Budapest Régiségei 25. (1984)
TANULMÁNYOK - Sz. Burger Alice: Későrómai sírok Aquincumban 65-118
d) Üvegedény töredékei (2 db) Kékeszöld színű, vastagabb falú. Edény talp- és oldaltöredékei, továbbá 1 csepp alakú rátétdísz. Ltsz.: 171.1880.16d. 16a—d. üvegedények a szarkofágban található vaskés (3. sz.) alatt feküdtek. 17. Üvegedények (37. kép) a) Üvegcsésze töredékei (4 db) Fehérszínű — gyöngyházszínűre irizálva — vastagabb falú. Csésze perem- oldal- és talptöredéke. A perem gömbölyűén eldolgozott, megvastagított, oldalán vastag, mély körkörös vésett dísszel. Talpa gyűrűs. Ltsz.: 171.1880.17a. b) Üvegcsésze töredékei (4 db) 52 Fehér színű, vastagfalú. Pereme élben vágott, alatta enyhén behúzott. Kigömbölyödő oldalán több sorban függőleges, egész keskeny ovális bemélyítésekből kiképzett vésett díszítés. Alatta körbe futó vízszintes becsiszolt vonal, ez alatt ovális vésett díszítéssor. Ltsz.: 171.1880.17b. 17a-b. üvegedények a szarkofágban található vaskés alatt feküdtek (3. sz.). 18. Vas kancsó Fedeles, díszes füllel. Teste kónikus. „Füle letörve, felső része oldalától elválva. Oldalától egy rész hiányzik. Mag: 23 cm, ebből nyakára esik 8,5 cm, testére 15,5 cm. Fenekének átm. 10 cm. Legn. átm.: 14 cm". Ltsz.: 171.1880.20. Elveszett „Szarkofág mellett kívül" — pontos helye nem azonosítható. 19. Bronzedény (28; 43. képek) Vágott peremmel, széles nyakkal. A nyakon egészen a közepéig 2—3 bemélyített sávdísz fut körbe, az edény teste közepén kissé kiszélesedik. Körte-formájú. Oldala több helyen sérült, talpa hiányzik. Két levélalakú rátétből indult egykor a fül, amely ma már hiányzik. M:25,Szá:10,Tá:8,5cm. Ltsz.: 171.1880.21. „Szarkofág mellett kívül" - pontos helye nem azonosítható. A „B" sír É-D tájolású, díszesen faragott kőszarkofágjában eltemetett „erős és magas, 30 éven túli római férfi" életében rangos római polgár volt. Ruházatát arany övcsattal díszített keskeny, 3 cm széles cingulum fogta össze. Az öv a halottról levéve, annak jobb lába mellől került elő. Arannyal díszített tőrhüvelye és vastőre (pugio) katonára valló öltözéket mutat, a hiányzó fibula viszont mindezt kérdésessé teszi (29—30. képek). 52 /" A halott dereka táján találták meg azt a kis „pedagógust ábrázoló gagátszobrocskát" amelynek rendeltetését nem ismerték fel. E szobrocska mellett feküdt még az a bronz tintatartó is, amely azóta elveszett (28; 32-34. képek). A sírban egy nagyobb méretű, lapos ezüsttál került elő, igen rossz állapotban, és egy szép kivitelű ezüstcsésze, amelynek talpára R.V.. betűket karcolt egykori tulajdonosa (28; 31. képek). Az asztalneműk között meg kell még említeni az azóta elveszett ezüstkanalat, valamint vas- és bronzedényeket. Most feldolgozott sírjaink közül a „B" sírból származik a legtöbb és legváltozatosabb üvegáru. Első helyen kiemeljük a három, majdnem egyforma méretű, magas, kétfülű, vésett díszű zylinderkannát (stamnium) (9. kép; kétfülű, vésett díszű zylinderkannát (stamnium) (36; 38—40. képek). A három közül kettőnek a szájpereme vízszintesen elmetszett, díszítetlenül végződik a keskeny nyak, míg a harmadik a szokásos szélesen kihajló, kettősen begyűrt végződéssel készült. A zöldszínű üvegpalack testét sávokban elhelyezett ferdevonal, méhkasszerű rácsozásban ovális bemélyítés, ill. egymást metsző többszörös csíkozással komponált felületbe elhelyezett ovális mélyedések váltakozva díszítik. Fremersdorf az ezekkel megegyező darabokat a 3. sz. végi kölni műhelyekkel hozta kapcsolatba, 53 Isings szerint e típus tovább él a 4. sz. folyamán. 54 A mi példányainkhoz hasonló Pannóniában Intercisa-ban fordul elő, ezt már Fremersdorf is párhuzamba állította. Provinciánkon túl előfordulnak Trier-ben, 55 Hohen-Sulzenban. 56 Hasonló technikájú, azonban csak 1 füllel készült a Köln-Braunsfeld 5. szarkofág 3 db majdnem egyforma zylinderkannája is. 57 A „B" sírból származó üvegpohár és orsóalakú üvegillatszertartó a 3—4. sz. fordulójától ismert áru a későrómai temetkezéseknél. Ugyancsak a 3. sz. végén jönnek divatba azok a bomba-alakú, hosszúnyakú üvegpalackok, amelyeknek testét sok hajszálvékony párhuzamos véséssel szerkesztett egymásba fonódó kördíszek borítják (37. kép, 16a.). A sok töredék között külön kezelendők azok a vésett díszű csészék (37. kép, 17a-b), amelyekhez hasonlók készítési helyét Tanäis-ra helyezik i.sz. 300 körüli időkig. 58 Visszatérve a „gagátszobrocskára" az alábbiakban megkíséreljük a több mint egy évszázada raktárban pihenő melléklet rejtélyét feloldani. A sírból származó „többlet" vaskésmaradvánnyal első látásra nem lehetett mit kezdeni, ugyanis a vastőr hiányzó végéhez nem illik. A sírt publikáló Hampel kiváló rajzán még közzétesz egy AR jelzésű sodrott tárgyat, ez azonban már a leltárkönyvben nem is szerepel, erről többet semmit sem tudunk. Leírja továbbá Hampel, hogy a „szobrocskát" megtalálás után leejtették és ekkor ferde vonalban megrepedt. — A gagátnyél eredeti hosszát nem tudjuk, mert letörött. Megmaradt azonban a gagátrúdba befúrt vasmag, amely egészen a ferde törésvonalig követhető. A gagátrúd végénél ez 0,4 cm átm. Ha a „felesleges" 9. babérlevélalakú vaskéspengét úgy képzeljük el, hogy annak elkeskenyedő vasnyúlványa futott be a gagátrúdba, akkor minden a helyére kerül, sőt az említett ezüstpánt is elképzelhető a vaské.s és gagátkésnyél találkozásánál. Elefántcsontból és gagátból faragott díszes késnyelekkel elvétve találkozunk Trier és Köln vidékén. 59 Ezek segítségével - valamennyi vizsgálatot figyelembe véve - készítettük el a gagátnyelú vaskés rekonstrukcióját (32. kép). E díszes fogójú vaskés rendeltetését is sikerült meghatározni. A sírban talált igen gazdag ezüst edénymellékletek, változatos üvegáruk alapján gondolhatnánk a kés étkezésnél használt rendeltetésére. Tudjuk azonban 72
