Budapest Régiségei 25. (1984)

ANYAGKÖZLÉSEK - Kaba Melinda: Újabb kutatások az aquincumi Thermae Maiores területén 1979-ben és 1981-ben : előzetes jelentés 181-225

IH/2. sz. helyiség Mérete: 11 m X 6,80 m. Teljes egészében ráépült a IIl/l. és a III/6. sz. termekre (12. kép). A falvastagsága 70 cm. A déli falán 1,70 m X 0,70 m-es küszöb jelzi az átjárást a III/8. sz. terembe. A fal alapozása Af. 102,26 m-re készült. Itt a meglevő legmagasabb szint Af. 103,89 m. Az eredeti padozat több helyen megsérült és még a római korban kijavították. Teljesen épen maradt meg az ÉNy-i negyedben a piskóta-téglamozaik, s mellette elég nagy felületen a négyzetes téglával történt kijavítás. A mozaik padozat Af. 103,28 m, a téglapótlások Af. 103,17 m szinten vannak. A téglamozaik padozaton 20 cm vastag vörösre és feketére égett réteget találtunk. Az épületégés üszkös nyoma. Ezen a helyen még a piskóta-tégla burkolat is feketére égett, ami az egykori tűz intenzitására utal. A rétegben I. Valentinianus bélye­ges tégla került elő, mint az épület záró periódusát jelző adat (13. kép 1,2). Ennek a teremnek építése idején már nem volt funkciója sem a HI/1, sem a III/6. számú helyiségeknek. Erre utal még az ÉK-i saroknál 2 m ma­gasan megmaradt fal sarokpillérén látható becsatlakozás nyoma. A terem ÉNy-i negyedében egy 15 cm széles és 10 cm mély ÉÉNy—DDK-i irányú, földbe mélyített csa­torna vonala színeződött el, a feltört padlótéglák alatt. Kibontottuk, egy későrómai rosszmegtartású érem és egy sima gyűrűkő került elő. A helyiség falának struktúráját vizsgálva, erősen elüt a korai, szép egyenletesen faragott kváderes épületek fa­laitól. Itt a falazás egyenetlen, habarcsba rakott tégla és kő váltakozásával készült. 777/3. jelölést kapta a patkó alakú helyiségtől K-re ta­lált, feltehetően udvartér, amelyet hatalmas, faragott kő­lapokkal burkoltak. Padozat szint: Af. 103,14 m. III/4. és III/7. sz.-mal ugyancsak uúhwrészeket jelöl­tünk a szelvény ÉK-i negyedében. Padozat szint: Af. 102,97 m. A III/5. sz. helyiség - III/4. jelű - É-i előterét Af. 103,16 m-es szinten hatalmas méretű faragott kőlapok­kal burkolták, melyeken egy X alakú, keskeny, csatorna­szerű vájat futott keresztül; feltehetően a felgyűlt vizet vezette le a padozat alatti csatornákba (14. kép). Az ud­var szintje alatt ÉÉK-DDNy-i irányban haladt egy 35 cm-es belméretű, téglaburkolatú kőfalú csatorna. Szint­je: Af. 102,68 m. A csatorna kőfala 30 cm széles volt, de csak szakaszosan, sérülten maradt meg. A csatorna fedlapjai Af. 103,17 m-nél mutatkoztak. Ennek a csa­tornának D-i becsatlakozása a III/6. sz. kerek helyiség D-i falánál, a boltívelés terrazzója alatt van. A 7/7/7. sz. rész ÉK-i negyedében egy KNy-i irányú, ugyancsak kő­falazású, tégla aljú csatorna jelentkezett, az előbbivel közel azonos alapozási szinttel: Af. 102,66 m. Fala és a csatorna szelvény szélessége: 30 cm. Az udvartér É-i felében két helyen ástunk le a bolygatatlan talajig. Áttörtük a terrazzó törmelékes Af. 102,97 m-es szin­ten levő padozatot. A bolygatatlan talajt Af. 102,24 m­nél értük el. A Ny-i metszetben egy 80 cm X 80 cm-es felületen kiszedett fal nyoma mutatkozott. Ugyancsak leástunk az ÉD-i irányú 1,20 m széles fal K-i oldalánál. Az alapja itt volt a legmélyebben: Af. 99,97 m. A falat lábazattal építették a Af. 101,74 m szinten. Itt, erősen megrongálódott állapotban ugyan, de ugyanazt a puha mészkő borítású lábazatot találtuk, mint a palaestra belső, támpilléres falánál. 777/5. sz. helyiség Szelvényünk DK-i szakaszán, a Szentendrei út alá hú­zódó, hypocaustumos terem teljesen ép padozat részletét tártuk fel, rajta, in situ állapotban 95 db faragott oszlop­lábazattal. A lábazatok között néhány ledőlt oszlop­töredék is feküdt (15-16. kép). A Hl/5, sz. helyiség falának alapozása Af. 101,70 m-nél, míg a III/6. sz. tere­mét Af. 101,65 m-nél mértük. Ezzel közel azonos adatot kaptunk a III/4. sz., illetve a III/7. számú udvartér K-i lezárófalának lábazatánál: Af. 101,74 m. A meglevő fal szélessége É-on és Ny-on 1,40 m. Az É-i falon egy hatalmas 1,60 m X 2,20 m méretű küszö­böt mérhettünk meg. Az É-i zárófalnál a DK-i sarokban leástunk a fal alapozásáig. Itt előtűnt egy igen jó megtar­tású, faragott kváderekből rakott fal részlete. A kváderek közötti kötőhabarcs anyagát szabályos keretként simí­tották, a sáv közepén keskeny vonalakat karcolva (17. kép). A terem D-i folytatását megsemmisítették, egy a je­lenlegi járószintig megmaradt, téglaporos, szemcsés, kö­vekből öntött fallal (18. kép). Miután a hypocaustum oszlopok faragott lábazatait és a bedőlt faragott oszloptöredékeket beszámoztuk, fel­szedtük őket és Aquincumba szállítottuk. Majd ezután feltörtük a 20 cm vastag terrazzó padozatot. Alatta 95 cm-re korábbi fűtőtér részletét találtuk. Ebben a ré­tegben oldalukra dőlt hypocaustum oszlopok, beszakadt terrazzó töredékek, tégla, kő, vakolat darabok feküdtek omladékos, laza földben. Ennek a korábbi, felhagyott fűtőtérnek alján faszenes, hamuval bontott tégla padozat Jiúzódott (Af. 102,04 m). 777/6. sz. helyiség A kerek alakú helyiség átmérője 9,5 m. Fal vastagsá­ga: 1,10 m. Az É-i sarkon álló 2 m magasan megmaradt falhoz építették a terem ívét. A fal vastagsága: 1,60 m. Ugyancsak együtt épült azzal az ÉD-i irányú fallal, mely feltételezhetően egyben a K-i zárófala a patkó (HI/1. sz.) alakú helyiségtől K-re (IH/3) kőlapokkal burkolt előteré­nek és a III/4, ill. III/7. számmal jelzett, ÉK-en húzódó csatornás udvarnak pedig a Ny- i fele. A DK-i saroknál hiányos a helyiség fala, részben az újkori pincével bontották el. A megmaradt mintegy 1,70 m X 1,70 m méretű üregben hatalmas vörösre égett tufa tömböket bontottunk ki. Af. 101,72 m. A terem falának ívelése D-en folyamatos. A DK-i sarokban kis részen megmaradt a fal belső felületét borító 2 cm vas­tag terrazzó réteg. Itt illeszkedik a III/2. sz. piskóta téglapadozatú helyiség D-i, 75 cm vastag fala, mely a ko­rábbi — Hl/6, sz. kerek — helyiség déli falszakaszánál az ívelésnek megfelelő külső ívvel illeszkedik. DNy-on rápült a 1II/2. sz., illetve a III/9. számú helyi­ség. A terem D-i falába, téglából építettek boltíves nyí­lást, melyet később elfalaztak. Az alját 10 cm vastag ter­razzóval kenték ki. Eredetileg vízáteresztő csatorna volt, összeköttetésben azzal az ÉÉK—DDNy irányú csator­nával, mely területünkön csak részben maradt meg. Né­183

Next

/
Oldalképek
Tartalom