Budapest Régiségei 25. (1984)

ÁSATÁSOK, LELETMENTÉSEK, MŰEMLÉKVÉDELEM - Kaba Melinda: A Budapesti Történeti Múzeum ásatásai és leletmentései 1976-1982 között : műemlékvédelem 455-502

12. Árpádfejedelem útja - Névtelen u. A rendelkezésünkre álló területen 1977-ben a későrómai erőd kutatása érdekében több szelvényt nyitottunk. Feltártuk a 4. sz.-i erőd keleti falvonulatának egy részét. A falakat, csakúgy mint a falhoz csatlakozó tornyokat öntött falazási technikával készítették, vastagságuk: 3 m. A kutatás során előkerült az erőd DK-i saroktornya is, ennek K-i falsíkja megegyezett az erőd K-i falsíkjával. A toronyfal külső oldalán jól láthatók a falat borító kváderkövek elbontott nyomai. A saroktorony belső szélessége: 6,3 m. R. Facsády Annamária-Szirmai Krisztina Németh Margit 13. Árpádfejedelem útja - Névtelen u. Hrsz.: 17.992. Az Árpád fejedelem útja és a Névtelen u. közötti területen 1977—78-ban végeztem feltárást, a későrómai erőd DK-i saroktornyának térségében, R. Facsády Annamária megkezdett ásatását folytatva. Sor került a K-i erődfal egy szakaszának feltárására és folytattam az erőd DK-i saroktornyának feltárását. A patkó alakú saroktorony hosszúsága 16,5 m, szélessége 10 m, beimére te 10,40

X 6,30 m. Az erőd K-i fala a saroktorony K-i falának egyenes meghosszabbításában húzódik É felé. A fal vastagsága 3 m. A torony D-i és K-i oldalán előkerült a hozzátartozó fossa is, de ezek teljes szélességében való feltárását helyszűke miatt nem tudtuk elvégezni. A D-i oldalon levő fossában későrómai sírokat bontottunk ki. A torony mellett, a K-i oldalon és alatt korábbi, palánkszerkezetű építmény nyomaira, valamint egy ÉD-i irányú, még korábbi fossára bukkantunk, ennek feltárását Topái Judit vette át. A torony falait a középkorban többszörösen is felhasználták, a római szinteket erősen megbolygatva. (Ld. Bertalan Vilmosné jelentését.) Németh Margit 14. Árpádfejedelem útja -Névtelen u. 1978. május 29.-június 16. között a későrómai patkó alakú saroktorony (Németh Margit ásatása) alatt és mellett előkerült római cölöpgödröket vizsgáltuk. A KNy irányú cölöpsor 14 m hosszú szakaszát tártuk fel kilenc cölöplyukkal (két kettős van közöttük), melyek átmérője 25—35 cm, mélységük 50 és 120(!) cm között váltakozik. Az egyes cölöplyukak egymástól való távolsága 130 180 cm. Az ÉD-i irányú cölöpsornak négy, hasonló szerkezetű gödre került elő. A KNy-i cölöpsor feltehetőleg hosszan folytatódik K felé, a 11. és 13. sz. cölöplyukak között KNy irányban párhuzamosan, sorban levert kis karólyukak (9 db) sövényfalat tarthattak. Az újabbkori beásások több esetben a cölöpgödrök észlelési szintjéig lehatoltak, így e rétegek anyaga csak erős kritikával értékelhető. Biztosan 1. sz.-i anyagot nem kaptunk, maguk a cölöpgödrök a 2. sz. végénél és a 3. sz. elejénél későbbre nem datálható edénytöredékeket tartalmaztak; észlelési szintjük felett 8—10 cm-rel már 4. sz.-i AE2 és 3 érmek kerültek elő. A feltehetőleg igen nagy kiterjedésű, rendkívül szilárd konstrukciójú cölöpépítmény funkcióját jelenleg nem ismerjük, de valószínűnek tartjuk, hogy katonai célt szolgált. Topái Judit 15. Árpád-hid Ny-i hídfő D-i támfal árok A támfalárokban a későrómai erőd egy belső épületének KNy-i falát és az épülettől K-re egy ÉD-i többrétegű utat tártunk fel 1981-ben. Kocsis László 16. Árpád híd Ny-i hídfő Az Árpád híd budai hídfőjénél a hídfeljáró átvágásnál az ÉD-i közműárokban sikerült fényt deríteni a 2.3. sz.-i légióstábor DK-i sarokkiképzésére és az ehhez csatlakozó későrómai erőd falának egy kb. 8 m-es szakaszára is. Az erődfal Ny-i homlokzatának bontásából 10 db faragott domborműves, valószínűleg sírkertből származó követ fejtettünk ki. A sínpályák alatt előkerült a légióstábor DK-i sarka és a hozzáépített későrómai erőd falának az indítása. A D-i útpálya alatt a légiós tábor vizesárka é s a beleépített későrómai erőd faragott kövekkel díszített fala. A szanált villamospálya alatti másik kutatóárkunkban az előzőektől Ny-ra megtaláltuk a légióstábor KNy-i nagy vízgyűjtő csatornájának egy újabb táboron belüli szakaszát, néhány méternyire a tábor DK-i sarkától. A csatorna ezen a szakaszon DK-i irányba fordul. Az ásatás 1981-ben volt. Kocsis László 17. Árpád-híd D-i oldala (Park) A szelvényben a terület rétegviszonyait tisztázhattuk. A szelvény nyugati végében ÉNy-DK irányú falat találtunk, melynek vastagságát nem állapíthattuk meg. A fal alatt néhány cm vastag égési réteg húzódott. Az ásatás 1977-ben volt. R. Facsády Annamária 460