Budapest Régiségei 25. (1984)
ANYAGKÖZLÉSEK - Szirmai Krisztina: Az aquincumi 2-3. sz.-i légióstábor praetenturája 135-179
A feltárt, KNy-i irányú út (=a via praetoriától a harmadik) (V. mh., 5., 1., 2.) korábbi részére ezen a szakaszon adatunk nincs, de leleteink és a rétegtani adatok alapján még a 3. sz. második felében is funkcionál. A D-i via sagularis is a Traianus-Hadrianus kortól tovább él, só't adataink a 3. sz. második feléről, illetve a 4. sz. elejéről is vannak. (VIII.—IX. mh.) A keleti via sagularist a domitianus kori útra építették, de kronológiáját tekintve ugyancsak áthúzódik a 4. sz.-ra. 86 A K-i via sagularissal párhuzamosan jelentkező ÉD-i irányú út maradványát a 3. sz. elejéig követtük nyomon. (VIII./3/A-B. és a X. mh.) A praetentura D-i részén az úthálózaton kívül előkerült épületrészletek funkciójára a kis alapterületen végzett megfigyelések miatt nincs sok adatunk. A via praetoriától D-re a thermae maiores (IV., V. mh.) húzódik. A novaesiumi tábor praetentúrájában 87 a korai periódusában a fürdőt, keletre egy magazin követi a via sagularisig. A thermae maiorestől K-re húzódó épületmaradványok (II.—III. mh.) KNy-i irányú kaszárnyák lehettek. A thermae maiorestől délkeletre feltárt épületmaradványok (VI. mh.) ismét a KNy-i irányú kaszárnyák helyiségeit reprezentálják. A D-i, via sagularistól északra húzódó helyiségrészletek funkcióját nem ismerjük (VIII.-X. mh.). x A praetentura régészeti eredményeinek összefoglalása A pannóniai limes szakasz régészeti adatai alapján is az újabb kutatások bizonyították, hogy az auxiliaris táborok nagy részét a markomann háborúk után, Commodus alatt építették kőbe. 88 A légióstáborok közül a brigetioi légióstábort 97-ben kezdték építeni 89 , valamivel később mint az aquincumi légióstábort. 90 A carnuntumi légióstábor — az utóbbi évek feltárása szerint — Traianus alatt épült kőbe 91 , sőt ily módon még 107 előtt a vindobonai légióstábort is átépítették. 92 Ezen a limes szakaszon a történeti eredményeknek 93 megfelelően a legindokoltabb helyeken a csapatok megerősítését, áthelyezését, a légióstáborok kőbe épülését ezek a régészeti adatok is bizonyítják. Az aquincumi légióstábor principiáján 94 és környékén és a teljes praetentúrában végzett régészeti megfigyeléseket (33. kép) az alábbiakban összpontosíthatjuk: Korai szinteket a rétegtani viszonyok alapján a principia C—C/l metszeténél és a praetentura É-i részén a X. és a XII1/5. munkahelyen rögzítettük, a praetentura D-i részén pedig a H/1, mh.-en került elő. Korhatározó leleteink nincsenek, így kronológiai és topográfiai tisztázására csak a korai táborok egyre sűrűsödő adatainak feldolgozása után lehetséges. 95 Az aquincumi 2.-3. sz.-i légióstábor részben korai palánktáborokra, részben a Domitianus kori kőből épült légióstáborra épült. 96 A Traianus-Hadrianus kor építkezéseit a principia környékén 97 , a praetentura északi részén csaknem minden munkahelyen 98 és a D-i részen hitelesítettük a táborfal, a védművek és az úthálózat kiépítésén kívül is. (l.-II.,V.-X. mh.) Itt jegyezzük meg, hogy a markomann háborúk pusztításai nyomán - az általános és mély tereprendezés során, a korábbi járószinteket megzavarták, elpusztították és helyükön már a korábbi leletanyaggal kevert, de későbbi leletanyagot is tartalmazó betöltés húzódott a bolygatatlan talajon. A markomann háborúk után a 3. sz. első felében a principiát új díszkapuzattal látták el és egyben a tábor tengelybővítését, sőt a via praetoriát É felé bővítették. A praetentura É-i részén több munkahelyen hitelesítettük 99 a D-i részen IV,—X. mh.-en találtunk erre vonatkozóan adatokat megfelelő kísérő leletanyaggal együtt. A 260-as évek pusztításai utáni újjáépítést a principia területén már nem lehetett hitelesíteni, de a praetentura É-i 100 és D-i részén (II., III., V., VI., VIII. mh.) több munkahelyen hitelesítettük. Az aquincumi 2.-3. sz.-i légióstábor a későrómai erőd megépüléséig 101 tehát többszöri átépítést tükröz. A 360as évekből csak a praetentura É-i részén figyeltük meg terrazzopadlós helyiségeket 102 A praetentura D-i részén már nem lehetett rekonstruálni e periódushoz tartozó nyomokat. A 4. sz. második felében, illetve a 4. -5. sz. fordulóján a principia és környékéről nem ismerünk adatokat, de a praetentura É-i részén, a IV. mh.-en habarcsos és terrazzopadlós helyiségmaradványokat hitelesítettünk, a praetentura D-i részén viszont a III. munkahely őrizte meg az egyetlen szintet. További adatok még a thermae maioresnél (V/2, mh.) és ettől az objektumtól DK-re (VI./2.—3. mh.) és a D-i táborfal közelében vannak (VIII./2. mh.) Itt jegyezzük meg, hogy a principia és környéke, a praetentura É-i és D-i részének szintadatai reálisan mutatják a római kori terepszint sajátosságait. A felmérések szerkesztési adatai alapján véglegesen tisztázódott, hogy az aquincumi 2.-3. sz.-i légióstábor praetentúrájának belvilága ÉD-i irányban 520 m 103 , KNy-i irányban a praetentura teljes méret közléséhez még Kocsis L. feldolgozatlan adatai hiányoznak. A szakirodalom alapján Novaesium és Lambaesis táborában az É-i és D-i praetentura belső alaprajza eltér egymástól. 104 Az aquincumi légióstábor eddigi adatai szerint most megállapíthatjuk, hogy a praetentura É-i részének a beosztása nem azonos a D-i részének az úthálózatával. Az eddigi régészeti kutatások szerint az aquincumi 2—3. sz.-i légióstábor praetentúrájáról kialakult kép finomítására további feltárások szükségesek. 105 147
