Budapest Régiségei 26. (1984)

TANULMÁNYOK - Gáboriné Csánk Vera: A Remete Felső-barlang és a "Dunántuli szeletien" 5-32

némileg a Jankovich-barlangiakra emlékeztet. A sztratigráfia teljesen tisztázatlan, és a régészeti anyag összekeveredett. Sem tipológiai, sem kronológiai szempontból nem tudjuk használni. Ha a szilánk a felső rétegekből került elő, akkor Vértes L. szerint „a Würm 2 eljegesedés előtti". ' A nagy számban levő hiénával, oroszlánnal, valamint lóval, gyapjas orrszarvúval, rénnel azonban — ma már ez is nagyon kérdéses! Ha viszont a szilánk esetleg az alsó rétegben volt, akkor a fauna alapján biztosan nem fiatalabb a Würm I-nél. A Jankovich-barlang a dunántúli ipar legfontosabb lelőhelye. Eszköztípusait fentebb ismertettük. A barlang első termének és a később felfedezett hátsó részének rétegsora kissé eltér egymástól —, az ásatások során többször is változott —, és gyakorlatilag ma már rekonstruálni alig lehet. Az ásatás első évében, 1912-ben, Hillebrand J. az első teremben 2 m vastag holocén réteget tárt fel. Alatta sárgás, törmelékes agyag következett (ebben gyakori a rén, és gazdag a rágcsálófauna). A még mélyebben fekvő rétegekben a barlangi medve uralkodik. A legalsó, steril réteg felett „egy erős bulbusu moustérien hegy és egy pengeszerű kaparó" került elő. (Hillebrand J. szerint az utóbbi retusa nem nagyon egyezik az aurignacienével.) „De hogy nem abba a civilizációba tartoznak, mint gondolnánk, bizonyítja egy babérlevél alakú hegy. (Solutréen vagy protosolutréen.)" A két előbbi eszközt tehát csak „mint régebbi korokból fennmaradt típust lehet értelmezni"/

35 ' Hillebrand J. később közli a rétegsort, és a barlang hátsó részének iparát, ahol már több mint száz eszközt találtak. Valamennyi „solutréen"típusú. Közülük húsz lándzsahegy. Utóbbiak közül hat darabot rajzban is közöl/

36

^ Valamennyi kifejezetten középső paleolitikus jellegű. Csak 1917-ben írja le, hogy a legalsó rétegben is vannak leletek — ugyanannak a civilizációnak a szerszámai, mint 4-5-m-el feljebb (!) -, és csak ekkor állapítja meg, hogy a barlangban sötétebb és világosabb rétegek váltakoznak. A nehézségeket tehát az ásatás módszerének tudhatjuk be. A sztratigráfia változását felesleges az ásatások sorrendjében tovább nyomozni. Hillebrand J. összefoglaló munkája szerint a külső terem rétegei a következők: 1. Humusz (holocén) — 2. Világos sárga, mészköves agyag (magdalénien = gravettien) — 3. Vörös agyag (idősebb solutréen) — 4. Plasztikus sárga agyag/

37

* A belső teremben, ahol az ipar túlnyomó része került elő, a rétegsor azonos, de a vöröses agyag több, mint 6 m vastag. Hillebrand J. szerint a rétegek igen gyorsan képződhettek, mert ebből 5 m vastagságban ugyanaz az ipar, a régibb solutréen került elő. Ezek világosabb és sötétebb vörös-sárga agyagok. Jelentősnek tartjuk, hogy ezekkel az eszközökkel együtt moustérien típusok kerültek felszínre. (!) - A faunából csak barlangi medvét, hiénát, oroszlánt, farkast, lovat, és rént említ/

38 * A fajoknak ez az együttese azonban a mi területünkön nem interstadiális kori! A bennünket érdeklő ipart tehát elsősorban a barlang hátsó részében találták. Megállapíthatjuk, hogy a vöröses rétegben —, de ezt a 6 m vastag rétegkomplexumot nem bontották szintekre. Ezenkívül világos, hogy itt egyes rétegek hiányzanak, kimosódtak vagy összekeveredtek. Kadié 0. szerint a barlang sztratigráfiája alulról felfelé: 1. steril agyag — 2. a barlang hátsó részében vöröses, mészköves agyag (barlangi medvével és a jellegzetes eszközkészlettel) — 3. sárga, mészkőtörmelékes agyag sok kisemlőssel és rénnel. Ebben uralkodó faj a Dicrostonyx, az Ochotona és a Lagopus albus/

39 ' Az uralkodó, erősen hidegjelző fajok alapján még világosabb, hogy a 2. és a 3. réteg között réteghiánnyal, kimosódással kell számolni. A Jankovich-barlang vastag, vöröses rétegében az ipart tehát nem tudjuk szinthez kötni. Ami a csonteszközöket illeti, két lehetőség van. Az egyik az, hogy a csonthegyek, stb. rétegképződés nélkül, ill. egy erős rétegkimosás után kerültek a kőeszközök „mellé" —, de nem tartoznak a levélkaparós, „levélhegyes" középső paleolitikumhoz. A másik lehetőség — amit már Vértes L. is észrevett —, hogy a csonteszközöket az ásatás első éveiben találták. Ezt bizonyítja a leltárba vételük. Tehát a legfelsőbb szintekben kerültek elő, és nem is voltak együtt a kőeszközökkel. Tipológiai szempontból a csontipar és a kőeszközkészlet egyszerűen nem tartozik össze. A barlang faunáját rétegenként nem választották szét. A fauna vegyes, és a Würm 1 maximumán kívül a korai Würm bármelyik szakaszába besorolható lenne. Éppúgy élhetett a Würm 1 -2 interstadiális elején, mint a Würm 1 előtt. Az ipart mindenesetre a Würm 1 körüli időszakra helyezhetjük. Ugyanúgy, mint ennek a „blattschaberblattspitzenführendes"paralleljeit/

40) A határainkon kívül eső Dzeravá Skala kérdését itt csupán érintjük. Nézetünk szerint ugyanaz a helyzet, mint a Jankovich-barlang esetében. Az első ásatásokat szintén Hillebrand J. végezte. A sztratigráfia: 1. humusz, alatta erősen tufás agyag (holocén) — 2. sárga, majd vöröses és szürkésbarna agyag. (Ez tehát három szint vagy réteg!) Az eszközök különböző mélységből kerültek elő. 2 m mélységben egy tűzhely volt. Ebben az időben még csak 5 eszközt talált. Közülük az egyik, amely a vörösesbarna agyag felső részében volt, „teljesen megfelel a Szeleta és a Balla-barlang durva kidolgozású babérlevél formáinak, melyek korban megelőzték a solutréent... ."*

41 ' Ismételjünk néhány megállapítást az eredeti publikációkból! Jankovich-barlang: „egy erős bulbusu moustérien hegy és egy pengeszerű kaparó"... „régebbi korokból fennmaradt típusok"... A rajzban közölt eszközök középső-paleolitikus jellegűek... Hillebrand J. kiemeli, hogy a „solutréennel" moustérien típusok kerülnek elő (a fauna viszont nem interstadiálisra jellemző). ..A3, rétegben a Dicrostonyx, az Ochotona, a Lagopus albus uralkodik. (Hidegjelző fajok)... Az aurignacien csonteszközöket valószínűleg nem abban a rétegben találták, mint a kőeszközöket... A Dzeravá Skálában az eszközök tipológiailag „megelőzték a solutréent"... A Dzeravá Skálában a kormeghatározás kérdésében ismét csak a faunára támaszkodhatunk. Ugy látjuk, hogy a fajok a barna rétegben is hideg klímára utalnak, mint a 17