis külső torony maradványával), amelynek délebbi szakaszát az ún. Hunyadi udvar területén mintegy 180 méter hosszúságban feltártuk. Az általunk délebbre feltárt IV. Béla kori fal legészakabbi pontja ettől az 1981-ben feltárt városfal-szakasztól 240 m-re esik. E rövid beszámolót aként építettem fel, hogy egyes lelőhelyeinket, leleteinket nem a feltárás időrendjében, nem is topográfiai rendben, hanem a felsorolt történeti horizontok, tehát kronológiai periódusok szerint ismertetem. Ehhez azonban szükséges azoknak a területeknek szabatosabb megnevezése, megismertetése, amelyeken az elmúlt nyolc esztendő folyamán dolgoztunk. Északról dél felé haladva az alábbi helyszíneken ástunk: 1. Szent György tér (régi Szent György utca és a Fehérvári rondella között), mentőásatás, inkább lelet-mentés, megfigyelés. Cca 1000 m

2

. Szintje: Af 159,5-160m. 2. Szent György tér Ny-i része (ház- és pince maradványok, É-i zárófal, 12—13. és 15. sz.-i út, vízvezeték, a palota erődrendszerének É-i főkapuja, ennek melléképületei). Területe: 10.000 m

2

. 3. Szent Görgy tér keleti része: középkori házmaradványok, pince, a 2. pontban említett főkapu K-i épülettoldata. A terület: 6.000 m

2

. 4. A Szent György tér felől a palota felé levezető ideiglenes út. (Szintje Af 159,3 m.) Alatta 12—14. sz.-i kőházak maradványai, 500 m

2

. 5. Hunyadi udvar (a Nemzeti Galéria épületétől Ny-ra eső terület) a 4. pontban említett házmaradványok csatlakozó szakaszai. 6. A Szárazárok Ny-i szakasza (középkori kőhíd, várfalak). Területe: 1125 m

2

. 7. Csikós udvar (középkori, 14-15. sz.-i, É-D-i irányú fal, az ún. Arányi kapuval, 600 m

2

). 8. Az Újvilág kert D-i szakasza (törökkori kőépület, talán dzsámi). Területe 1750 m

2

. Munkánkat — ásatási elgondolásaimon kívül — döntő módon a palota újjáépítésének s a tervezett romkert kialakításának igényei szabták meg. Mivel 1974 után megszüntették az addigi — a Szent György térről a palotába levezető — utat, e hevenyészett út helyét is feltárhattuk. (Ugyanakkor — az új, véglegesnek szánt levezető út kialakításával, visszatemetésre került az a házromcso*Murád budai pasa ezt a dzsámit 1651/5 2-ben építtette. Az épület jól látható a 17. sz. végi Hallart-féle metszeten; 203