Budapest Régiségei 25. (1984)

ÁSATÁSOK, LELETMENTÉSEK, MŰEMLÉKVÉDELEM - Kaba Melinda: A Budapesti Történeti Múzeum ásatásai és leletmentései 1976-1982 között : műemlékvédelem 455-502

18. Aquincum polgárváros E-F utca sarok. A romkonzerváláshoz kapcsolódó perióduskutatások és az alaprajzi tisztázások érdekében kutatásokat folytattunk 1982-ben. Középfolyosós épület alaprajza bontakozott ki. Több helyisége padlófűtéssel volt ellátva. A folyóvizet az E utca felől vezették be az épületbe, és a belső udvar Ny-i oldalán egy kis apszisos nympheum állt. Az épület eredetileg a 2. sz.-ban készült, és azt a 3. sz. folyamán alapvetően átépítették, s a 4. sz.-ban is használták. Munkatárs: Kovács Borosi Ágnes. Póczy Klára 19. Aquincum polgárváros. Hrsz.: 19.343/1 Folytattuk a romterületen a múzeum épülettől D-re a hitelesítő feltárásokat, valamint a romhelyreállítást. A C/8. blokkban, az „E" utca É-i oldalán levő lakóháznak egy apszisos helyiségét tártuk fel, a lakóház É-i részén. Az ettől K-re levő hypocaustumos helyiség fűtőcsatornájából számos falfestménytöredék került elő. Ugyancsak szolgáltatott némi leletanyagot a lakóház korábban helyreállított periódusa alatt talált réteg. A lakóház K-i záró(?)falának alapozásában egy másodlagosan beépített oltárkő töredéke volt. Az ásatás 1982-ben volt. Kovács Borosi Ágnes-Zsidi Paula 20. Aquincum polgárváros. Hrsz.: 19.668/3 A polgárváros területének a Szentendrei úttól nyugatra eső részén két helyen végeztünk ásatást, 1980-ban. Május—júniusban a B/2. bástyánál a D-i városfalat, augusztus—szeptemberben pedig a Ny-i városfalat kutattuk. A D-i városfalnak csak kiszedett helyét találtuk. D-i oldalán előkerült a vizesárok É-i oldalán az agyagtéglákból álló rézsű, valamint a városfalon belüli első épület fala. Feltártunk továbbá a vizesárok és a kiszedett városfal között egy korábbi, betöltöttt vizesárkot is. A Ny-i városfal alapozásának néhány kősóra megmaradt. Ezen az oldalon csak egy vizesárkot találtunk, belső körüljárónak itt nem volt nyoma. A városfalra itt későbbi épületek falait alapozták. Zsidi Paula 21. Aquincum polgárváros. Hrsz.: 19.418,19.430,19.695 A Szentendrei út szélesítése és a HÉV vágányok nyugatabbra helyezése tette szükségessé a feltárásokat, melyek 1977-1979 között zajlottak. 1977-ben az építkezés a polgárváros területéből egy 400X20 m-es sávot érintett, melyből a több mint fél évig zajló kutatások egy kb. 850 m

2-es felületet tudtak feltárni. Sikerült tisztázni egy ÉD-i kutatóárokkal a polgárváros Ny-i részének insula-rendszerét a D-i városfal és a KNy-i irányú főút közötti, mintegy 250 m-es szakaszon. Néhány — régészetileg fontos — helyen a kutatást a kutatóároktól K-re is kiterjesztettük. így feltártuk a D-i városfal egy szakaszát, a hozzátartozó védművekkel együtt, valamint a városfalon belüli első épületek indítását. Erről a területről elsősorban korai anyag került elő, mivel az itt folyt mezőgazdasági művelés a későbbi emlékeket kiszántotta. Szerencsésebb helyzetben volt a városfaltól É-ra a 2. insulát alkotó épület, melynek vastag falai ellenálltak az ekének, s épebben maradt ránk. Az épületet É-on, D-en és Ny-on utak szegélyezték, K-i határa feltehetőleg az aquaeductus. Az épület az alaprajz és a leletanyag alapján fürdő volt, mely a 3.-4. sz.-ban több átépítésen ment keresztül. Ugyancsak maradtak késői periódusok az Aquincum HÉV állomással szemben feltárt KNy-i irányú főútnál és annak két oldalán induló épületeknél, melyek az utat szegélyező boltsort alkották. A KNy-i főút mentén a római kori rétegeket átvágó, bolygatott lócsontokat tartalmazó sírgödör, valamint egy épület sarkához támasztott kőtűzhely mutatnak az épület további — különböző célú — használatára. A fenti területeken az építkezés megindulása után még több kisebb leletmentést végeztünk, melyek kiegészítették az ásatások eredményeit. 1978-ban tovább folytattuk az Ml l-es út építéséhez kapcsolódó leletmentő munkánkat, ezúttal a terület aquaeductushoz közel eső részének ÉD-i irányában a Záhony utcától a Pók utcáig terjedő szakaszon. Munkánkat befolyásolta az építkezési munkák jellege (csatornázás, kábelfektetés, szintsülylyesztés) és határideje. A leletmentést csak az építkezéshez kapcsolódva, azt nem zavarva végezhettük. A kutatások részben a polgárváros építési periódusainak meghatározására, részben alaprajzának kiegészítésére irányultak. így adatot kaptunk a városfalon kívüli terület beépítettségéről, valamint újabb — a múlt évi eredményeket kiegészítő — megfigyeléseket tettünk a polgárváros Ny-i részének insularendszerére vonatkozóan. Több olyan épületet találtunk, melynek bejárata a pillérek közötti boltív alól nyílt. A KNy-i főúthoz közel eső részen tapasztaltuk a legnagyobb mértékű átépítést, melynek során a járószint 80—100 cm-t is emelkedett. Sajnos a legkésőbbi falaknak csak az alap legalsó kősorát találtuk meg, s a hozzájuk tartozó járószintek már sehol nem maradtak meg. 1979-ben az előző évben feltárt sávtól K-re a régi Szentendrei út alatt, valamint a vízvezetékpillérek K-i és a Ny-i oldalán folyt a kutatás. A feltárás D-i határa a Záhony utca, É-i határa a Keled utca voltak. Az út- és közműépítő munka sürgőssége és jellege miatt előzetes feltárást most sem végezhettünk, csupán az előkerült emlékek rögzítésére volt módunk. A kutatások nyomán a polgárváros alaprajzának további kiegészítése vált lehetővé. Azonosíthattuk a D-i városfal és a DNy-i kaputorony helyét, rekonstruálhattuk az ÉD-i főutca Ny-i oldalán levő boltsor és a tőle 461