Budapest Régiségei 25. (1984)
ANYAGKÖZLÉSEK - Zsidi Paula: Újabb kemencék az Aquincum-gázgyári fazekastelepről 367-391
A helyben készített tárgyak nagy része római formát mutat, megtaláljuk azonban a bennszülött hagyományokat követő típusokat is. Ezek a háromlábú tálak 23 (13. kép 26), valamint a vörös nagy szürke, a perem alatt hornyolattal ellátott vagy ritkábban hullámvonallal díszített fazekak. (6. kép 6) A gázgyári fazekastelep történeti és időrendi értékelésével az első publikáció megjelenése óta több munka is foglalkozott. 24 Ezek eredményeit az újabb feltárások néhány ponton kiegészítik, illetve módosítják. 1. Az újabb néhány kemence a Kuzsinszky által feltárt területtől ÉK-re helyezkedik el, így a telep ebben az irányban a korábban feltételezettnél tovább terjed. Kuzsinszky a kemencék zömét egy lapos dombon, a Dunához közel tárta fel. Ezt a dombot a gyár építésével „nivellálták", így kerültek elő a kemencék. 25 A most feltárt kemencék ennek a dombnak az ÉK-i oldalán, mélyebben fekvő területen voltak, így nem bolygatták az építkezéssel és ezért akkor nem tárták fel őket. 2. Az újabb leletanyagban előfordul néhány olyan kerámiatípus, melyek előkerülésük nagy száma miatt a gázgyári kemencékben készülhettek, Kuzsinszky viszont nem számol be róluk. Az importáruk alapján az újabb kemencék használatának kezdetét a 2. sz. elejére tehetjük, s azok folyamatosan működhettek a 2. sz. végén is. Azonban míg a Kuzsinszky által, a dombon feltárt részen a 2. sz. közepén áttértek a finomabb áruk gyártására 26 , itt végig megmaradtak a részben helyi hagyományokat őrző házikerámia gyártásánál. Megjegyzendő, hogy a terepadottságok az északi részen, a mélyebb fekvés miatt mostohábbak voltak, és jobban ki voltak téve a Duna áradásának mint a dombon fekvő rész. Valószínűleg a gázgyári fazekastelep esetében is az a helyzet mint Brigetioban, a katonavárosi fazekastelepen. Itt ugyanis a telep különböző részein egyidőben más-más edénytípusokat készítettek. 27 Feltételezésünket újabb régészeti adatok is alátámaszthatják, ugyanis az 1977-ben feltárt kemencék környékén számolhatunk további fazekasemlékek (téglaégető kemencék, raktárak) előkerülésével is. 28 Rövidítések Arch Ért Bónis ±942 Bonis 1979 FolArch Gabler 1976/1 Gabler 191612 Kuzsinszky 1932 Archaeologiai Értesítő Bónis É.: A császárkori edény müvesség emlékei Pannoniában. I. A. római császárkor anyaga. DissPann II. 20. Budapest, 1942. B. Bónis É.: Das Töpferviertel „Gerhát" von Brigetio. FolArch XXX (1979), 99-155. Folia Archaeologica Gabler D.: Die Sigillaten vom Gebiete der Hercules-Villa in Aquincum. ActaArchHung XXVIII (1976) 3-77. Gabler D.: Importált reliefdíszű sigillaták és pannóniai utánzataik. ArchÉrt 103/1976. 34-52. Kuzsinszky B.: A gázgyári római fazekastelep Aquincumban. BpR 11(1932)5-384. Mócsy 1962 Mócsy A.: Pannónia. PWRE Suppl. IX. Stuttgart, 1962.515776. Sz. Póczy K.: Die Töpferwerkstätten von Aquincum. ActaArchHung 7 (1956) 73-138. Régészeti Füzetek T. Szőnyi E. : Korarómai fazekaskemencék Mursellán. Iparrégészeti kutatások Magyarországon. 1981.19-27. Vihic-Belancic 1970 B. Vikié-Belancic: Beitrag zur Problematik der keramischen Werkstatten in Südpannonien in der römishcen Kaiserzeit. ArchJug XI (1970) 29-45. Póczy 1956 RégFüz Szőnyi 1981 Jegyzetek 1. A korszerűsítési munkák során először 1976-ban érkezett bejelentés a Gázgyárból. Ekkor egy épület alapozásánál nagy vörös elszíneződések jelentkeztek. Ezek azonban laza szerkezetű salaktól származtak, s leletanyagot a közelben nem találtunk. 1977ben újabb bejelentés érkezett, az 1976-ban megfigyelt területtől DK-re (RégFüz 31. 1978. 45). 1979-ben, közel a Dunához ugyancsak egy kemence nyomát találtuk, igen kevés leletanyaggal (RégFüz 33. 1980. 39). 2. Kuzsinszky 1932 3. A területről a nagy mennyiségű római kori kerámia mellett szórványos őskori és középkori kerámiát is gyűjtöttünk. 4. A leletanyag a BTM-ben 81.12.1-604. ltsz. alatt található. A hely szűke miatt itt csak a legjellemzőbb típusokat közöljük. 5. Datálására (i. sz. 140-180) 1.: Gabler 1976/1, 2730. 6. Pó-vidéki típust utánzó forma. Már az 1. sz.-ban 372
