Budapest Régiségei 25. (1984)

ANYAGKÖZLÉSEK - Kaba Melinda: Újabb kutatások az aquincumi Thermae Maiores területén 1979-ben és 1981-ben : előzetes jelentés 181-225

IH/2. sz. helyiség Mérete: 11 m X 6,80 m. Teljes egészében ráépült a IIl/l. és a III/6. sz. termekre (12. kép). A falvastagsága 70 cm. A déli falán 1,70 m X 0,70 m-es küszöb jelzi az átjárást a III/8. sz. terembe. A fal alapozása Af. 102,26 m-re készült. Itt a meglevő legmagasabb szint Af. 103,89 m. Az eredeti padozat több helyen megsérült és még a római korban kijavították. Teljesen épen maradt meg az ÉNy-i negyedben a piskóta-téglamozaik, s mellette elég nagy felületen a négyzetes téglával történt kijavítás. A mozaik padozat Af. 103,28 m, a téglapótlások Af. 103,17 m szinten vannak. A téglamozaik padozaton 20 cm vastag vörösre és feketére égett réteget találtunk. Az épületégés üszkös nyoma. Ezen a helyen még a piskóta-tégla burkolat is feketére égett, ami az egykori tűz intenzitására utal. A rétegben I. Valentinianus bélyeges tégla került elő, mint az épület záró periódusát jelző adat (13. kép 1,2). Ennek a teremnek építése idején már nem volt funkciója sem a HI/1, sem a III/6. számú helyiségeknek. Erre utal még az ÉK-i saroknál 2 m magasan megmaradt fal sarokpillérén látható becsatlakozás nyoma. A terem ÉNy-i negyedében egy 15 cm széles és 10 cm mély ÉÉNy—DDK-i irányú, földbe mélyített csatorna vonala színeződött el, a feltört padlótéglák alatt. Kibontottuk, egy későrómai rosszmegtartású érem és egy sima gyűrűkő került elő. A helyiség falának struktúráját vizsgálva, erősen elüt a korai, szép egyenletesen faragott kváderes épületek falaitól. Itt a falazás egyenetlen, habarcsba rakott tégla és kő váltakozásával készült. 777/3. jelölést kapta a patkó alakú helyiségtől K-re talált, feltehetően udvartér, amelyet hatalmas, faragott kőlapokkal burkoltak. Padozat szint: Af. 103,14 m. III/4. és III/7. sz.-mal ugyancsak uúhwrészeket jelöltünk a szelvény ÉK-i negyedében. Padozat szint: Af. 102,97 m. A III/5. sz. helyiség - III/4. jelű - É-i előterét Af. 103,16 m-es szinten hatalmas méretű faragott kőlapokkal burkolták, melyeken egy X alakú, keskeny, csatornaszerű vájat futott keresztül; feltehetően a felgyűlt vizet vezette le a padozat alatti csatornákba (14. kép). Az udvar szintje alatt ÉÉK-DDNy-i irányban haladt egy 35 cm-es belméretű, téglaburkolatú kőfalú csatorna. Szintje: Af. 102,68 m. A csatorna kőfala 30 cm széles volt, de csak szakaszosan, sérülten maradt meg. A csatorna fedlapjai Af. 103,17 m-nél mutatkoztak. Ennek a csatornának D-i becsatlakozása a III/6. sz. kerek helyiség D-i falánál, a boltívelés terrazzója alatt van. A 7/7/7. sz. rész ÉK-i negyedében egy KNy-i irányú, ugyancsak kőfalazású, tégla aljú csatorna jelentkezett, az előbbivel közel azonos alapozási szinttel: Af. 102,66 m. Fala és a csatorna szelvény szélessége: 30 cm. Az udvartér É-i felében két helyen ástunk le a bolygatatlan talajig. Áttörtük a terrazzó törmelékes Af. 102,97 m-es szinten levő padozatot. A bolygatatlan talajt Af. 102,24 mnél értük el. A Ny-i metszetben egy 80 cm X 80 cm-es felületen kiszedett fal nyoma mutatkozott. Ugyancsak leástunk az ÉD-i irányú 1,20 m széles fal K-i oldalánál. Az alapja itt volt a legmélyebben: Af. 99,97 m. A falat lábazattal építették a Af. 101,74 m szinten. Itt, erősen megrongálódott állapotban ugyan, de ugyanazt a puha mészkő borítású lábazatot találtuk, mint a palaestra belső, támpilléres falánál. 777/5. sz. helyiség Szelvényünk DK-i szakaszán, a Szentendrei út alá húzódó, hypocaustumos terem teljesen ép padozat részletét tártuk fel, rajta, in situ állapotban 95 db faragott oszloplábazattal. A lábazatok között néhány ledőlt oszloptöredék is feküdt (15-16. kép). A Hl/5, sz. helyiség falának alapozása Af. 101,70 m-nél, míg a III/6. sz. teremét Af. 101,65 m-nél mértük. Ezzel közel azonos adatot kaptunk a III/4. sz., illetve a III/7. számú udvartér K-i lezárófalának lábazatánál: Af. 101,74 m. A meglevő fal szélessége É-on és Ny-on 1,40 m. Az É-i falon egy hatalmas 1,60 m X 2,20 m méretű küszöböt mérhettünk meg. Az É-i zárófalnál a DK-i sarokban leástunk a fal alapozásáig. Itt előtűnt egy igen jó megtartású, faragott kváderekből rakott fal részlete. A kváderek közötti kötőhabarcs anyagát szabályos keretként simították, a sáv közepén keskeny vonalakat karcolva (17. kép). A terem D-i folytatását megsemmisítették, egy a jelenlegi járószintig megmaradt, téglaporos, szemcsés, kövekből öntött fallal (18. kép). Miután a hypocaustum oszlopok faragott lábazatait és a bedőlt faragott oszloptöredékeket beszámoztuk, felszedtük őket és Aquincumba szállítottuk. Majd ezután feltörtük a 20 cm vastag terrazzó padozatot. Alatta 95 cm-re korábbi fűtőtér részletét találtuk. Ebben a rétegben oldalukra dőlt hypocaustum oszlopok, beszakadt terrazzó töredékek, tégla, kő, vakolat darabok feküdtek omladékos, laza földben. Ennek a korábbi, felhagyott fűtőtérnek alján faszenes, hamuval bontott tégla padozat Jiúzódott (Af. 102,04 m). 777/6. sz. helyiség A kerek alakú helyiség átmérője 9,5 m. Fal vastagsága: 1,10 m. Az É-i sarkon álló 2 m magasan megmaradt falhoz építették a terem ívét. A fal vastagsága: 1,60 m. Ugyancsak együtt épült azzal az ÉD-i irányú fallal, mely feltételezhetően egyben a K-i zárófala a patkó (HI/1. sz.) alakú helyiségtől K-re (IH/3) kőlapokkal burkolt előterének és a III/4, ill. III/7. számmal jelzett, ÉK-en húzódó csatornás udvarnak pedig a Ny- i fele. A DK-i saroknál hiányos a helyiség fala, részben az újkori pincével bontották el. A megmaradt mintegy 1,70 m X 1,70 m méretű üregben hatalmas vörösre égett tufa tömböket bontottunk ki. Af. 101,72 m. A terem falának ívelése D-en folyamatos. A DK-i sarokban kis részen megmaradt a fal belső felületét borító 2 cm vastag terrazzó réteg. Itt illeszkedik a III/2. sz. piskóta téglapadozatú helyiség D-i, 75 cm vastag fala, mely a korábbi — Hl/6, sz. kerek — helyiség déli falszakaszánál az ívelésnek megfelelő külső ívvel illeszkedik. DNy-on rápült a 1II/2. sz., illetve a III/9. számú helyiség. A terem D-i falába, téglából építettek boltíves nyílást, melyet később elfalaztak. Az alját 10 cm vastag terrazzóval kenték ki. Eredetileg vízáteresztő csatorna volt, összeköttetésben azzal az ÉÉK—DDNy irányú csatornával, mely területünkön csak részben maradt meg. Né183