Budapest Régiségei 25. (1984)
ANYAGKÖZLÉSEK - Kaba Melinda: Újabb kutatások az aquincumi Thermae Maiores területén 1979-ben és 1981-ben : előzetes jelentés 181-225
KÁBA MELINDA UJABB KUTATÁSOK AZ AQUINCUMI THERMAE MAIORES TERÜLETÉN 1979-BEN ÉS 1981-BEN (Előzetes jelentés) Árpád-hídi feljáró szélesítését megelőzően, ill. a földmunkákkal egyidőben régészeti kutatást végeztünk a III. ker.-i „Flórián" áruház K-i oldala (18069-18074 hrsz.) előtti park területén 1977 1 , 1979 2 és 1981 években. Feltárásunk célja az volt, hogy a már korábban megtalált római fürdő, az ún. thermae maiores nyugati folytatását minél nagyobb területen tisztázzuk, műemléki bemutatás érdekében. A fürdő feltárása nemcsak az aquincumi ásatások kezdetét jelző kiemelkedő értékű régészeti eredmény, hanem kultúrtörténetünknek is jelentős állomása. 204 évvel ezelőtt, 1778-ban meszesgödör ásása közben falakat találtak. Schönvisner István egyetemi tanár kutatást végzett a helyszínen. 3 Eredményeit még a feltárás évében latin nyelven „De ruderibus Laconici Caldariique Romani ..." c. művében közzétette. Megállapította, hogy az általa feltárt 15 m X 8 m-es — 293 pilléres hypocaustum térrel megmaradt - helyiség (1—2. kép, 3. kép „A") egy nagy közfürdő része, melyet a római katonaság épített. Állítását igazolta a Flórián téren 1849-ben 4 csatornázás alkalmával felszínre került feliratos kő, mely Aquincum állandó helyőrségének a legio II adiutrixnak épített „thermae maiores"-ről, Aquincum nagyobbik fürdőjéről beszél. A szöveg szerint a már erősen megrongálódott, tatarozásra szoruló fürdőt Paternus és Marinianus 5 konzulok alatt — i.sz. 268-ban II. Claudius császár idejében - folyosókkal és új bejáratokkal bővítették és több helyen kijavították, majd átadták korábbi rendeltetésének. 1930-ban útrendezési munkák alkalmával Nagy Lajos a fürdő hidegvizes úszómedencéjét tárta fel, 6 amelyet két esztendővel később Möller István műegyetemi tanár tervei szerint konzerváltak és a Schönvisner-féle teremmel együtt beépítettek — föld alatti múzeumként — a jelenlegi Flórián tér 3. sz. ház pincéjébe. (3. kép „B") 1960-ban a Lottó-ház alapozásakor tártuk fel a fürdő palaestrájának DK-i sarkát és további helyiségek részeit. 7 (3.kép„C-E") Megállapítást nyert, hogy a fürdő vízellátását a Római fürdő 8 gyógyvizét vezető aquaeductus 9 és az a vízvezetékrendszer biztosította, amely az ÉD-i irányú aquaeductusra merőlegesen, KNy-i irányban a Ny-i hegykoszorú forrásait gyűjtötte össze. 10 Ezeket az ismert gyógyvizeket hasznosította a tábor fürdője. 11 1977-ben 12 rövid feltárási lehetőséggel igazolódott, hogy az eddig csak a Szentendrei út K-i oldalán ismert fürdő, folytatódik a „Flórián" áruház előtti park területén is. 1979-ben három egymáshoz közel eső részen folytattunk ásatásokat. Ezek a felületek csak azokra a helyekre korlátozódhattak, ahol füvesített terület volt. Kertészeti szempontok miatt kellett szabadon hagynunk facsemetékkel és kőkeretelésű virágágyakkal kialakított felületeket. Hasonlóképp nem bonthattuk fel a csiszolt mészkőlapokkal burkolt, az áruházhoz vezető KNy-i irányú utakat. így É-ról D felé haladva csupán három, az ásatások idejére, palánkkal körülkerített területen dolgoztunk. Jelük É-ról D felé: „/.// ///.szelvény". 1979. évi feltárásunk június 6-december 20-ig tartott. A felső 2 m-es szintet markológéppel távolítottuk el, azokon a helyeken, ahol az előzetes közmű-kutatóárkaink szabad, akadálytalan felületeket jeleztek. Ahol vezetékek, kábelek feküdtek, benn hagytuk a földet. A következőkben szelvényenként foglaljuk össze az ásatás eredményeit: /. szelvény Mérete: 16 m X 24 m Szelvényünkben feltártuk a már korábban megismert palaestra Ê-i zárófalának a folytatását 15 m hosszan. A fal 2,70 m széles, 5 db D-i irányba beugró 0,80 m X 0,70 m-es támpillérrel és egy bejárat nyomával. A római kori járószinten nagyméretű, igen puha, mészkő tömbökből faragott lábazatok díszítették a falat és a pilléreket. Ezek meglehetősen sérült állapotban kerültek felszínre. (4. képi) A faltól D-re, beomlott, terrazzokötésű faltömböt találtunk, mely közvetlenül az újkori pince leásásánál és lépcsőjánél feküdt. Ugyanitt mélyítettek le egy újkori kutat. A kúttól Ny-ra 1,20 m X 0,90 m méretű profilait, épületet díszítő mészkőtömböt tártunk fel és szállítottunk Aquincumba. Az É-i palaestra-faltól É-ra 1 m széles KNy-i irányú fal került felszínre. A feltárás csak szakaszosan történhetett az ásatás útjában álló vezetékek és újkori akna miatt. A koronájának Af 104,14 m, alapozása 102,95 m. Ebből a falból három ÉD-i irányú fal leágazását metszettük át, amelyek később épültek a palaestra É-i záró falához. A falazás technikája erősen elüt a korábbi falak szép, kváderköves épületrészeitől. Itt egyenetlenül rakott, megmunkäatlan, nagy és kis méretű kövekből készült a fal. Ettől a faltól ugyancsak É-ra 5 m-re erősen bolygatott 1,5 m széles KNy-i irányú lekövezést találtunk. Lehet egy gyengébb útalapozás alsó sora is és ebben az esetben a via praetorium 13 gondolnánk. A lekövezés D-i szélén 0,80 m X 0,40 m méretű, részben töredékes faragott kőbázisok feküdtek, egymástól 2 m távolságra. Ezekből a bázisokból 4 db-ot tártunk fel. //. szelvény (7. kép) Mérete: 21 m X 24 m. Szelvényünkben a palaestra déli falút 23 m hosszúságban tártuk fel. A fal szélessége 2,70 m. Egymástól 2,80 m távolságra szabályosan ismétlődő ritmusban 181
