Budapest Régiségei 25. (1984)

ANYAGKÖZLÉSEK - Bertalan Vilmosné: Óbuda 1355-ös és 1437-es határjárásának régészetileg meghatározott határpontjai 419-429

ex alia parte Petri filii Emerici venit usque rippam Danuby inter domos magistri altaris béate Virginis et Nicolai Sclaui ex alia parte, et abinde transit Danubium ad Insulam leporum supradictam iuxta superiorem partem castri diruti et ibi terminatur, salvis ecclesie et eorundem prepositi et capituli iuribus tam in superiori parte quam inferiori metarum predictarum, que in fluvio Danuby habere se pretendunt, per omnia remanentibus." Kumorovitz 1976. 287. ,,. .. Deinde versus meridiem itur per murum dirutum, cuius lapidaes usque ad finalem lapidem sunt pro metis signati. Et abhinc finitis ipsis muris dirutis venit ad murum curie fratrum minourm, ciuis porta respicit versus ecclesiam albam Beate Virginis. Et abhinc transe undo circa allodium seu domum coloni reginalis inde declinatur ad orientem et venit ad quoddam fossatum, quod est ante castrum, quod quidem fossatum dividitur per quandam viam magnam, per quam itur ad predictam ecclesiam albam Beate Maria virginis, in cuis fossati utrisque latere duas metas fuisse retulissent, iuxta quas alias duas metas novas de terra agregassent, quarum una ex parte septemtrionali separat porcionem civitatis dicte ecclesie cedentis et alia a parte meridionali separat porcionem regálém, et per ipsam viam ante castrum existentem tendit versus Danobium et par . . . procedendo pervenit ad acialem domum, que esset altaris Beati Petri apostoli ... Budensi fundata, penes quam a parte porcionis ecclesie predicte lapidem rotundum in modum (in medium?) .. . orne antiqua sculpture factum in terram fodendo pro meta reliquissent. Et per vicum, qui inchoatur . . . nos, quarum una tempore . . Lodovici .. usque metarum presciptarum .. . domus Ladislai Thompa dicti ex una parte sub ... est lapis fixus in terram, et ex alia parte altera ipsarum domurum domus Emerici filii Petri vocitabatur, venit usque ad rippam Danubii inter . .. altaris .. . parte vero ex alia colonum, qui similiter eo tempore di .. . Lodovici regis domus clavi . .. appellabatur, ubi in ipsa rippa Danubii alium magnum lapidem amplum et quadrum . .. instar mense in terram fodentes pro meta assignassent. Et inde transeundo . . . unsulam leporum sepedictam iuxta supernam . . . diruti inibi . . . que inferiore m . . . presertim que in fluvio Danubii habit . . . ducit per . . ." BártfaiSzabó 1938. 268-269. 1027. sz. 2. Csorba 1976/1. 257-264. 3. Bertalan V.-né: Ásatási és leletmentési jelentések u.e. kötetben. 4. Feltételezésünk szerint a középkori út azonos a római tábor déli falát kívülről kísérő út nyomvonalával. A római útra vonatkozólag Póczy K.: Az aquincumi legióstábor és katonaváros romjainak feltárása és műemléki bemutatása. BpR 24 (1976) 14. 2. ábra. Az út feltárt szakaszán Csorba Csaba és Kocsis László a Pacsirta és Korvin Ottó u. alatt újkori cserepeket talált a római út felületén, ami az út folyamatos használatát, Ül. újkori planírozását igazolja. Lásd jelentésüket a jelen kötetben. 5. Bárt fai-Szabó 1938. 268. 6. Csorba 1976/1. 261. 1976/2. 66. kép. 7. Csorba 1976/1. 261. 1976/2. 66. kép. 8. Bertalan V.-né: Ásatási és leletmentési jelentések a jelen kötetben. 9. Németh M.: Árpád fejedelem útja. BpR 24/1. (1976) 16, 407. - Szirmai K.: Árpád fejedelem útja 108-tól É-ra. BpR 24 (1976) 17,407. 10. Lásd Tóth Ágnes és Németh Margit ásatási és leletmentési jelentését a jelen kötetben. 11. „..., venit usque ad rippam Danubii inter ... altaris . . . parte vero ex alia colonum, qui similiter eo tempore di . . . Lodovici regis domus clavi . .. appellabatur, ubi in ipsa rippa Danubii alium magnum lapidem amplum et quadrum .. . instar mense in terram fodentes pro meta assignassent." BártfaiSzabó 1938. 269. 12. Kumorovitz 1976. 287. - Bártfai-Szabó 1935. 269. 13. Kumorovitz 1976. 287. 14. Bertalan 1976. 212., 1976/2. 347-348. kép. 15. Bertalan V.-né: Óbuda a középkorban. Előadás Sopron, OMF szakmai továbbképzés 1981. április. — Bertalan V.-né: Ásatási és leletmentési jelentések a jelen kötetben. 16. Fügedi E.: Topográfia és városi fejlődés a középkori Óbudán. TBM 13 (1959) 11-14. -A. Kubinyi: Die Anfänge Ofens. Giessener Abhandlungen zur Agrar und Wirtschaftsforschung der europäischen Ostens. Band 60. Berlin 1972. 12. HERTA BERTA LAN NEUERE ARCHÄOLOGISCH FESTGESTELLTE GRENZPUNKTE DER GRENZBEGEHUNG VON ÓBUDA IN DEN JAHREN 1355 UND 1437 Im Jahr 1355 wird das Gebiet von Óbuda (Altofen) zwischen der Königin und dem Domkapitel aufgeteilt. Die archäologische Bestimmung der Grenzpunkte ist bereits seit Jahren im Gange. Es gelang uns an der Nordseite der sich von den Häusern und Gärten der Leibeigenen der Königin, entlang des Grabens vor dem castrum, in Richtung Donau dahinziehenden Strasse das Haus des Ladislaus Tumpa und eines der unmittelbar an der Donau, an der Nordseite der Stresse erbauten Domherrenhäuser zu bestimmen. (Abb. 1, 2) Ein Teil der Ost-Weststrasse des Mittelalters wurde in der östlichen Mauer des Festungswalls vom 4. Jahrhundert gebaut. 421