Budapest Régiségei 25. (1984)

ANYAGKÖZLÉSEK - Zsidi Paula: Újabb kemencék az Aquincum-gázgyári fazekastelepről 367-391

is elterjedt, de a 2. sz. a virágkora. Bonis 1942, 22, XXI. t. 33. 7. Datálására 1.: Gabler 1976/1, 30-32. 8. Ez a típus kelta hagyományokat őriz, s az 1. sz.ban, ill. a 2. sz. közepéig ismert. L.: R. Pető M.: Koracsászárkori fazekastelep a Gellérthegy déli oldalán. ArchÉrt 103/1976. (7. kép 1.) és T. Szőnyi 1981, 25. 7. ábra. 9. A szürke pannóniai tálak analógiái: Aquincum— Bécsi út (Parragi Gy.: Koracsászárkori fazekasműhely Óbudán. ArchÉrt 98/1971. 14. kép 6), Brigetio (Bónis 1979,8.kép 8,12). 10. Resatus műhelyére vonatkozóan 1.: Mócsy 1962, 680, valamint Gabler 1976/2,42. 11. Datálására 1.: Gabler 1976/1, 30-32. 12. Az edénytípus kelta eredetét tartja valószínűnek Bónis Éva (Bónis 1942, XXIII. t. 7. kép). 13. A gázgyári fazekastelepen ez a mécstípus fordul elő a leggyakrabban. Kuzsinszky 1932, 251. 14. Ezeket a kis edényeket megtaláljuk többek között Brigetioban (Bónis 1979,7. kép 19). 15. A római fazekaskemencékról általában 1. : G. Drews: Entwicklung der Keramik Brennöfen. ActaPraehistArch 9/10 (1978-79) 41-44. ; Pannoniára vonatkozóan L:Mócsy 1962, 676-677, és B. Bónis É.: A pannóniai római kori fazekeskemencék. Iparrégészeti kutatások Magyarországon. 1981. 11.; Dél-pannoniáral.:. Vikié-Belancic 1970,29-44; Germania Superiorban: D. Planck u. H. Röske: Römische Töpfer öfen aus Benningen, Kreis Ludwigsburg. ActaPraehistArch 9/10 (1978/79) 138. 16. Kuzsinszky 1932,54-64.; a 7. sz. kemencét 1.: 54. old. 40. ábra. 17. Téglavető kemencék esetében kövek alkalmazása ismert a Gázgyárból (Kuzsinszky 1932,39), illetve Lőrincz B.: Téglaégető kemencék Pannoniában. Iparrégészeti kutatások Magyarországon. 1981. 77-93. 18. Sirmiumból említ egy hasonló szerkezetet VikicBelancic 1970,31-32. 19. Kuzsinszky 1932,331-358. 20. Kuzsinszky is közöl egy amphorát, de az formájában, méretében különbözik az általunk talált daraboktól. Kuzsinszky 1932, 337-338. 345. ábra 4. Amphora került elő ugyancsak fazekas kemencék környékéről Poetovioban: Vikié-Belancic 1970, 30. 21. Analógiája Brigetioból: Bónis 1979, 6. kép 8. 22. Helyi hagyományokra vezethető vissza ez a típus. Szőnyi 1981, 25. 7. ábra. Eredete 1.: Bónis 1942, 24-25. 23. Ismeretesek a korábbi gázgyári anyagból (Kuzsinszky 1932, 354. ábra 1), Brigetioból (B. Bónis Ê.: A brigetioi katonaváros fazekastelepei. FolArch XXVI/1975/71-88), Hosszúvölgyből (Horváth L.: A hosszúvölgyi római fazekaskemencék. Iparrégészeti kutatások Magyarországon. 1981. 28.) 24. Eredeti közlés: Kuzsinszky 1932; továbbá Bónis 1942, 17; Póczy 1956, Í03-109; Mócsy 1962, 677-680; Gabler 1976/2,50,91. Íj. 25. Kuzsinszky 1932, 25. A feltárásra vonatkozóan kiderül, hogy csak a földeihordás során előkerült kemencéket tárták fel. Pl. a XIV. sz. négyszögű kemencére, mely a legtávolabb feküdt, a föld véletlenszerű beomlása vezette a feltárókat, nem pedig a rendszeres kutatás (Kuzsinszky 1932, 53). 26. Póczy 1956, 109. Ez a megállapítás csak a Kuzsinszky által kiásott teleprészre vonatkozhat. 27. Bónis 1979,144. 28. Egészen bizonyos például, hogy a kis kemencékben az amphorákat nem égethették. Ezeket a közelben álló raktárakban tárolhatták. (Erre utalhatnak a kábelárokban feltárt falcsonkok.) Köszönetet mondok Molnár Ilonának a fotók és Ágoston Ildikónak az ábrák és a táblák elkészítéséért, valamint a Budapesti Műszaki Egyetem Geodéziai Tanszéke munkatársainak, akik a helyszíni felméréseket készítették. Paula Zsidi NEUE ÖFEN AUS DER KERAMIKWERKSTATT VON AQUINCUM-GASFABRIK Die mit der Modernisierung der Gasfabrik in Óbuda zusammenhängenden Bauarbeiten brachten nordöstlich von der in der Gasfabrik in den Jahren 1911—1912 freigelegten Teil der Töpferei neuerliche Töpfereidenkmäler ans Tageslicht. Wir konnten zwei ovale Topfbrennöfen erschliessen und die Stelle zweier weiterer Öfen sowie einiger Mauerreste dokumentieren. Die neuere Forschung hat die früheren Ergebnisse in einige Punkten ergänzt bzw. geändert. 1. Die Töpferei erstreckt sich in nordöstlicher Richtung weiter als die früher erschlossenen Teile. 2. Aus den Öfen kamen einige Keramiktypen zum Vorschein, die die Frühere Forschung nicht erwähnte. 3. Während man seit Mitte des 2 Jh. in den früher erschlossenen Teilen zur Erzeugung feinerer Waren übergegangen war, wurde in diesem Teil der Töpferei seit Beginn de 2. Jh. bis zum Ende dieses Jahrhunderts fortlaufend Hauskeramik hergestellt. 373