Budapest Régiségei 25. (1984)
ANYAGKÖZLÉSEK - Szirmai Krisztina: Az aquincumi 2-3. sz.-i légióstábor praetenturája 135-179
II. Égett felületet dokumentáltunk a VI/2. mh-en, ahonnan Drag. 36. típusú Domitianus-Traianus kori itáliai sigillatatöredéket szedtünk fel. A via praetoria két szakaszából (1/1., H/2, árok) topográfiai és rétegtani viszonyok alapján a TraianusHadrianus kori rétegét hitelesítettük. A via praetoriától délre húzódó thermae maiores részletei (IV. mh., V. mh.) nagyobb részt a téglasorokkal kevert kőfalazás jelenléte miatt is erre a periódusra keltezhetők. A kőlapos udvar, a terrazzopadlós helyiség szintadatai Af. 102.88 -103.08 m között a principia szintjéhez viszonyítva (Af. 103,50 m) csökkenő értéket mutat. A VI. munkahelyen a 2. sz. elejei szintek Af. 102.96-103.10 m között jelentkeztek. A tábor D-i védmüveinek (via sagularis, táborfal, fossa, Wehrgang (VII/1., IX. mh.),' és az ÉD-i irányú út (X., VIII/3/B mh.) kiépítésére ez idő alatt került sor a topográfiai és a rétegtani viszonyok alapján. A VI. mh.-en a KNy-i irányú út megemelését tanúsító szürke, kevert betöltésből téglaanyagú, kerámia mellett márványutánzatú töredékeket tettünk el, melyek a markomann háborúkig keltezhetők. Egyes szakaszokon a korábbi sóderes szintek elpusztultak és helyettük már a narancsszínű bevonatos kerámia és a márványutánzatú festésű leletanyag maradt meg a bolygatatlan fekete föld feletti betöltésben. \\\.A markomann háborúk utáni periódus 3. sz. első feléig: A praetentúra D-i részén több megemelést tanúsító helyiségek padlóit tártuk fel. pl. terrazzopadlót (IV/2., VIII/1. mh.), téglalapokból rakott padozatot (V/2, mh.). A javításokat tükrözik a IV. mh.-nél a hypocaustumos helyiség fűtőoszlopai, melyek téglái közül COH VII BR bélyegeset is felszedtünk. A VI/7. mh.-en megfigyeltük, hogy a fekete, bolygatatlan föld feletti köves betöltés Nerva-Traianus kori sigillatáktól egészen a 2. sz. második felére keltezhető rheinzaberni leletanyagot tartalmazta. Tehát itt sem voltak a korábbi adatok hitelesíthetők. IV. A 260-as évek pusztításai utáni periódushoz tartozó bővítéseket, javításokat a praetentúra déli részén több munkahelyen hitelesítettük, pl. terrazzopadlós helyiségmaradványokat (II/2., III., VIII/1. mh.) fűtőcsatornákkal kialakított helyiséget (V/l. mh.) téglapadlós helyiségeket (V/l., 2. mh.) rögzítettünk. A fürdő javításáról, bővítéséről epigráfiai adat maradt fenn. 80 Erre a periódusra tehető a VI/3. mh.-en a küszöb megemelése és az egyik helyiséget későbbi jellegzetességeket tartalmazó, összeállítható falfestménnyel látták el. Itt jegyezzük meg, hogy a VI/5. mh.-en, a KNy-i irányú útnál a fekete, bolygatatlan föld feletti középgalliai sigillatát tartalmazó betöltésből még zöld mázas töredéket tettünk el. A VI/7. mh.-en a pusztulási, téglatörmelékes betöltés alól, az ÉD-i irányú út megmaradt teteje feletti kevert betöltésből a 4. sz.-ra keltezhető későrómai, pecsételt díszű kerámiát tettünk el. V. A 4. sz. második fele 5. sz. elejére keltezhetően csak egyetlen helyen hitelesítettünk agyagpadlós helyiséget a III/2. mh.-en Af. 104.93 m-en. E korú betöltésből a VI/2. mh.-en Frigeridus dux bélyeggel ellátott téglát, sőt besimított kerámiát emeltünk ki (V/2. mh.) és a Constantinus dinasztia érméje (VIII/2. mh.) is előkerült. Tehát a legkésőbbi periódusra a praetentúra déli részén a keleti táborfal közelében, a via praetoriától délre (III/2. mh.), a thermae maioresnél (V/2, mh.) és ez objektumtól délkeletre a VI/2.—3. mh.-en, a déli táborfal közelében vannak adataink. (VIII. mh. 2.) Úthálózat A praetentúra déli részén, a principia severuskori kapuzatától délre és keletre 230—260 m-re tíz munkahelyen tudtunk erre vonatkozóan kutatásokat végezni. (32. kép). Északról indulva a via praetoria déli szélét egyetlen helyen hitelesítettük (11/1. mh.). Ez út további részletét még egy helyen mértük be (I. mh.), ahol a principia serveruskori diszakapuzatának K-i alapfal nyílásán keresztül haladó csatorna további szakasza is előkerült. Mérési adatok szerint a via praetoria tengelyében ez az a csatorna, melynek további, K-i szakaszait Póczy Klára bontotta ki a porta praetoriánál. 8l Az ásató szerint a Constantinus kori D-i kaputorony alatt kell lennie a korábbi, 2.-3. sz.-i porta praetoriának. 82 Amennyiben e feltételezés igazolására mód nyílik ásatással, akkor mi a via praetoria korábbi azaz Traianus-Hadrianus kori szakaszait tártuk fel. (L— II. mh.) A Traianus-Hadrianus kori via praetoriát — melynek szélessége ismeretlen - É felé bővítették a 2. sz. végén 3. sz. elején," amikor a tábor tengelyét É felé tolták 10 m-re. 83 A via praetoriától D-re — a praetentúra É-i részének beosztását alapul véve — egy KNy-i irányú utat feltételezünk melynek hitelesítésére — a jelenlegi beépítés miatt nincs mód. A via praetoriától délre, a második, feltételezett KNy-i irányú utat szintén csak feltételezzük, jelenlétét a további ásatások igazolhatják. Az É-i praetentúra beosztását alapulvéve, a via praetoriától D-re egy harmadik, KNy-i irányú út lehetősége fennáll, de itt Kába Melinda egy koracsászár kori épületmaradványt hitelesített 84 , mely kizárja az út jelenlétét. A via praetoriától D-re, a harmadik, KNy-i irányú utat teljes szélességben és több mint 20 m hosszú szakaszon feltártuk. (VI. mh.) A via praetoriától D-re, a negyedik KNy-i irányú utat szintén csak feltételezzük, melyre még adatokkal nem rendelkezünk. E feltételezett úttól D-re már a via sagularis jelenlétét hitelesítettük több helyen (VIII. mh., IX. mh.) de a teljes szélességét nem ismerjük. A keleti via sagularis részletét korábbi ásatásokból 84 I* és a VI/7. mh.-ről is ismerjük, de a teljes szélessége még ismeretlen. A K-i via sagularissal párhuzamos ÉD-i irányú utat 5 m szélességben tártuk fel. Az ÉD-i irányú út fürdőt határoló funkcióját - ásatások hiányában — még nem érezzük eldöntöttnek. Az utak periodizációja A via praetoriát a Traianus-Hadrianus korban építették. (1/1., II/2. mh.), a 2. sz. második felére keltezhető, illetve a 3. sz. elejei adatait is megfigyeltük. (1/1. mh.) A via praetoria későbbi periódusait a porta praetoriánál figyelték meg. 85 146
