Budapest Régiségei 25. (1984)
ANYAGKÖZLÉSEK - Kaba Melinda: Újabb kutatások az aquincumi Thermae Maiores területén 1979-ben és 1981-ben : előzetes jelentés 181-225
0,80 m X 0,70 m-es támpillérek ugranak be É-i irányba a palaestra belső terébe. (5. kép 1.) Ezekből a pillérekből négyet tártunk fel „in situ" állapotban. K-ről Ny felé számozva az 5. pillért levésték a falról a későbbi átalakítások során és bemélyítették a falban két db egymástól 70 cm-re látható 50X35 cm méretű falnyílást (4. kép 2). A 3. és 4. támpillér között 2,60 m X 2,20 m-es bejáratot alakítottak ki. A 4. pillértől Ny-ra 4,5 m X 2 m-es szelvénnyel leástunk a fal aljáig. A falat sárga, homokos rétegbe alapozták. A fal alját 2,59 m mélységben találtuk. (4. kép 3) Af 101,45, ugyanitt a megmaradt felmenő fal teteje Af 104,04 m. Kutatásaink Nyi- folytatását akadályozta a ráépült újkori pince. A palaestra D-i fala meglepően jó állapotban maradt meg. Néhol pl. a 4. pillérnél a jelenlegi járó szint magasságáig ér. (Af. 106,33 m) A falat szabáyos 30 X 30 X 10 cm-es méretű mészkő kváderekből rakták. A pilléreket 1—1 fehér, puha mészkő monolitból faragott, a falból É-i irányba 1 m-re kiugró és 40 cm magas lábazat fogta közre, amelyet már korábban a Lottó-ház alatti exedra és palaestra falrészleténél, illetve 1977-ben végzett kutatásunk során megismertünk. A palaestra déli kerítésfalát felhasználták az újkori építkezések alkalmával. A fal tetején 60 cm-re megmaradt az újkori pince falának része. A palaestra-fal D-i oldalához támaszkodott 11/1 jelölésű helyiség É-i fala (6. kép 1). A fal 1 m széles és 2 m magas belső oldalán, nagy felületen, ép, vörös színű terrazzó burkolat (5. kép 2). A terem K-i zárófala 1,10 m széles, az ÉK-i csatlakozást teljesen megsemmisítették egy újkori pince alapozásával. A kváderekből rakott falban, egymástól szabálytalan távolságra terrazzóval kikent üregek (6. kép 2.) vannak. A terem D-i falából 4 m-t tártunk fel. Ez a falszakasz is igen jó állapotban maradt meg. A terem ÉD-i hossza 17,5 m, KNy-i irányban 11,80 m. Bizonytalan azonban, hogy szelvényünk Ny-i végénél előtűnt, de feltárhatatlan fal, a terem Ny-i zárófala-e, vagy csak hypocaustum-tér belső elosztásául szolgált. A 11/1 jelű teremnek (9. kép 1) terrazzó padozata csak foltokban maradt meg. Alatta hypocaustum tér bontakozott ki. (6. kép 2,3; 7. kép). A teret a 11/1-A-val jelölt résznél - az É-i záró faltól 3,5 m-re D-re - 50 cm vastag fallal osztották két részre. Ezt a falat kisebb méretű kövekből egyenetlenül rakták. A falon két helyen 60 cm és 1,80 m méretű nyílásokat hagytak szabadon a meleg levegő átáramoltatására. Ezt a nyílást később téglával elfalazták (8. kép 1, 9. kép 2). A termet 80 cm — 1,20 m széles fütőfolyókból leágazó mellékágakon keresztül fűtötték, melyeknek jelentős részét feltárhattuk, a Ny-i és DNy-i részek kivételével. Több helyen tapasztaltunk elfalazásokat, korábbi fűtőtér megszüntetéseket. Főleg a terem DK-i negyedében, ahol egy „V" alakú osztó- és tartófal tűnt elő a terrazzó alól. Itt kibontakozott egy ÉÉK-DDNY-i irányú, 1 m széles terrazzó borítású fűtőcsatorna, mely „V" alakban kibontott főcsatornába torkollott (8. kép 2,3.). A hypocaustum terekben váltakozva, téglapilléreket és faragott oszlopokat találtunk. A 11/1-A helyiségben 19 db téglapillér és 10 db hypocaustum oszlop volt, míg a II/l-B résznél 11 db téglapillér és 11 db faragott oszlop állt in situ, vagy bolygatva. A II/l-B jelű felületnél 2,30 m átmérőjű újkori kút bolygatta meg a rétegeket. AII/2 helyiség. Ennek a helyiségnek sem ismerhettük meg a teljes alaprajzát. Az újkori pince É-on nagy részét megsemmisítette. A helyiség Ny-i fala azonos a 11/1 terem K-i zárófalával. Ehhez a falhoz 50 cm vastag fal illeszkedik, mely egy körbefutó 40 cm széles vízlevezető csatorna fala. A padozatot eredetileg „opus spicatum" formában rakott tégla borította. Ezt a burkolatot később négyzetes téglákkal javították, melynek nyoma foltokban, több helyen megmaradt a terrazzó alapozásával együtt. A padlószint megegyezik a II/l-B terem szintjével. A terem megmaradt mérete: 8,5 m X 10,8 m. II/3. sz. helyiség A fürdőépületnek ezt a helyiségét csak 6 m X 2 m-es sávban tudtuk feltárni. A DK-i sarokban egy exedra csonkját hagyta meg az újkori pince alapozása. Ebből a helyiségből nyílt átjárás a II/2. sz. helyiségbe, az in situ Af. 104,15 m tálát nagyméretű, faragott kőlapokból épített küszöbön keresztül. A küszöbből mindössze 4 db faragott kő maradt meg. Ugyancsak innen közelítették meg a D-i irányban feltárt lépcsős átjárót (10. kép 1). A terület É-i részénél elbontottuk az újkori pincét. A D-i pincefal eltávolítása után a II/2 sz. helyiség padozata alatti szinten három, ÉD-i irányú (60 cm, 60 cm, 80 cm) vastagságú, korábbi falat találtunk (jele II/4), melyeknek szerepét nem tudtjuk megalapítani a feltárási lehetőségek korlátozottsága miatt. S téglapilléreket és faragott kőoszlopokat, felszedtük és Aquincumba szállítottuk. III. szelvény (11. kép) Mérete: 24 m X26 m lu/1, sz. helyiség Ennek a helyiségnek csak mintegy a felét tárhattuk fel 8 m X 5 m-es kiterjedésben. A fal vastagsága 1,20 m. ivének félpatkó formája esett a szelvényünk É-i szakaszába, a záróív a lekövezett bekötő út alá nyúlik és II. szelvény lépcsős kijárata irányába épült. A helyiség D-i fala deformált ívben csatlakozik a III/6. sz. kerek helyiség ívéhez (10. kép 2,3, 11. kép). A DNy-i csatlakozásnál mindkét fal alját feltártuk. Ili/1 patkó alakú terem: Af. 101,17 m, III/6 kerek terem: Af. 101,65 m. Ebbe a terembe beleépült az újkori pince, amely részben elbontotta a belső teret. A meglevő falmagasság Af. 102,2 m, alatta 70 cm-re jól kirajzolódik a fal belső lábazata. A terem alján három nagy méretű kőlap borítás maradt meg. Mellette 24 cm vastag terrazzó, amely kapcsolódik a falat borító 4 cm vastag vakolathoz. A kőlapburkolattól K-re 30—40 cm vastag, az egész helyiséget beborító terrazzó húzódik. D-en feltörtük, alatta laza, homokos üreges feltöltést találtunk. Megjegyzem, hogy ezen a helyen az újkori pince beton padlóján feküdt Henkó és Persil feliratos zománcos tábla, NDK brikett, s közvetlenül alatta az érintetlen római kori terrazzó szint. 182