Budapest Régiségei 25. (1984)
TANULMÁNYOK - Gábori-Csánk Vera: A felső paleolitikum nyoma Budapesten 7-14
A helyszíni szelvények és a laboratóriumi vizsgálatok együttes eredménye szerint a szelvény egésze ritmikusan rétegzett lejtő-lösz. A rétegek 1 m-től lefelé 3—5 fokos dőlést mutatnak DK felé. (3. kép) A szelvény minden rétegéből mintát vettünk és ezek a következő szempontok szerint lettek analizálva: humusztartalom, hygroszkóposság, CaC0 3-tartalom, aranykötöttség, szemcse összetétel. A laboratórium vizsgálatok eredményét az 4. kép mutatja. 3 A vizsgálatok rövid értékelése Schweitzer F. szerint: 1. Humusztartalom. — Talajosodott réteg csak a 3,6— 4,0 m és az 5,4-5,6 m között figyelhető meg. A CaC0 3tartalom itt általában 10-20% körüli. A humusztartalom általában 0,6% -, ami azonban nem indokolja a talaj viszonylag sötét színét. (H görbe) 2. Hygroszkóposság. - Értéke igen alacsony, 0,81,3% közötti, görbéje ezért csak kis kilengést mutat. Három maximuma van: a kultúrréteg alatt (tehát 1,6— 2,0 m között) -, majd a 4,0-4,5 m és az 5,0-7,0 m közötti szintekben. Lefelé haladva a hygroszkóposság értéke emelkedik, ami az anyag kötöttségét mutatja. (Hy görbe) 3. CaC03-tartalom. - Értéke 5 m-ig általában 20% — legmagasabb a felső csernozjomban (30%) -, míg az 5,0-5,6 méter közti szintekben 10%. A CaC0 3-tartalom a maximumát a kultúrrétegnél éri el (38,5%). Szintén magas az értéke a 2,3-5,0 m közti szintekben. (CaC0 3 görbe) 4. Arany kötöttség. - 38-40% között mozog -, majd lefelé 5,5 m-től emelkedik 40% felé - ami az anyag kötöttségének növekedését mutatja. (Ak görbe) 5. Szemcseösszetétel. — Az egész szelvényben a löszjelleget adó 0,02—0,05 mm átmérőjű frakció uralkodik 30-50% között. Az agyag-frakció (0,002-0,005 mm) az egész szelvényben magas —, 22—33%. 4,0 m-ig növekszik, majd a szelvény alsó része felé ismét emelkedik. A 0,05—0,5 mm átmérőjű homok mennyisége csekély, 5-14% -, és a kultúrszint alatt éri el maximumát. (16%) (4. kép jobb oldali része, 0-100%-ig) A lösznél finomabb alkotórészek magas arányát az magyarázza ezen a területen, hogy a háttérben húzódó lejtők alapját oligocén agyag, ún. „kiscelli agyag" képezi. Ez a lejtőlemosás során elkeveredett, és együtt rakódott le az eolikus porral és a finom homokkal. Ez a tény bizonyítja egyébként azt is, hogy a telepnyom nem másodlagos helyzetben, hanem in situ fekszik. A diagrammon látható, hogy a felső 5 m-es rétegekben a lösz, a mélyebb rétegekben viszont agyagos-iszapos frakció uralkodik. Ugyanerre az eredményre jutott Krolopp E. a rétegek malacologiai anyagának vizsgálatával is. Egyelőre statisztikus adatok nélkül -, a felső löszszintekben arid-steppei fajok fordulnak elő, a mélyebb szintekben viszont határozottan a humidus klímaigényűek. A rétegsor bázisa fluviatilis anyag, melynek felső része csillámos, homokos iszap —, alsó része durva homokkal kevert, görgetett kavics —, tehát már folyóterasz. A kronológiai megfigyelések szerint a löszszelvény szintjeit a felső pleisztocén felső részébe helyezzük, amely a „Paudorf szintnél" nem idősebb. A kronológiai értékeléshez az analóg löszrétegtani adatokra tudunk támaszkodni, amelyek Magyarországon — egy „löszmedertcében", bőséggel állnak rendelkezésre. Ha a szelvényt összevetjük Pécsi M. általánosított felsőpleisztocén szelvényével 4 , akkor itt a gyengén humuszos szint, amely 4,0—5,5 m között figyelhető meg, a Paudorfhorizontnál későbbi, felső würmi időszakba sorolható. — Ha szelvényünket a paleolitikus löszlelőhelyek szedimentvizsgálati adataival vetjük össze, akkor — az eltérő morfológiai viszonyok miatt —, itt csak a legfelső löszréteget vehetjük figyelembe. Ebben feküdt a leletanyag is. Ebben az esetben a legfeltűnőbb egyezés Pilismaróttal állapítható meg, ahol a kultúrréteg szintjénél szintén feltűnően magas a CaC0 3-tartalom, és szintén csökken a hygroszkóposság értéke. 5 Ugyanilyen, sőt még sokkal magasabb a CaC0 3-tartalom a hasonló korú Dömös kultúrnívójánál is. 6 A pilismaróti telep kultúrrétegét a rétegtani vizsgálatok alapján a Würm 3 tetőzésének idejére, ill. annak steppei szakaszára helyeztük. 7 Az üledékvizsgálatok szerint a budapesti kis anyag kora kb. ezzel megegyezik. A paleontológiái anyag kevés —, néhány vádló fog és egy mammutborjú fogtöredéke. Kronológiai szempontból megemlítendő, hogy KretzoiM. szerint a ló ziEquus przewalskii Polj. fajtához tartozik. Ez a kisméretű ló — ökológiai igénye szintén a hideg, füves sztyep —, nálunk a pleisztocén végén kezdi kiszorítani az addig uralkodó nagytestű lovat, és a Kárpátmedencében a W 3 idején vált domináns fajjá. A paleontológiái anyag itt ugyan nem alkalmas kormeghatározásra, de alátámasztja a fenti megfigyeléseket. Az anyag abszolút Kormeghatározására nincs lehetőség. A vele geokronológiailag feltehetően azonos korú településeken mint a Dunakanyar vidékieken és a Nyszlovákiai telepeken egyelőre még szintén nincs C-14 datálás. (Vizsgálható szénnel a dömösi és a szobi telepről rendelkezünk.) Előre jelezzük itt, hogy a kis eszközkészlet tipológiailag leginkább még Pilismarót telepéével egyezik. Áttekintve a magyarországi lösztelepek rétegtani és C—14 adatait, megállapítható, hogy ezek általában — és viszonylag — későiek. Bodrogkeresztúr C—14 dátuma 28 700 év -, ez a legidősebb. Ságvár alsó kultúrrétegének kora 18 900, felső rétegének kora 17 760 év. Madaras dátuma 18 080 -, Árka 18 700, ül. 13 230 év(?). — A legfiatalabb gravettien lelőhely területünkön Dunaföldvár, 12 100 évvel. 8 — A késői Würm tagolása szempontjából megemlítendő még a nálunk kimutatott rövid klímaoszcilláció 18 000-17 000 év között - a W 3 alatt -, amely a Lascaux interstadiálissal egyezik. 9 Az adatokat összegezve és az eszközök tipológiai karakterét figyelembe véve úgy véljük, hogy a leletanyagot közvetlenül a rövid oszcilláció utánra tehetjük. A fenti abszolút dátumok erre a helyre természetesen nem érvényesek, de elég valószínű, hogy az új lelőhely kb. Ságvár felső kultúrrétege és Dunaföldvár közé esik. Ugyanakkor az ezsközkészlete tipológiailag eltér ezekétől. A régészeti anyag 34 eszközből áll, melyhez 9 szilánk és néhány nyersanyagdarab tartozik. A nyersanyag túlnyomó részben nagyon jó minőségű szarukő, mellettük 8
