Budapest Régiségei 25. (1984)
ANYAGKÖZLÉSEK - Pető Mária: Római férfi szobor a Budapest II. ker. Daru u. 2/B-ből 269-274
A szobor készítési helye, illetve a műhely kérdésében jelen tudásunk szerint nem foglalhatunk állást. A szobor készítéséhez szükséges háromszoros nagyságú márványtömb szállítása a Dunán nehezen képzelhető el, bár nem kizárt. A Tomiban előkerült márványszobor leletegyüttes anyagának tanulmányozása sem hozott eredményt, ezeknek más az anyaguk, más a témájuk, de kőfaragó technikában mutatnak hasonlóságot, már amennyire ez a publikációból kivehető. 17 A dáciai márványszobrok alaposabb tanulmányozását a közeljövőben készülünk elvégezni. Minden érvet és ellenérvet egybevetve azonban azt sem tartjuk kizártnak, hogy leletünk a helyi kőfaragóművészet alkotása lehetne. Rövidítések AntTan BpR BpTört DissPann Antik Tanulmányok Budapest Régiségei Budapest Története Dissertationes Pannonicae Erdélyi 197 r 4 Erdélyi G.: A római kőfaragás és kőszobrászat Magyarországon. Bp. 1974. Nagy 1942 Nagy L.: Temetők és temetkezés. BpTört II. (1942) 471. Jegyzet 9. 10. Popper Antal szíves leletbejelentését ezúttal is köszönjük. Az anyagvizsgálatért dr. Kriván Pál geológus, egy. docenst illeti a köszönet. Th. Hope.: Costumes of the Greeks and Romans. New York 1962. 251.; 293. Nagy, T.: Kőfaragás és szobrászat Aquincumban. BpR. 22 (1977) 103-156. 11. Erdényi, G.: A római kőfaragás és kőszobrászat Magyarországon. Bp. 1974. 12. Szirmai, K.: Egy óbudai márvány szobortöredék a Nemzeti Múzeumban. AntTan 12/2 (1975) 13. 271-275. 14. Erdélyi, 1974.139. kép 15. Erdélyi, 1974.141. kép Erdélyi, 1974.102. Intercisa 228 16. A kézirat leadása után merült fel egy olyan lehetőség, miszerint az aquincumi Polgárváros A utcája 17. É-i fele mellett előkerült császárfej (Claudius Gothicus, vagy Gallienus, illetve II. Constantius — a szobortöredékkel foglalkozó kutatók eltérő véleménye szerint) hozzátartozna torzónkhoz. A két lelőhely egymástól való igen nagy távolsága, valamint az eltérő stílusjegyek alapján ezt a feltételezést nem tudjuk elfogadni. A két kőemlék anyagvizsgálata, szobrász-szakértővel való konzultálás után e kérdésre a továbbiakban még visszatérünk. C. Cichorius: Traians-Sáule. Berlin 1896-1900. Tafeln LIV. 135 E. Petersen-A. Domaszewsky: Die Marcus-Säule. München 1896. Taf. 33. XXVI. Nagy 1942 Nagy 1941. 601 Wellner /.: Leletmentések az aquincumi canabae déli szélénél. BpR 22 (1971) 411 -Ali. Nagy /-..Aquincumi múmiatemetkezések. DissPann I.4.Bp. 1935. V. Canarache-A.Ariescu-V.Barbu-A. Radulescu: Tezaurul túri de la Tomis. Bucuresti 1963. MÁRIA PETŐ RÖMISCHE MÄNNERSTATUE (Fundort: Budapest II. Bez. Daru utca 2/b.) Anhand einer Fundanzeige kam im Jahre 1981 auf obigem Fundort die unvollständige Marmorstatue eines bekleideten Mannes zum Vorschein. Die Statue (160 cm hoch, 58 cm breit) ist beschädigt, der Kopf und das rechte Bein fehlen, der rechte Arm ist verstümmelt — das sind wahrscheinlich noch Reste einer im Altertum erfolgten Beschädigung -, das linke Bein brach samt dem Sockel und dem Schriftrollenbündel gelegentlich der Aushebung mit der Greifermaschine ab. Gleichzeitig wurde auch ein Teil des Brustkorbes stark aufgeschrammt. Unser Fund ist eine Rundskulptur, die einen vornehmen Mann in militärischer Galauniform darstellt. Eine Analogie aus Pannonién ist nicht bekannt. Aus der Umgebung des Fundortes waren schon früher archäologisch-künstlerische Denkmäler bekannt, auf dem Grund Daru utca 7 wurde ein reichverzierter Bau einer Begräbnisstätte und 270
