Budapest Régiségei 25. (1984)
ANYAGKÖZLÉSEK - Pető Mária: Római férfi szobor a Budapest II. ker. Daru u. 2/B-ből 269-274
PETŐ MÁRIA RÓMAI FÉRFI SZOBOR A BUDAPEST II. KER. DARU U. 2/B-BŐL 1981. február 25-én bejelentés érkezett múzeumunkba, hogy fej nélküli „szentet" ábrázoló férfiszobrot találtak építkezés közben a II. Daru u. 2/b. sz. ház előtt (l.kép) A szobor 80 cm mély vízaknából került elő, helyszínre érkezésünk előtt már markológéppel kiemelték, emiatt a tárgy felülete erős sérüléseket szenvedett. A ruhás, embernagyságú szobor — melynek kora első látásra is biztosan rómainak állapítható meg — torzó, feje, valamint mindkét lába hiányzott, de a letört bal láb a talapzattal együtt a leletmentés során előkerült. (2—3. kép) A vízaknában semmiféle régészeti leletet nem találtunk, sőt a telken épülő lakóház tulajdonosának, Popper Antalnak 1 elmondása alapján jutott tudomásunkra, hogy az alapozási munkálatok során sem került elő semmiféle muzeális tárgy. A körszobor gyarapodási napló száma: R. 766. Méretei: m.: 160 cm, a hiányzó fejjel együtt 175—180 cm magas lehetett. Szélessége: 58 cm, a talapzat vastagsága 17 cm (4. kép). Mellkasi részén erős sérülések, markológéppel történt rongálás nyomai láthatók. Jobb alsó karja is hiányos. Bal lába a talapzattal és a hozzá támaszkodó irattekercsköteggel újkori törés következménye, míg a többi hiány a történeti korokban keletkezett. Anyaga ruskiczai (Dacia) márvány 2 , mely anyag felhasználása nem egyedülálló tartományunk, sőt Aquincum régészeti emlékei között, kőtárunk anyagában is előfordul. A ruskiczai márvány a carrarainál ugyan gyengébb minőségű, de nagyon tetszetős, szobrászati alkotások készítésére alkalmas anyagfajta. Az ábrázolt alak viselete a magas rangú katonatisztek ruházata, hosszú ujjú, rövid tunica, rajta díszpáncél, derekán kettős öv, nagy négyszögű csattal 3 , bal kezében összesodrott irattekercset tart, a sírkövekről jól ismert és gyakori ujjlartással. Ezen a karján a tunica aljáig érő sagumot tartja. Lábán sarut visel, megmaradt bal lábával egybefaragva pedig vastag, átkötött irattekercs-köteg látható. A szoborhoz Pannoniában pontos analógiát nem találtunk. A tartomány emlékanyagában, ellentétben a gazdag reliefanyaggal, meglehetősen kevés a világi témájú kőszobrászati alkotás. Az aquincumi kőszobrászatról készült legutóbbi összefoglalás 4 , a római kőfaragásról szóló posthumus összeállítás 5 , és az aquincumi márványokat feldolgozó tanulmányok 6 anyagában, mint azt már említettük, pontos analógia nem lelhető fel. Témában és lelőhelyben legközelebbi darab az Aquincumból származó tógás férfiszobor 7 , szintén fej nélküli, a bal lábánál irattekercs-köteggel. Ez méretben kisebb, magassága 100 cm, kőanyagában más és főleg a kidolgozás művészi kvalitásában is sokkal alacsonyabb szinten áll, mint a Daru utcai lelet. A Szemlőhegyről származó 3. sz.-i női szobor 8 , inkább csak a hely közelsége miatt érdemel említést. Témában és kidolgozásban rokon darabunkkal az intercisai katonaszobor 9 , de ennek anyaga mészkő és szintén gyengébb kvalitású készítmény. A szobor keltezéséhez stíluskritikai, viselettörténeti, anyagvizsgálati és a lelőhely környékén már korábban előkerült tárgyak analógiás vizsgálatának komplex eredményeit használtuk fel. Ez összetevők alapján is csak meglehetősen nagy korszakhatárok közé tudjuk keltezni e leletet. A kidolgozás művészi színvonala pannóniai viszonylatban a provinciális római élet virágzásának korátjelöli meg számunkra, tehát a 2. sz. legvége—3. sz. eleje jöhet számításba. Az ábrázolt alak katonai díszruhája, mely előkelő ember viselete, főtiszt, helytartó, esetleg császár ábrázolására utal. Pontosan személyhez kötni, töredékes volta miatt, sajnos nem áll módunkban. 10 Ezt a katonai díszruhát látjuk a Traianus 11 és a Marcus Aurelius oszlop 12 jelenetein, mégpedig magát a császárt ábrázolták ilyen öltözékben. A szobor bal lábánál levő vaskos irattekercs-köteg miatt azonban a császár személye kevéssé jöhet számításba, inkább a helytartó megjelenítésére gondolunk. Az anyagvizsgálati eredmények (dáciai márvány) alapján a műtárgy keltezési határai Dacia provincia megszervezése (i.sz. 107.) és feladása (i.sz. 271) közti igen tág időhatárokat teszik lehetővé. A környék római kori leletei közül a hozzá legközelebb eső, Daru u. 7. sz. alatti emlékeket tartjuk a legfontosabbnak. Itt került elő 1938-ban a Lupus fecit akrostichonban írt verses, travertinből való szarkofág, a pannóniai költészeti emlékek egyik legszebb példánya. 13 Ez a lelet és a hozzátartozó épületmaradványok a 3. sz. 20-as éveire keltezhetők és a jómódú szír etnikumhoz, illetve lakónegyedükhöz tartoznak. A szoborlelet teljesen magányos volta a Daru u. 2/b-ben még azt a lehetőséget is felveti, hogy a szemközti 7. sz. telekről hurcolták el, valamilyen főrangú ember sírkápolnájából, talán még a római kor vége felé. Stílusát ítélve azonban ezeknél az épületmaradványoknál valamivel fiatalabbnak érezzük, leginkább a 2—3. sz. fordulójára keltezhetőnek tartjuk. A tágabb környék római leletei — a Szépvölgyi úti gazdag villa, Septimius Iulianus és Aelius Hilarus 238ban készített oltára 14 , szintén a 3. sz.-i keltezés lehetőségét engedik meg. Wellner István a lelőhelytől ÉK-i irányban a Lajos utca és a Sajka utca sarkán levő telken a Limes út egy szakaszát tárta fel. Ugyancsak a közelben, a Szépvölgyi út és a Lajos utca sarkán került felszínre egy feliratos szarkofág és egy majdnem teljesen ép oszlop. 15 Ezek a leletek a Szépvölgyi úti helytartói villa területéhez tartozhattak és kivétel nélkül a 3. sz.-ra keltezhetők. A budai hegyvidéken feltárt magányos, gazdag temetkezések már a későrómai korszak emlékei 16 , ezeknél szobrunkat, mindenesetre korábbinak tartjuk. 269
