Budapest Régiségei 24/3. (1977)
Zolnay László: Az 1967-75. évi budavári ásatásokról s az itt talált gótikus szoborcsoportról 3-164
innen származik jeles XIII. századi kőemlékünk, s "tabáni Krisztus". Okleveles anyagunk szerint Minor Pest - a románkori jobbparti agrártelep - Pest városából szakadt ki. Temploma, egyháza Pest leányegyháza volt s viszont a XIII. század elején - már a tatárjárás előtt- emiitik Minor Pest (Kreenfeld) leányegyházaként a jobbparti (Buda-) Őrsöt s az azóta eltűnt Sasadot. Mind Pest városa, mind affiliációja, Minor Pest, mind pedig ennek két további kisugárzása, Sasad és Örs királyi népeknek települése volt. Templomaik capella regia-k. Feltételezhető - s ennek archeológiáját még jelenleg is kutatom -: a jobbparti hegyi .agrártelepülést 1241/42-ben - éppen ugy, mint a balparti Pest s a jobbparti Óbuda városát - a tatár pusztitotta el. Sorát tártuk fel olyan korai kis lakóépületeknek, amelyeket a XIII. században szüntettek meg. És helyükbe - a XIII, század második felében - az akkor alapított Buda városának (Magyarország uj fővárosának) kőházait épitették.. Az általam ezúttal kutatott területen, a Vár déli oldalán azt találtuk: a tatárjárás után alapitott Buda városának itt állott házait, ezt a városnegyedet, egy észak-déli tengelyű utc a ge rincére fűzték. A földszintes - 0,1 - 1 m vastag falu - kőházak ugyanolyan méretű tipustelkeken ülnek, mint amilyen osztásokat máig Őriznek a budai Várnegyed házai. Ezek a XIII-XIV. századi kőházak keskeny keleti homlokzatukkal a hegy gerinc-utjára, feltárt hátsó frontjaikkal a város faláig terjedő kertjeikre néztek. Ezen a románkori falu- és gótikus város-településen kivül ugyanebben a térségben - annak nyugati ' hegyperemén - megtaláltuk és kiváltottuk a tatárjárás után alapitott budai város » két méter vastag » falának maradványait is, mintegy 130 méter hosszan. Ez a várfal, illetve városfal rajta nyugszik a korábbi falutelepülésnek betömött pincéin, lakóvermein, szemétgödrein. Akad korai szemétgödör a várfal alatt, sőt a városfalon kivül is. így azután a falu prioritása és a városfal posterioritása - beleértve a tabáni, és a királyi palotai kutatásokat s a Várhegy más pontjain lelt korai településnyomokat is, - ezúttal, jelenlegi kutatásunk során (pontosan a 7.sz. pincénél) vált egyértelművé. Ez a felismerés természetesen visszahat a délebbre, a királyi palota területén végzett régebbi (1945-1962) kutatások egyes eredményeire is: a korai szemétgödrök (például a déli kisudvaron, vagy a nyugati szárny lakóhelyiségei alatt) a korai falutelepülésnek, s nem a - Gerevich L. által hiposztazált - XIII. századi királyi téglapalotának maradványai. Ezekkel a régészeti felismerésekkel elesik Kubinyi Andrásnak az az elmélete is, amely a középkori budai Várhegy várossá-alakulását akként igyekezett magyarázni: kezdetben vala a Vár déli részén egy királyi palota s annak a hegyi Budai város csupán holmi "Vorburgstadtja". Eredményeink azt igazolják: a tatárjáráskor feldúlt jobbparti Minor Pest helyébe a XIII. század derekán a IV, Béla király alapitotta Buda városa - Castrum Budense, Castrum Növi f Montis Pestiensis »lépett s e városnak polgárházai a XIII. században lenyúltak egészen a Várhegy legdélibb csücskéig. Addig a pontig, ahol utóbb, a XIV. század első felében Anjou István hercegnek (4-1354) tornyát s várát s az Istvánvárat, az Istvántornyot épitették fel. A mostani ásatási eredmények - korai, románkori falu, gótikus városnegyed a palota északi udvarán, (délebbre - a palota alatt - hasonló leletek -), azt a képet rajzolják meg: IV. Béla városalapitása kiterjedt a város hegyének legdélibb pontjáig. Várfalai,illetve városfalai (a castrum s a civitas szóhasználata a XEÍI/XTV. században Buda vonatkozásában még okkal azonos) körülfogták a Várhegynek legdélibb platóját is. (Más munkáimban mutattam rá arra: a királyi rezidencia Budán, Nagy Lajos uralma második félidejéig nem a későbbi déli palota helyén volt, hanem a Várhegy északi végén, a Magna Curia Regis, másnéven Kammerhof nevű hatalmas komplexusban). A déli városrész felszámolását az Anjouk kezdték meg az Anjou István számára épitett kisméretű palota - Istvántorony, Istvánvár - épitésével.Ezt észak felé egy sziklaárok határolta. A sziklaárok északi oldalán már a város - idáig lehúzódó - polgári lakóházai álltak. Àz Anjou palotát 1354-1382 között a - Visegrádról Budára átköltöző - Nagy Lajos király tetemesen megbővittette. Ekkor épült ki a padlófütőberendezéssel, vízvezetékkel ellátott nyugati szárny, a szökőkúttal ékes nyugati felső díszudvar, a viridárium. A Nagy Lajos korában végrehajtott s a király halála évére bizonyosan befejezett monumentális építkezések épületplasztikai záróakkordjának vélem a 744>en feltárt gótikus szobor« csoportozat egészét is« (A déli királyi palota építkezéseinek befejezését jelzi: 1382-re I. Lajos király kedvelt pálosainak - a budaszentlőrinci anya-monostornak - ajándékozza a Magna Curia Regis, avagy Kammerhof nevű korábbi királyi palotát, az abban állt - s 1349-ben/ emelt » Szent Márton királyi házikápolnával együtt). 111
